Mókás kedvében lehetett a Teremtő, amikor létrehozta a horvát szigetvilágot, amit alaposan megtépázott egy nokedliszaggatóval. Ez lehet a benyomásunk elsőre, ha ránézünk a térképre, meglátva a rendkívül tagolt vidéket. Pár ilyen képzeletbeli nokedli a kék tenger külső szegélyére is hullott, és ezekből lettek azok a parányi, alig lakott szigetek, ahol a tömegturizmus elől menekülő ember menedékre, biztonságra, nyugalomra, csendre és békére lelhet. Összegyűjtöttük hát az eldugott horvát szigetek hat gyöngyszemét, de vigyázat, egyiket sem lesz egyszerű megközelíteni!
Horvátországgal mindent összevetve iszonyatos szerencséje van a magyar turistának. A legfontosabb faktor, hogy itt van a szomszédban, a tengerig pedig csak két órával kell többet autózni, mint az ország túlfeléig, Záhonyig (persze a Google Maps nem számol a torlódásokkal). A másik fontos faktor, hogy világszinten egyedülálló a horvát partvidék
a tengerbe szakadó kopár hegyláncokkal, a velencei uralmat felidéző középkori városokkal (igen, Trónok harca), a mediterrán fenyvesekkel, a hidegen fújó bórával, na és persze a húsos délszláv ételekkel.
Horvátország legkülönlegesebb tulajdonsága, hogy méretes, 1106 darabos szigetvilággal rendelkezik. A szigetek zöme turistaparadicsom is egyben, így ezek megközelítése megoldott, nem eldugott helyekről van tehát szó. Híd vezet többek között Krkre, Pagra és Virre is, míg sűrűn közlekedő kompok kötik össze a szárazföldet az olyan jelentősebb szigetekkel, mint Cres, Hvar vagy épp Brač. A turistaözönből kiszakadni vágyó, eldugott helyeket kereső turisták azonban a kisebb, rejtett kincseket, a nehezebben megközelíthető szigeteket keresik. Ezekből mutatunk most pár érdekeset.
Susak
Kezdjük rögtön Lošinj szigetének környékével, ami csak azért önálló sziget, mert egykor a rómaiak leválasztották egy csatorna ásásával Cres szigetéről. De még Lošinjt is több kisebb, lakott sziget veszi körül. Ezek az erdős szépségek az Unije, Ilovik és Susak névre hallgatnak. Az utolsót vesszük most elő, ami a legkisebb. Mindössze kétszázan lakják az egyetlen, persze Susak nevezetű faluban. A szigetnek Horvátországban ritkaságszámba menő homokos strandjai vannak, de népviselete is messzeföldön ismert. A szigeten nincsenek közutak, csak gyalogos ösvények, nincsenek diszkók, és annyira elzárt közösség, hogy az itteni horvát dialektust meg sem értik a szárazföldön. A sziget hátulütője, hogy errefelé ürítik a ballaszttartályaikat a tankerhajók, ezért néha nyersolajat most partra a tenger.
Megközelítés: Az elzárt szigeten tehát nincsenek utak, így autós komp se jár ide. Katamarán és hajó közlekedik Mali Lošinjból, ahova kompot is igénybe véve, autóval lehet eljutni Rijekából. Mali Lošinj és Susak között napi három hajó jár, egy helyi cég kishajója és egy katamarán, ami viszont a környező szigetekkel, így Unijével és Ilovikkal is összeköti (az út 1-2,5 óra között változik). A sok kombináció miatt az árak is szórhatnak, de azért ideírjuk a Mali Lošinjba vivő hajó árát: 35 kuna (1500 forint).
Szállások: Sok-sok apartmant és szobát lehet kivenni Susakon, de egy szem hotel is biztosítja a komfortunkat. Íme egy lista a sziget weboldaláról.
Premuda
A kis szigetek egyik legérdekesebb csoportja Lošinj és Dugi Otok között fekszik, nagyjából Paggal egy vonalban. Premuda, Silba, Olib, Ist és Molat is lakott, mi természetesen a kontinenstől legtávolabbit, Premudát mutatjuk be. Ahogy az összes többi környező és említett sziget, ez is teljesen erdős, valamint 9 kilométer hosszú és 1 kilométer széles. Bár eldugott sziget, a vitorlázók és pecások közkedvelt helye.
De búvárparadicsom is egyben, a Katedrális nevű víz alatti barlangrendszere messze földön ismert, magyar szempontból pedig a legfontosabb, hogy a sziget környéki vizekben hever a magyar haditengerészet történetének legfontosabb hajója, az első világháborúban elsüllyedt SMS Szent István csatahajó. Premuda szigetét mediterrán növényzet, leanderek, bougainvilleák és olajligetek jellemzik. Két fontos kikötője és egyetlen települése van, amit nem meglepő módon Premudának hívnak – cirka ötvenen lakják állandóan, és még pár egyszerű tengeri ételes étteremmel is rendelkezik.
Megközelítés: Még télen is napi háromszor jár ide komp Zadarból, de szezonban gyorshajó is összeköti a parti nagyvárossal. Lošinj, Ist, Olib és Silba szigetére is jár komp. Az új kompkikötőt Krijalnak hívják, pénztárában Zadarból fejenként 30-31 kunát (1290-1330 forint), autónként pedig 180 kunát (7700 forint) kell fizetni. Katamaránnal 1 és negyed óra az út, normál komppal 5 óra.
Szállások: Természetesen Premudán is vannak magánházak, apartmanok és bérelhető szobák, de persze a szokásos helyeken, így pl. az Airbnb-n is érdemes keresni.
Žirje
Šibenik partjainál sok-sok kis apró sziget pettyezi a tengert, és ezek sem mind lakatlanok. Zlarin, Prvić, Kaprije és Žirje is élettől buzog. Ezek a szigetek már kopárabbak, mint északi társaik. Žirjét, a legtávolabbit és legnagyobbat emelnénk ki, amit százan laknak, de folyamatosan fogy a lakosság. A turizmus sem fedezte még fel a zömmel kopár, a közepén termékenyebb szigetet, ahol még bizánci várrom és a jugoszláv hadsereg által régen évtizedekre elzárt terület is található, utalva a térség sokszínű történelmére. Emellett itt is megvan a tiszta kék tenger, amihez sziklás partszakaszokon lehet eljutni. Azért egy-két étterem a kevésbé ismert szigeten is van, ahol a tenger gyümölcseibe bele is kell kóstolni, mivel a környék különösen gazdag halban.
Megközelítés: A szigetet Šibenikből induló, Zlarint és Kaprijét is érintő komp köti össze a szárazfölddel. 1 óra 20 perc, illetve 2 óra hosszúságú a hajóút (két társaság szolgáltat), napi négyszer megy hajó. Egy felnőtt 23-30 kunáért (990-1290 forint), egy normál méretű autó 176 kunáért (7550 forint) tud behajózni.
Szállások: Mint említettük, nem egy felkapott üdülőhely Žirje, ezért kevés a szállás, zömmel magánapartmanokban alhatunk. Itt egy elég szűk lista.
Biševo
A délebbi nagy szigetek egyik tagja Vis, ami a cikk alapvetésének még nem felel meg mérete miatt. Ellenben a mellette elterülő kis Biševo annál inkább. A fenti szigetek kifejezetten nagyvárosiasnak számítanak Biševóhoz képest, ahol mindössze 15-en élnek, ők viszont a horvát szigetvilág egyik természeti csodáját őrzik, a Kék-barlangot (Modra špilja).
Ha a barlangba bevilágít a nap késő délelőtt, elképesztő kék fényeket okoz, emiatt védetté is nyilvánították. Azzal azonban számoljunk, hogy nyáron tömegek akarják megnézni, ezért érdemes inkább szezonon kívül megtekinteni. A sziget partvidéke egyébként sziklás, nehezen megközelíthető, ezért több más tengeri barlangja is akad. Ellenben szállásból és étteremből nem teng túl, de hát itt az elvonulás és a természet a lényeg, nem a puha ágy és a finom falatok. Na jó, azért bort itt is termelnek.
Megközelítés: Vis szigetét komppal lehet csak megközelíteni, innen kell még áthajózniBiševóra, de ez is napi 4 lehetőséget jelent, és nem is minden nap! Felnőtteknek a kompjegy ára szezontól függően 20-25 kuna (860-1070 forint).
Szállások: Kevéske apartman van a szigeten, de kiemelhető az Island Escape nevű hely, ahol három kis kunyhót bérelhetünk „a világtól elzárkózni” jeligére.
Lastovo
Szintén a déli nagy szigetek környékén fekszik, de nem annyira nagy területű, viszont Biševónál azért nagyobb. Ez Lastovo, Horvátország egyik legzöldebb, legédenibb szigete. Lakossága szintén bezuhanóban, de azért 350-en még élnek itt, zömmel a domboldalra felkapaszkodó csinos székhelyen, amit dettó Lastovónak hívnak.
Az erdős sziget partvonala igen tagolt, és természetvédelmi területnek számít a körülötte elterülő rengeteg kis szigetecskével együtt. Lastovo zsúfolásig tele van középkori kőtemplomokkal és kápolnákkal, de persze szőlővel és borral is. Érdekesség, hogy egykoron a minél nagyobb és csicsásabb kémény számított státuszszimbólumnak errefelé, szóval szemünket a magasba szegezzük! Ha meg úszni akarunk, rengeteg sziklás öböl közül válogathatunk, ha pedig zene kell, minden nyáron tartanak zenei (főleg jazz vonalú) fesztivált a szigeten.
Megközelítés: Dubrovnikból, Korčulából (Vela Luka kikötő) és Splitből is járnak ide, Ubli kikötőjébe hajók, de autót csak Korčula szigetéről visz át hajó. Napi három hajóval, hajótól függően 3-5 órás úttal lehet számolni, 68-75 kuna (2920-3220 forint) per fő az ár. Nyáron Dubrovnikból egy magáncéggel, gyorshajóval lehet idejutni 120 kunás (5150 forintos) fejenkénti áron, 4 óra alatt.
Szállások: A brit Guardian külön riportot is szentelt a helyi világítótoronynak és őrének, ugyanis azt apartmanként ki lehet venni. Ezen felül mindenféle szállás vár itt az emberre, itt és itt is lehet szemezgetni.
Vela Palagruža
Ha nem írtunk volna a szinte lakatlan Biševóról, akkor a lista kakukktojása lehetne Palagruža. Az Adria kellős közepén, kb. egyenlő távolságra a horvát és olasz partoktól fekszik ez a négy szirt, aminek a főszigete a 90 méter magas Vela Palagruža. Ezen egyetlen épület található: egy 1875-ben épült világítótorony, az egyetlen lakos is ennek a karbantartója, őre.
A sziget apró, ezért csak gyalogosan lehet közlekedni nyaktörő sziklákon és meredek lépcsőkön, szóval csak az jöjjön ide, aki elég fitt ehhez. Két strandnak nevezhető partszakasza van, ahol aránylag sekély a víz és aprókavicsos az aljzat. Sok, csak itt előforduló faj és rengeteg hal várja a természetkedvelőket, a történelem szerelmeseinek pedig ott a tény (vagy csak legenda), hogy III. Sándor pápa 1177-ben kikötött és megvacsorázott a szigeten, ezért az ennek helyt adó fennsíkocskát a Pápa mezejének nevezik. A mítoszok szerint a trójai háború egyik héroszát, Diomédészt itt temették el.
Megközelítés: Kocsit értelemszerűen nem vihetünk, kishajó szállíthat oda minket 3 óra alatt, brutális, 700 eurós (223 300 forintos, bérelhető apartmanonkénti) áron. Készüljünk rá, hogy a nyílt tenger miatt sokszor nagy hullámok várnak ránk, a tengeri betegség előfordulhat az úton.
Szállás: A világítótorony alapját adó épületben két darab négyágyas apartman található. Ellátás és persze, bolt sincs, szóval ott-tartózkodásunk idejére minden élelmiszert be kell szereznünk még lakott területen. Halat esetleg a toronyőrtől is vehetünk. És ha itt teltház lenne, ne csüggedjen, tudunk még opciót mikroszkopikus szigetre világítótoronnyal!