Az öt legjobb citybreak tippünk, ha hazánkban utazgatna

    Fürdők, kastélyok, kilátótúra, pálinkafesztivál, és egy kis kultúra, mondjuk a Chagall-kiállítás vagy a Seuso-kincsvadászat formájában. Jöhet? Mert most hazánk öt olyan városába kalauzoljuk olvasóinkat, ahol tavasszal sem fognak unatkozni.

    Veszprém

    Az egyik ok, amiért kedveljük Veszprémet, az a városban rendszeres időközönként kínált városnézés. A kétórás program felnőtteknek mindössze ezer forint, és minden hónapban legalább kétszer indul. A tervezett útvonal változó, de általában egy aktuális témát jár körül (például a március 17-én induló „Március idusa" a város győzelméről emlékezik meg a 2017-es Virágos Magyarországért versenyben). A városnéző túrák az Óváros térről indulnak, de bővebb információért és eseménynaptárért kattintson ide.

    Bal oldalon fut a Veszprémvölgy, ahol a viadukthíd alatt csatangolhatForrás: Flickr.com

    Ha ennél komolyabban szeretné venni a város megismerését, és a túrabakancstól, esetleg a kilátópontoktól sem riad vissza, akkor vegyen részt egy kilátótúrán. A Veszprém szó nyelvészek szerint a szláv eredetű összetett szóból, a 'bezprim'-ből származik, melynek jelentése egyenetlen. Valóban igaz ez a jelző a városra, hiszen hét dombra épült, a Dunántúl Rómájának is nevezik. Nem véletlen tehát, hogy akár hét kilátópontot is talál az a turista, aki a jelentős szintkülönbségek legyőzésére vállalkozik a királynék városában. Dombok, völgyek, tornyok és a Viadukt a program -  további részleteket itt talál.

    Egy kis kultúra:

    Ha szereti a festészetet, igazi kuriózumot talál tavasszal Veszprémben, április 29-ig tekinthető meg ugyanis a Laczkó Dezső Múzeum Chagall-kiállítása. Az álomszerű műveiről ismert 20. századi festőóriás több mint százötven alkotását csodálhatják meg az érdeklődők.

    Február 25-én kezdődött, és április 7-ig tart a Veszprémi tavaszi fesztivál. Ennek során a Pannon Várszínház hat darabot tűz műsorra, többek között A Pál utcai fiúk, a Padlás és az Egy darabot a szívemből című művet adják elő. Az előadásokat a Hangvillában tartják, részleteket itt talál

    Állati örömök

    A Veszprémi Állatkert, amely tavaly nyáron játékos zebracsikóval és gyűrűsfarkú makikkal is gyarapodott, kihagyhatatlan programpont, ha gyerekekkel érkezik, de anélkül is jó kikapcsolódás lehet itt egy séta, mivel a park hatalmas kiterjedésű. A közvetlenül a nyugati bejárattól induló Veszprémvölgy, a Séd-patak völgye 5-6 évvel ezelőtt látványosan megújult. Az itt futó sétaút a várat köti össze az állatkerttel, és a szépen rendezett környezetben bisztrók, éttermek, padok, jó időben vízcsobogók és felújított romok is várják a pihenni vágyókat.

    Az Országalma szobor Székesfehérvár központjábanForrás: Flickr.com

    Székesfehérvár

    Székesfehérvár nagyváros, ahol alapból mindig akad látnivaló. Ha még sosem járt itt, először néhány állandó látnivalóról ejtünk szót. „Árpád a többi magyarral együtt... Noé-hegyén, Alba közelében ütött tábort. Ezt a helyet választotta Árpád először Pannóniában, és Szent István király, aki tőle származott, ezért alapította később ennek közelében Alba városát" – írja a Képes Krónika. A város neve alapján azt mindannyian tudjuk, hogy főváros, királyi székhely és koronázóhely is volt valaha, így nem csoda, hogy sok történelmi emléket láthat az érdeklődő.

    Igazi története István királyunk alatt kezdődött, aki ezen a városon keresztül építtetett zarándokutat a Szentföld felé, és tette meg királyi székhelyévé. A koronázó és királyi temetkezési helyül szolgáló bazilikát is Szent István építtette. Ennek maradványai és a Szent István-szarkofág bemutatására kialakított romkert és emlékhely nemzeti zarándokhely lett. A romkert 1938-ban, Szent István halálának 900. évfordulójára készült el. A kőlapok több királyi pár sírhelyét, a terméskövek a királyi trónus egykori helyét jelzik. A főhajó tengelyében alakították ki Szent István végső nyughelyét, amelyet ma kereszttel jelölt egyszerű kőlap fed. A bazilikához több kápolna épült, melyek királyi, főúri temetkezési kápolnák voltak. Ezek maradványai ma is láthatók. Valószínűleg Szent István tetemét tartalmazza a romkerti mauzóleumban található XI. századi kőkoporsó.

    Tudta, hogy Székesfehérváron is van skanzen? Pedig így van, a neve Palotavárosi skanzen. Az egykor rácok által lakott terület ma szabadtéri múzeumutca – érdekes ellentétben a mellette található tízemeletes házakkal. Deszkakerítéses, meszelt falú, nádfedeles házak, és az 1774-ben épült templom emlékeztet az ezen a területen valamikor nagy számban élő rác iparosokra. A Rác utca 11. számú házban az utolsó lakók, a rác nemzetiségű Csikós család eredeti berendezési tárgyai, valamint a palotavárosi kismesterségekre, a céhes életre vonatkozó dokumentumok kaptak helyet. A legutolsó helyiségben egy kalaposműhely berendezését állították ki. A skanzen 1989-ben Európa Nostra-díjat nyert. Erről és Székesferhérvár más állandó látnivalóról, például a Fekete Sas patikamúzeumról itt talál információkat.

    Travelo-tipp:
    Ha esetleg félrenézte az időjárást, és túl borongós ahhoz, hogy sok időt töltsön a szabadban, vagy egyébként is szívesen csobbanna, az Árpád-fürdőt ajánljuk. A patinás fürdő gyakori, fantáziadús szaunaszeánszairól közismert. Hogy éppen mivel készülnek, a közösségi oldalukon megtalálja.

    És amit csak tavasszal láthat

    Idén június 30-ig látogatható az a kiállítás, mely a III. Béla sírjából előkerült leleteket mutatja be a nagyközönségnek. A Székesfehérváron 1848-ban talált leletegyüttes a mai Nemzeti Emlékhely, az egykori Bazilika területéről került elő. Anna királyné sírjában megtalálták aranygyűrűjét és halotti koronáját, míg az 1196-ban elhunyt III. Béla király földi maradványai mellett fellelték halotti koronáját, kardját és jogarát, emellett egy nyakára helyezett ereklyetartó mellkeresztet, egy körmeneti- avagy zarándokkeresztet, gyűrűt, karperecet, valamint egy pár sarkantyút is találtak a sírban. A királyi pár – III. Béla és első felesége, Antiochiai Anna – sírjában talált leleteket akkor a fővárosba szállították, így azok 169 esztendő elteltével tértek haza Székesfehérvárra. Tárlatvezetések tavasszal: március 21-én, április 4-én és 18-án lesznek, a további részleteket itt találja.

    2018-ban hatodik alkalommal rendezik meg a Palotavárosi tavaknál a Fehérvári Halünnepet, amely az évek során a város második legnagyobb gasztronómiai jellegű rendezvényévé nőtte ki magát. Az április 7-i rendezvényről bővebben itt olvashat.

    Márciusban Szegeden volt Toros Pálinkafesztivál, aki lemaradt róla, áprilisban Székesfehérváron pótolhatja az élményt. Hetedik alkalommal kerül sor a rendezvényre, melynek helyszíne a Palotai kapu tér. Az eseményre tavaly is több mint hatvan kiállító akkreditálta magát: a hazai húsipari kistermelők, pálinkafőzdék és kézműves gasztronómiai különlegességek legjava lesz jelen a fesztiválon. További részleteket az esemény közösségi oldalán talál.

    Plusz egy tipp romantikusoknak: nézzék meg együtt az el nem múló hitvesi szerelem jelképét, melyet Bory Jenő építész negyven nyáron át saját kezével épített.

    A Gyulai Vár egy verőfényes naponForrás: Facebook

    Gyula

    Még két éve sincs, hogy megnyílt a csodaszépen felújított Almásy-kastély, a közelmúltban máris új fejlesztést jelentettek be: báltermet fognak ide építeni. Itt minden hónap első szombatján pincetárlatra kerül sor. A helyiséget megannyi rejtély övezi, hiszen nem tudni pontosan, milyen célokat szolgált, ahogy az is a történelem nagy kérdése, hogy miként került körülbelül 30 centivel az egykori pince padlója alá három, koponya nélküli csontváz. Ugyanitt minden hónap utolsó előtti szombatján barokk kori alkotóház és régi idők filmjei a program.

    A gyönyörű Gyulai Várfürdő közvetlenül az Almásy-kastély mellett található, így akár strandolás közben is csodálhatja az épületet. Van egy külön részlege, az Aquapalota, ahol ugródeszkáról ugrálhat a mély vízbe, különböző csúszdákon csúszkálhat – sőt, itt még felfelé is lehet csúszni! Gyerekekkel kihagyhatatlan program a Gumiland, ahol többfajta légvárban lehet ugrálni, csúszni, mászni, és persze jól elfáradni. Közös családi programként pedig a Bár-ka kávézót ajánljuk, mert amíg a gyerekek a kávézó játszóterén rohangálnak, addig a szülők teljes nyugalomban sörözhetnek, borozhatnak, vagy a kávé mellé megehetnek egy szelet süteményt.

    Egyszer felsoroltunk már tíz jó okot arra, hogy beleszeressen Gyulába, és ezek között volt az is, hogy itt él a történelem. Ezt mi sem bizonyítja jobban, minthogy a Gyulai Várban minden szombatot Reneszánsz délelőttel gazdagítanak, melynek keretében solymászbemutatóra és történelmi sétára (azaz vezetett túrákra) is sor kerül, sőt, az érdeklődők kipróbálhatják a betűvetést lúdtollal és korhű ruhákba is öltözhetnek. És ha ezután a férfiak az élő, lüktető kovácsműhely felé kanyarodnának inkább, akkor jó, ha tudják, hogy a sütőházban a hölgyeket célozzák meg a gyümölcstartósítás fortélyait bemutató előadással. A programokon való részvételhez csupán normál várbelépőt kell váltania.

    Vác főtere, a Március 15-e térForrás: Flickr.com / dr. Korom János

    Vác

    Szeretné mosolygósan kezdeni a váci kiruccanást? Akkor javasoljuk, hogy elsőként Sajdik Ferenc állandó életmű-kiállítására térjen be. Hogy honnan ismerős a neve? Többek között például onnan, hogy ő a Pom-Pom és a Nagy Ho-ho-horgász rajzolója. A főtéren, azaz Március 15-e téren található tárlatról itt tudhat meg többet. Ugyanezen a téren található a Fehérek temploma, melynek építését 1699-ben kezdték meg, és rokokó, illetve barokk stílusjegyeket vonultat fel. Eredetileg a domonkosok, a fehér barátok tulajdonában volt. A templom 1990-es években történt renoválása során egy elfalazott lejáratra bukkantak, mely a templom alá vezetett: itt szinte a plafonig felhalmozott díszes koporsókat találtak, szám szerint 265-öt. Ezeket a szintén váci Tragor Ignác múzeumban nézheti meg.

    A fõtér közepén a romkertben a középkori Szent Mihály-templom és annak temetõkertje látható. Ez a templom mintegy fél évezredig állt itt. A barokk idõkben sikertelenül próbáltak belőle katedrálist faragni. Az egyik XVIII. századi altemplomi rész ma üveggel lefedve látható, benne kiállítás mutatja be a templom történetét.

    Érdemes elsétálni a Váci Székesegyházhoz is, melynek építése idején Vác kétpólusú város volt: egy palánkkal elválasztva éltek itt magyarok és németek. Eszterházy Károly püspök ezt elbontatta, és afféle mini-Vatikánt álmodott meg ide. Ez lett a mostani Konstantin tér. A templomot eredetileg jobbról és balról is oszlopsor fogta volna közre (a Szent Péter térhez hasonlóan), ennek megépítésére azonban nem került sor. A főként klasszicista stílusban megépített székesegyház méretei rendkívül impozánsak, ráadásul összesen öt harangja van.

    Ezzel kellett volna kezdenünk!
    Vácott találja hazánk legjobb cukrászdáját. Az egyedülálló intézmény alapítója, Mihályi László a francia cukrászati stílus magyarországi meghonosítója. Kóstolja meg ikonikus Dobos desszertjét vagy Rákóczi túrósát!

    Ha szívesen csillagtúrázna a környéken, az ébredő tavaszban, akkor a Vácrátóti Arborétumot vagy a Gyadai tanösvényt ajánljuk jó szívvel. Utóbbiban, a Katalinpusztai kirándulópontban minden életkorú kiránduló megtalálja a maga számítását – még Kincskereső tanösvény is várja a kalandorokat.

    De ennyire el sem kell távolodni a várostól: Vác közigazgatási határain belül található a nagyon hangulatos Ártéri tanösvény. Itt hosszasan bóklászhat a vizek feletti pallósoron, aminek köszönhetően utcai ruhában kerülhet a szokottnál jóval közelebb a természethez és annak lakóihoz. Vácon, a Göncöl Háztól délre, a budapesti kerékpárút mentén található, a bejárat egy esőkunyhó és információs tábla mellett van. A tanösvény valójában egy 510 méter hosszú, fából készült pallósor, három megállóhellyel. Vigyázat: magas vízálláskor a pallókat elönti a víz!

    A Sóstói Múzeumfalu egy részleteForrás: Facebook

    Nyíregyháza

    Ha még nem látta a 2017-ben teljes egészében Magyarországra került Seuso-kincset, Nyíregyháza a bombabiztos választás, itt állítják ki ugyanis március 27. és április 15. között. A helyszín a Jósa András múzeum.

    A Nyíregyházi Állatpark kihagyhatatlan, akár gyerekkel megyünk, akár nem. 2017-ben ez nyerte el az Év Turisztikai Attrakciója címet, mégpedig a szavazatok közel felével. A harminc hektáros területen sokszínű állatvilág több mint ötszáz faja és több mint ötezer egyede él. Külön élmény a szavannai világrész, ahol egy bambuszhídon felülről láthat rá az afrikai patásokra. Többek között a perzsaleopárd-fajmentési programnak is tagja az állatpark, és e tekintetben nagy volt az öröm néhány hónappal ezelőtt, amikor ikrek születtek. Legutóbb, 2018 januárjában egy dingó kölyökkel gazgagodott a park. Ezt a fajt Magyarországon csak itt láthatja!

    Fehér oroszlán próbál rémisztgetni a Nyíregyházi ÁllatparkbanForrás: Facebook

    Közvetlenül az Állatpark mellett található Sóstógyógyfürdő (nyaralt már itt?), melynek néhány éve megépült gyógyászati részlegét már újra felfedezte magának az egészségturizmus. Itt luxuskörülmények között gyógyulhat – akár TB-beutalóval is. A tó köré gumiszőnyeget fektettek le a futóknak, mely egyenesen a tölgyerdőhöz visz, ahol tovább szedheti a lábát az, aki sportolni vágyik. Itt található hazánk legnagyobb, nyírségi skanzene, a Sóstói Múzeumfalu is. A szalma- és nádtetős házak között lépkedve tényleg olyan, mintha egy XIX. század végi faluba csöppent volna az ember, sőt, Árpád-kori részleggel is bővültek néhány éve.

    A városi stadion parkolója mögötti Tuzson János Botanikus Kertet pedig már azoknak ajánljuk, akik szívesen néznének egyméteres átmérőjű, vízen lebegő tündérrózsákat, vagy kíváncsiak az 550 óriási tujából álló labirintusra.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!