Azt a kérdést, hogy a Notre-Dame újjáépítése lehetséges-e öt év alatt, a francia sajtóban többen is a huszonöt éve hasonló mértékben leégett rennes-i Breton Parlament példájával válaszolták meg. Rennes városában valóban sikerült öt év alatt végezni a helyreállítással, bár azt is fontos kiemelni, hogy az épület jóval kisebb, mint a Notre-Dame.
A másik gyakran emlegetett példa az utóbbi évtizedekből a hetvenes évek nantes-i tűzvésze, ahol Nantes katedrálisa égett le. Ott ugyan három év alatt végeztek a szerkezet felújításával, de további tíz évig dolgoztak a részleteken.
A Breton Parlament épületét viszont valóban öt év alatt állították helyre a huszonöt évvel ezelőtti tűzeset után. Már a párizsi tűzvész másnapján szakértők utaztak a francia fővárosból Rennes-be, hogy tanulmányozzák az ott használt eljárásokat, amivel rendkívül korhűen sikerült a több száz éves épület helyreállítása.
Az 1655-ben megépült Breton Parlament megőrizte ugyan a nevét, ma is így ismeri mindenki, de mivel Bretagne Franciaország része, több száz éve nem működik itt valódi parlament. Az épület ma fellebviteli bíróságoknak ad otthont.
1994-ben halászok tüntettek a Breton Parlamentnél, a demonstráció részeként az általuk a tengeren gyakran használt jelzőrakétákat lőttek fel a levegőbe a bíróság előtti téren. A tüzet valószínűleg az okozta, hogy egy ilyen rakéta visszahullott a faszerkezetű tetőre. A tűz rendkívül gyorsan terjedt, az épület első felében található nagyterem mennyezete beszakadt, porrá égett, csak a kőfalak maradtak meg.
Az épület hátsó részében található termeknek nagyobb szerencséjük volt. De ez nem a véletlen műve volt, hanem egy állagmegőrzéssel korábban megbízott építész munkájának a szerencsés eredménye. A tűzeset előtt sokan nehezteltek rá azért, mert modern anyagokat használt a tetőszerkezet belső megerősítésére, például téglával „tette tönkre" az eredeti faszerkezetet a kritikusai szerint.
A tűzben viszont pont ezen átalakítások miatt menekült meg az eredeti, gazdagon díszített, kazettás mennyezet. Azt a sérülést, amit elszenvedett, büszkén meghagyták. Szándékosan nem állították helyre, hogy minden látogató megnézhesse, mennyire szerencsés volt ez a terem.
Nem jártak viszont ekkora szerencsével a sok évszázadot megélt, és a tűzesetet is viszonylag jó állapotban átvészelt faliszőnyegek. Egy kivételével mindet elvitették egy párizsi műhelybe restauráltatni. A műhely azonban három évvel a Breton Parlament leégése után kigyulladt és porig égett, benne a pótolhatatlan faliszőnyegekkel. (Ezeket meg sem próbálták már reprodukálni, mivel egyetlen négyzetméter előállítása egy évet venne igénybe, ha az eredeti gyártási technikát szeretnék alkalmazni.)
A Notre-Dame katasztrófája kapcsán a legérdekesebb rész a Breton Parlamentben a korábbi váróterem, egy harminchat méter hosszú és több mint tizenkét méter széles terem, amelyet teljesen nulláról kellett újra építeni a rennes-i tűzeset után. A bejárat hatalmas faragott ajtajából csak egyetlen kazetta maradt meg épen, a többit újra meg kellett faragtatni.
Ugyanígy, eredeti anyagokból készítették el a mennyezet faborítását is. A legmagasabb pontja tizenhárom méter magas, itt található a szintén faragott, arany festésű hatalmas címer. Avatatlan szemnek teljesen hihető lenne, hogy ezek eredeti díszek, pedig minden, amit ebben a teremben látunk, alig két évtizede készült el.
A Breton Parlament példája talán megnyugtathatja azokat, akik a Notre-Dame helyreállításának hitelessége miatt aggódnak. Azonban a felújítási munkálatok hosszát csak ebből az egy példából nem lehet megbízhatóan megsaccolni. Szakértők szerint legalább két évre lenne szükség ahhoz, hogy pontosan felmérjék a szükséges munkálatok idő- és forrásigényét. És még ha a pénz nem is kérdés a sok adománynak köszönhetően, abban minden szakértő egyetért, hogy nem szabad sürgetni a munkálatokat, mert akár nagyobb károkat is okozhatnak az épületben.