Ha tényleg olcsón síelne, nyomás a Balkánra!

    Ausztriában az elszállt síbérlet- és szállásárak, Franciaországban az odajutás ideje és költsége sok egy átlagos magyar síelőnek, és akkor még nem is beszéltünk Svájcról vagy a Pireneusokról. Európa sítérképe azonban nemcsak az Alpokból áll, a Balkán tele van hegyláncokkal és a magasban havat hozó felhőkkel. Itt aztán tényleg bukszabarát árakon lehet csúszkálni! Alábbi gyűjtésünkben hat balkáni ország egy-egy síterepét emeltük ki, mutatjuk mindegyik költségvonzatát utazással és a napijegy árával együtt. 

    Nemrég írtunk cikket arról, hogy bizony az átlagos magyar sírajongó is megtalálja ár-érték arányban a számítását tőlünk nyugatra. Ki is derült, hogy ebéddel, síbérlettel és felszerelés kölcsönzésével együtt Szlovénia és Olaszország terepei a legjobbak, ha az anyagiakat nézzük. De ez persze, csak az Alpokra igaz.

    Ugyanis az utóbbi években a magyar síelők az Alpoktól keletebbre fekvő terepeket is felfedeztek maguknak – elég csak Szlovákiára gondolni. De pl. a merészebbje a csehországi hegyekig vagy a lengyel Kárpátokig is simán elutazik; és akkor még Ukrajnáról vagy Bukovelről nem is beszéltünk. Ezeken a helyeken sokszor nyugati minőséget kapunk, magyar pénztárcához mért, vagy még annál is alacsonyabb árakon.

    Az alábbiakban a hazai síturisták kevésbé ismert helyeit mutatjuk be a Balkánon, ahol több száz kilométernyi pálya és közel ötszáz sílift vár a térségben. (Ha még több, kevésbé felfedezett helyre kíváncsiak, tanulmányozzák a SkiResort.info vagy a Síelők.hu oldalát, ahol Délkelet-Európára külön is rákereshetnek.) Az országonkénti leírásokban mi most egy-egy síterepet emelünk ki, ahol megadjuk a felnőtt napijegy árát, és segítünk összerakni, nagyjából mennyibe fájhat az utazás. (Mivel a szállás már kevésbé egzakt dolog - az olcsótól a luxusig széles a skála -, ezért ennek áraival most nem foglalkozunk.)

    Horvátország

    A szomszédos horvát államról inkább a nyári üdülések ugranak be mindenkinek, pedig bőven 1000 méter feletti hegyeik is vannak, amelyek a mediterrán ciklonokból sok csapadékot kapnak. Az olimpiai bajnok síelőkkel is rendelkező Horvátországnak azért nincs sok síterepe, de az egyik legfontosabb a Zágráb fölötti Medvednica hegységben lévő Sljeme, ahol még versenyeket is rendeznek. Négy kilométer hosszú pálya, egy ülő- és két húzólift, 730-1030 méter közötti magasság jellemzi. Horvátországgal kapcsolatban érdemes még kiemelni, hogy vannak a tengerhez közeli pályáik is, ahonnan látni a nagy vizet, és szívni lehet a sós levegőt.

    Sljeme, HorvátországForrás: Shutterstock/VIGO-S

    Utazás: Budapesttől szinte végig autópályán mehetünk (M7-A4), majd Zágrábon kell átvágnunk, és a Sljemenska cesta nevű úton felszerpentinezni. Ez a 360 kilométer majdnem 4 órás utat jelent. A hazai 3500 forintos tíznapos matrica mellett a horvát fizetőkapuknál is csengetni kell, ez 44 kunát (kb. 1900 forintot) jelent Goričan és Zágráb között.
    Napijegy ára: 100 kuna (=4350 forint).

    Bosznia-Hercegovina

    Boszniában már egyszerűbb elképzelni, hogy akad némi síélet, hisz 2000-es hegyeik vannak, hóbiztosak a közeli tenger miatt, sőt, Szarajevó 1984-ben téli olimpiát is rendezett. Így az infrastruktúra alapja – a délszláv háború ellenére – megvan. Legismertebb és legnagyobb síterepük Jahorina (Bjelasnica is említésre méltó), ahol fahatár felett is síelhetünk, a legmagasabb pont 1889 méter. Összesen 25 kilométer hosszú pálya, 11 lift (1 kabinos, 5 ülő, 5 húzó) várja az embert, és persze a délszláv hütték egyedülálló hangulata, amit vegánoknak kevésbé ajánlunk (itt hús hússal az alapelv). Útközben pedig megnézhetjük a terhelt múltú, de csodálatos Szarajevót is, és persze a híres, korhadó, a háború által tönkretett bobpályát is.

    Jahorina, Bosznia-HercegovinaForrás: Shutterstock/Stefan Popovats

    Utazás: Budapesttől Eszéket, Zenicát és Szarajevót érintve kell 587 kilométert vezetnünk, szinte végig az E73-as úton, és majd csak a bosnyák főváros után tudunk felkanyarodni a hegyekbe (M6-57-56-horvát határ-7-A5-A3-7-bosnyák határ-M17-A1-M5-M18-R446). A horvát sztrádaszakasz 29 kunába (1260 forintba), a bosnyák pedig 6 márkába (980 forintba) kerül.
    Napijegy ára: 45 bosnyák márka (=7360 forint).

    Szerbia

    Nem keveset kell utazni Szerbiában ahhoz, hogy téli sportokhoz méltó hegyeket találjunk, amelyek az állam déli részein emelkednek. Akár Stara Planina, akár Zlatibor vagy Kopaonik a választás, mindegyikért le kell autózni Belgrádon túlra, de cserébe meglepően hóbiztos terepeket találunk. Kopaonik azonban kiemelendő: az 55 kilométeres pályarendszere - amely 2017 méterig felnyúlik -, az Alpokban sem számítana kicsinek. Sok a kék pálya, szóval kellően családbarát síterepnek számít 23 lifttel felszerelve, amelyek közül 12 ülőlift. Érdekesség, hogy korábban a NATO bombázta a pálya egy részét, ami azonban ma már biztonságban használható.

    Kopaonik, SzerbiaForrás: Shutterstock/DjordjevicDragan

    Utazás: Budapesttől Belgrádon és Kruševacon át (M5-A1-5-38-207-211) kell haladni 652 kilométert. Az autópályadíjat a fizetőkapuknál kell rendezni, a magyar határtól 1140 dínár (kb. 3080 forint) egy személyautó díja a pojatei lehajtóig.
    Napijegy ára: 3520 dínár (=9500 forint).

    Montenegró

    Nem nagy ország Montenegró, de már a nevében is benne van, hogy hegyek alkotják. Ezek nem mindig fekete hegyek, télen szépen behavazódnak, amire egy nagyobb és pár kisebb síterepet is felhúztak az országban. A legjelentősebb a Kolašín 1450, amiben az 1450 szerencsére nem a hegytetőt, hanem a völgy magasságát jelzi, amúgy 1970 méter fölé is mehetünk az összesen 14 kilométer hosszú sípályákért. A felújított síterep tehát nem nagy, inkább akkor érdemes itt csúszni, ha erre járunk.

    Kolašin, Montenegró.Forrás: Shutterstock/Foxys Forest Manufacture

    Utazás: Szerbián kell átvágnunk, Belgrádtól ráadásul nem túl gyors haladásra alkalmas utakon, és mivel durván egy nap az utazás, így a 743 kilométeres útra váltósofőrt is ildomos vinni. Az útvonal: M5-A1-22-montenegrói határ-E65-P2-a Lubnice felé vezető mellékút. A szerb útdíj 560 dínár (1510 forint), Montenegró vonatkozó útjai azonban ingyenesek.
    Napijegy ára: 15 euró (=4790 forint).

    Bulgária

    Sokaknak még mindig a Fekete-tenger melletti üdülőhelyek jutnak eszébe Bulgáriáról, de a napfény, homokos föveny és koktél szentháromságból a fövenyt bátran lecserélhetjük a hóra. Bulgária egyes hegyei a 3000 métert karcolják alulról – így hiába déli ország, hóbiztos, menő és olcsó síterepei vannak, amit már a nyugatiak is évekkel ezelőtt felfedeztek maguknak. Több nagyobb síterepe van, de azért Banszko és Borovec mind közül kiemelkedik. Az utóbbin 58 kilométer hosszú pálya (közte egy majdnem 6 kilométeressel), 13 lift (ebből 2 kabinos, 4 ülő) és sok-sok luxus található, szóval egy nagyobb síhétre is alkalmas.

    Borovec, BulgáriaForrás: Shutterstock/Denzel9

    Utazás: Ha autóval megyünk, akkor hajnali indulással és esti érkezéssel számoljunk, mivel 853 kilométerről van szó. Budapestről indulva Belgrádon, Nišen és Szófián is keresztül megyünk, mielőtt felkanyarodunk a hegyekbe (M5-A1-A4-E80-bolgár határ-8-18 [szófiai elkerülő]-82). Szerbiában 1550 dínárt (4180 forintot), Bulgáriában 15 levát (2440 forintot) kell fizetni útdíj gyanánt.
    Napijegy ára: 58 leva (=9430 forint).

    Románia

    A legtöbb magyar utazó szívéhez közel áll Erdély, hát még a gyönyörű, téli, behavazott Kárpátok. Ezt a kettőt lehet ötvözni, ha átlépjük a román határt, és átruccanunk síelni a szomszédba – ami azért távolságra sem tűnik akkora őrültségnek, mint a délszláv államokba menni. Romániában elég sok a sípálya a nagyon hideg és aránylag hóbiztos telek, valamint a kiterjedt hegyvidékek miatt, de kevés a nagy pályarendszer. Sinaia a legnagyobb a 20 kilométeres pályahosszával, a 4 kabinos és 2 ülőfelvonójával, a 2103 méteres maximális magasságával – tehát jóval a fahatár felett síelhetünk vagy túrázhatunk. Ha pedig Sinaiát megunnánk, a hegység túloldalán, Brassó mellett is találunk 14 kilométeres pályarendszert.

    Sinaia, RomániaForrás: Shutterstock/Catalina Panait

    Utazás: Ismét dél felé kell elindulni Budapestről, majd megcélozni Aradot, Nagyszebent és Bukarestet. Az út meglepően hosszú, 750 kilométer, de azért tisztességes autópályák is vannak erre (M5-M43-A1-E673-1). A romániai útdíj összege (egyhetes matrica) 7 euró, azaz 2230 forint.
    Napijegy ára: 145 lej (=9790 forint).

    Mindezeken kívül, ha valaki nagy balkáni sítúrát csinálna, kisebb-nagyobb, hosszabb-rövidebb pályákat, vagy szűzhavas hegyeket talál Albániában, Macedóniában, Koszovóban, sőt, Görögországban is. Szóval ha bármilyen üzleti, családi vagy szabadidős utazás ezen országokba juttatna minket, bátran csatoljunk fel, és ismerjük meg ezeket sílécen!

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!