Egy kisváros, amely a francia Riviéra és az Atlanti-óceán eltitkolt szerelemgyereke

Saint-Malo a franciák jól őrzött titka, egy varázslatos hangulatú atlanti-parti kisváros, ahol az elhelyezkedése miatt állandóan tengeri csatákra készültek, békeidőben azonban halászattal és kereskedelemmel foglalkoztak. Ma pedig kitűnő búvóhely azoknak, akiknek a Riviéra túl forró és túl nyüzsgő, ugyanakkor nem mondanának le arról az életérzésről sem, amit nyújtani tud.

Saint-Malo lélekszáma nyáron négyszerese az állandó lakosságszámnak. Ismeretlennek vagy felfedezésre várónak tehát egyáltalán nem nevezhető. A városban a legtöbb turista francia vagy angol, máshol alig ismerik ezt a különleges tengerparti csodát. Így Magyarországról érkezve mégiscsak igazi felfedezőnek érezhetjük magunkat a főszezon közepén is. És még ha a város ilyenkor kitehetné akár a megtelt táblát is, mindenki kényelmesen elfér a sok-sok kilométer hosszú plázson.

Hogy jut el oda?
Budapestről legkönnyebben úgy juthatunk el Saint-Malóba, ha a Transavia közvetlen járatával elrepülünk Nantes-ba, majd ott autót bérlünk vagy tömegközlekedéssel utazunk tovább Saint-Malóba. Ha pedig Párizsba repülünk, a francia főváros Montparnasse vasútállomásáról Rennes-en keresztül közlekedik TGV szupergyors vonat is a Saint-Malo pályaudvarára.

Ha tehát valami igazán egyedi nyaralásra vágyik idén nyáron, fontolja meg a saint-malói utazást! Mi most öt okot mondunk, ami segíthet dönteni.

1. Plázsok, amelyek bárhol megállnák a helyüket

Hosszú, aranysárga homokkal borított tengerpart csalogatja a nyaralókat – különösen apály idején, amikor a nedves homok kellemesen hűt a nyári forróságban is. A strandok rögtön a fallal körülvett óváros lábánál kezdődnek. Az első plázs, a Mole, így kellően szélvédett, ezért a napozni vágyók körében a legnépszerűbb.

A plázs szó szerint a város lábainál terül elForrás: olrat/Shutterstock

Az óváros közelsége miatt viszont a főszezonban igen nehéz akár csak egy törülközőnyi helyet is találni, de az aranysárga plázs szerencsére több kilométer hosszan húzódik tovább az óvároson túl is. Mellette nagyon kellemes, széles sétányon jöhetünk-mehetünk, a sétány melletti békebeli hangulatot árasztó, régi házak árnyékában.

2. Még a csatornafedeleknek is története van

A fallal körülvett óváros minden háza, minden fala izgalmas, sok száz éves történeteket rejt. Aki ért valamilyen világnyelven, annak érdemes benevezni egy vezetett sétára is. Így tudhatjuk meg a legtöbbet a város híres lakóiról, például Chateaubriand-ról, aki korának egyik legismertebb politikusa volt, nagy karriert futott be, de nevét mégsem ez, hanem a róla elvezetett steak tette halhatatlanná.

Érdemes bejárni a város minden apró zugátForrás: Antoine2K/Shutterstock

Kelta kultúra, hajós múlt, legálisan kalózkodó saint-malóiak, egy szerencsésen megúszott tengeri támadás a város ellen - ahol az egyetlen áldozat egy macska volt -, és különösen beszédes csatornafedelek – ilyen történetekért mindenképp érdemes befizetni egy vezetett túrára. A sétákról az óváros kapuival szemközt található turistainformációs központban érdeklődhetnek.

3. Bretagne és Normandia határán mindkét régióból a legjobbak kerülnek az asztalra

Hatalmas önuralomra lesz szüksége, ha nem tekintélyes túlsúllyal akar hazatérni Saint-Malóból. Nem elrettentésként írjuk, mert kihagyni az itteni finomságokat még nagyobb bűn lenne! De jobb tisztában lenni vele! Minden étkezés úgy kezdődik, hogy felszolgálnak egy kis friss kenyeret, és valamelyik helyi vajkészítő hihetetlenül selymes vaját.

Mindennap friss osztriga érkezik a tengerről, szezonális friss halakból elképesztő a választék. A breton palacsintát, a crepes-et pedig még gluténérzékenyek is fogyaszthatják, mert hajdinalisztből készül. (A biztonság kedvéért mindenképp kérdezzen rá, ha gluténérzékeny, hogy az adott étteremben is megfelelnek-e ennek!)

Az alapverziót csak a csodás helyi sós vajjal öntik nyakon, de különböző sós töltelékeket is találunk az étlapon. Desszertnek ők is édeset esznek, ezt viszont már hagyományosan búzalisztből készítik. Mellé a helyi almabort isszák, fissen csapolva, mint a sört. Nagy kancsókban szolgálják fel. Étkezés után pedig a szintén helyi almából készülő Calvados-t fogyasztják digestifként.

4. Innen biztosan nem tucatszuvenírrel tér haza

Ha megtetszettek a gasztrokülönlegességek, rögtön be is vásárolhatnak belőlük! Természetesen az almabort sem csak csapolva lehet venni, hanem dobozos és üveges verzióban is. A helyi vajak közül pedig érdemes Jean-Yves Bordier La Maison du Beurre-jében vásárolni, ez a hely ugyanis a francia elnök, Emmanuel Macron kedvenc beszállítója is.

Jean-Yves Bordier üzletében mesés sajtválasztékot is találunkForrás: Martin Boudier/www.lebeurrebordier.com

Ha a szállítás miatt aggódunk, vehetünk itt logózott apró hűtőtáskát jégakkuval, hogy biztosan frissen tudjuk tartani a vajat pár órán át, míg újra hűtőszekrény közelébe kerülünk. De vigyázat! A puha sajtokat és a vajakat jellemzően nem engedik fel a gépek fedélzetére, ezért csak akkor vegyünk ilyesmit, ha van feladott poggyászunk is!

De ha valami kézipoggyász-kompatibilisebb dolgot keresünk, akkor sem kell lemondanunk arról, hogy helyi ízeket hozzunk haza. A szomszédos Cancale szülöttje, a francia konyha egyik legismertebb, több Michelin-csillaggal büszkélkedő séfje, Olivier Roellinger különleges fűszerkeverékei a róla elnevezett Épices Roellinger fűszerboltban kaphatók.

5. Felejthetetlen kirándulások

A világörökségi listán is szereplő Mont-Saint-Michel apátság, amit sokáig csak apálykor lehetett megközelíteni, alig egyórás autóútra van Saint-Malótól. Az elvarázsolt hangulatú Dinan városa szintén kevesebb mint egy óra alatt elérhető.

Mont-Saint-Michel is abszolút a kötelező látnivalók között vanForrás: 2990108/Pixabay

Az Angliához tartozó különleges kis sziget, Jersey másfél óra komppal. És Guernsey sincs sokkal messzebb. Ez az apró sziget onnan lehet ismerős, hogy a nemrég hatalmas sikert aratott Krumplihéjpite Irodalmi Társaság című film és az alapjául szolgáló könyv is itt játszódik.

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek