Lélek lakik ezekben a rejtőzködő ősi templomokban és romokban

    Az alábbiakban békés hangulatú templomokhoz, néhol templomromokhoz kalauzoljuk el olvasóinkat. Nevezetes épület csak elvétve van a felsorolásban, és nem kerültek be olyan szépséges helyek sem, mint például a jáki templom. Ennek oka épp a hírnévben keresendő, mivel most csak olyan helyszíneket szerettünk volna megmutatni, amiről kevesen tudnak. Ezek a templomok visszafogottságukkal és sok száz éves múltjuk felfoghatatlanságával egyszerre árasztják magukból a nyugalmat, az ősi hitet, a szépséget és valamilyen megfoghatatlan, különös erőt.

    Bélapátfalvai ciszterci kolostor

    Az ország egyetlen épségben maradt román stílusú, középkori ciszterci apátsági temploma a Bükkben található, amelyet 1232-ben alapítottak. Mellette a hozzá tartozó egykori monostor romjait lehet látni. 
    A román stílusú épület egyszerűségében szép, tornyai nincsenek, díszként csupán a bejárat fölötti rózsaablak és a bélletes kapu melletti szürke-vörös téglasorok szolgálnak. Bélapátafalváról az Országos Kéktúra jelzéseit követve lehet eljutni a templomhoz.

    Forrás: akos147/Pixabay

    Tákosi református templom

    Avagy a „mezítlábas Notre-Dame", ahogyan sokan ismerik a Nyíregyházától bő 60 kilométerre található kis templomot. Az elterjedt név arra utal, hogy egyszerű emberek emelték saját maguknak „fából és sárból", merthogy Mária Terézia rendelete alapján a reformátusoknak nem lehetett kőből vagy téglából épült templomuk. Favázas, vályogfalas, zsindelytetős az épület, melynek alapja malomköveken nyugszik. A mennyezeten 58 darab festett kazetta, és ezek mindegyikén más-más virágmotívum látható.

    Csarodai református templom

    A beregi Tiszahát apró településén, a Csaronda-patak által körbeölelt kis dombon magasodik a templom. A 13. században emelték, belsejét freskókkal díszítették, majd amikor az 1600-as években reformátusok birtokába került a falu, az eredeti képeket levakolták, és virágmintás díszítés került a falakra.

    Forrás: Attila JANDI/Shutterstock

    Később helyreállították az eredeti freskókat is, így most egyszerre láthatóak a két korszak lenyomatai. A templom berendezése sem mai, 1777-ből származnak az itt látható darabok.

    Ösküi kerektemplom

    Talán szentségtörésnek hangzik, de távolról nézve olyan az ösküi kerektemplom, akár egy apró csillagvizsgáló vagy mint egy nagyra nőtt gomba. A Bakony egyik kis dombjára épült rotunda alaprajza nevével ellentmondásosan nem is kör alakú, hanem ovális. Nem tudni pontosan, hogy mikor épült, mint ahogy azt sem, hogy milyen céllal. Feltételezik, hogy a 11. század óta áll a dombtetőn, és valószínű az is, hogy eredetileg római őrtorony volt.

    Forrás: skovalsky/Shutterstock

    Tornakápolnai református templom

    Az Aggteleki Nemzeti Park peremén bújik meg a kicsiny falu, melyet csupán tucatnyian laknak; ez az ország legkisebb önkormányzatát működtető települése. Ettől viszont csak vonzóbb lesz számunkra a végtelenül békés kis hely, melynek református temploma 1801-ben egy korábbi tűzben leégett fatemplom helyén áll. A piciny templom belseje egészen gyönyörű: hófehér falai fölött ragyogóan színes, kazettás mennyezetet láthatnak a hívek, és ugyanezek a motívumok ismétlődnek a szószéken is.

    Csengersimai református templom

    A templom II. András uralkodása alatt, 1210 és 1220 között épült az ország egyik legkeletibb csücskében (a hozzá legközelebb eső nagyobb város a román oldalon fekvő Szatmárnémeti). A fazsindelyes, középkori téglatemplom gyönyörű, csendes környezetben, a Szamos holtágának partján álldogál.

    Forrás: Csaba Farkas Photography/Shutterstock

    Az évszázadok során többször átépítették, a tatárok pedig egyszer fel is gyújtották. Ám a templom mindent szerencsésen átvészelt, köszönhetően a híveknek, akik újjáépítették a pusztítások után.

    Kissikátori kápolna

    A 12. századi kis építmény kívülről nézve gyakorlatilag dísztelen. A szlovák határ közelében fekvő település legfontosabb nevezetessége a Kápolna-tetőn található temető melletti kis épület. A román kori rotunda alapjaira épült fehér falú kápolna belseje azonban gazdagon díszített, különösen festett kazettás mennyezete nagyon látványos.

    Nagybörzsönyi Szent István-templom

    Az épület azon kevés Árpád-kori templomok közé tartozik az országban, melyek komolyabb átépítés nélkül maradtak fenn. A 13. században épült templom román stílusú, azaz falai masszívak, ablakai pedig egészen kicsik.

    Forrás: lamerle - Indafotó, CC BY-SA 2.5 hu, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=16826063

    A külső falon meglehetősen szokatlan díszítés található: 19 darab kőből faragott, bajuszos tatárfej. De jól látható az is, hogy az íven valójában 20 fejnek van hely – az a monda járja ugyanis, hogy húszan jöttek a tatárok, ám egy elmenekült. Ha ez az egy mégis visszatérne, van még hely a fejének.

    Somogyvámosi pusztatemplom

    Szó szerint a semmi közepén fekszenek az egykor kora gótikus stílusú templom romjai. 800 éve magasodik a lankák fölé a pusztatorony, mely valójában már egyáltalán nem templom, egyedülálló hangulata miatt azonban érdemes tenni egy kitérőt annak, aki épp a környéken jár.
    Az a legenda járja róla, hogy az építmény Koppány vezér egyik fiának, a kis Kupának földi maradványait rejti.

    Forrás: Botond Horvath/Shuttestock

    Váraszó Árpád-kori temploma

    Egertől északnyugatra, Sirok vagy Szarvaskő irányába indulva fekszik Váraszó. Aprócska, 13. temploma békésen álldogál egy mező közepén. Falán kicsi ablakok engednek be némi fényt, szentélye félkör alakban simul az építményhez. Bár az egész templom nem nagy, ehhez adják még hozzá, hogy a falak körülbelül egy méter vastagak, így el lehet képzelni, hogy mekkora hely marad bent. Régen kör alakban kis kőfal vette körül, ennek ma már csak a maradványai láthatóak.

    Teresztenyei református templom

    Jósvafő közelében található az icipici zsákfalu (állandó lakosainak száma nem éri el a harmincat sem), melynek református templomát még az Árpád-korban emelték. Mai formája sem épp friss, mivel 1743-ban fejeződött be a „modernizálása".

    Forrás: Tothh417 - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 4.0,

    A műemléki védelem alatt álló épület egyik különlegessége a kazettás mennyezete, mely egyidős a templommal. Néhány kazetta már hiányos, többnek csak a fele látható.

    Kallósdi Szent Anna-templom

    Az Árpád-kori kerektemplom a zalai várhoz tartozott hajdanán. Az 1260 környékén emelt épület belső átmérője csupán 5,8 méter, így nagyobb ceremóniák megtartására nem tűnik alkalmasnak. Ettől függetlenül még ma is használják, alkalmanként miséznek, sőt, esküvőket is tartanak benne. Az aprócska templom finoman díszített: csúcsíves ablakok tagolják falait, tetejét pedig harang alakú lemeztető fedi.

    Forrás: Original uploader was Pp at hu.wikipedia - Transferred from hu.wikipedia, CC BY-SA 2.5

    Szalonnai református templom

    És még egy körtemplom, ezúttal az ország északkeleti részén, néhány kilométerre a már említett Tornakápolnától. A megkapó nevű Szalonna falu látványossága a feltehetően 11. századból származó rotunda, ahol régen vélhetően római- és görögkatolikus szertartásokat is tartottak. Legjellegzetesebb részlete a 18. századi, 15 méter magas fából készült harangláb, illetve a szentélyben látható 13. századi freskó.

    Zsámbéki premontrei kolostor

    Budapesttől nyugatra, Biatorbágytól pedig csupán negyedórás autóútra van Zsámbék. Mondhatjuk úgyis, hogy a romtemplom már egy friss darab, mivel eredetileg az 1050-es években épült itt az első kőtemplom, később pedig többféle stílusváltáson esett át az épület, gótikus jellegét a 13. században kapta.

    Forrás: Sebastian Szever/Shutterstock

    Belsejében látogatható kőtárat rendeztek be, különleges atmoszférája miatt pedig gyakran rendeznek környezetében különböző kulturális eseményeket.

    Gyöngyöspatai Kisboldogasszony-templom

    A római katolikus templomot a 12. században építették, de a templom mai, kifejezetten mesebeli küllemét a 15. század vége körül kapta. Mátyás király korában gótikus stílusban alakítottak rajta, aztán a 17. századra végre elkészült a végleges forma.

    Forrás: Rakaszmisi/Wikipédia

    A 19. században azért csak hozzányúltak: ekkor a barokk tornyot piszkálták meg, és a gótikus stílusból visszaalakították barokk stílusúvá.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Ezek is érdekelhetnek