Így éljen túl egy dzsungeltúrát skorpiók és kobrák között!

    Délkelet-Ázsiát már nagyon sok mindenért dicsértük cikksorozatunkban, hiszen kultúrája magával ragadó, tengerpartjai egyediek, az ételei kihagyhatatlanok, és ha pontosan tudja, hogy miken lehet spórolni utazása közben, egészen olcsón megúszható. Ha azonban valakit a természet, és még inkább a dzsungel élete vonzana, annak jó hírünk van, számos délkelet-ázsiai országban talál dzsungelt, így nem kell egyből az Amazonast megcélozni, ha ilyen jellegű kalandra vágyik.

    Mivel az emberi tevékenységek már elpusztították Délkelet-Ázsia számos esőerdejét - ezzel száműzve bennszülött népeket, és ezzel ártva az állatoknak és az éghajlatnak egyaránt -, így ha szeretné megtapasztalni a délkelet-ázsiai dzsungel pompáját, akkor jobb, ha gyorsan tervbe veszi, ki tudja, mennyi ideig lesz még erre bárkinek is lehetősége.

    Khao Sok National Park ThaiföldönForrás: Berryj / Wikipedia

    Dzsungel élményért megcélozhatjuk Sri Lankát, Vietnámot és Thaiföldet is, de az indonéz szigetvilágban Borneót, a Fülöp-szigeteket és Pápua Új-Guinea-t is. Egekbe szökő fáik és buja növényzetük élőhelyként szolgál a világ néhány legegzotikusabb állat- és növényfajának. Kígyók, békák, pókok, orangutánok és elefántok otthonai mind. Amikor dzsungel-túrára szánjuk el magunkat, számos dologra kell felkészülnünk. Még ha nem is a szabad ég alatt, de pl. egy bungalóban szállunk meg, akkor is bemászhat bármikor bármilyen lény, és tarthat rettegésben minket egész éjjel.

    Egyszer, mikor a Khao Sok Nemzeti Parkban időztem, egyik éjjel egy általam soha nem látott méretű pók jelent meg előttem a mosdóban, és mikor kifutottam, ő úgy döntött velem tart, így időm sem volt becsukni a bambusz ajtót. Mint gyakorló arachnofóbiás, az óriás pók látványa leblokkolt. Nagyon hosszú ideig csak az ágyam szélén ültem, próbáltam a gyógyszeres dobozaimat felé dobálni, hátha kimegy az ablakon (ő nem, de a gyógyszereim mind a patakban landoltak - így utaztam onnantól tovább egészségügyi felszerelés nélkül...). Majd egy idő után rájöttem, hogy ha én elalszom, valószínűleg ő akkor sem fog mozdulni. Ezért szerelésbe kezdtem, leszedtem a szúnyoghálót, ami az ágyam fölé volt akasztva, bebugyoláltam magam, körbe raktam a hálót az összes elérhető közelségben lévő tárggyal és ruhával, és csak így mertem elaludni. Amatőr megoldás volt, de hasznos.

    Kovács Barbara

     

    Az esetet követően aztán több éjjeli dzsungel-túrán is voltam, találkoztam majmokkal, néztem farkasszemet kobrával, és majdnem ráléptem mezítláb egy skorpióra, vagyis megtapasztaltam néhány dolgot a dzsungelből. Ezért az alábbiakban most ahhoz szeretnék pár tanácsot adni, hogy ha bármi váratlan történik, hogyan éljen túl egy esőerdőben.

    1. Kezdjük is azzal, hogy ne mászkáljon soha mezítláb – még akkor sem, ha nem közvetlenül a dzsungel közepén áll, hanem a dzsungel közepén elhelyezett betonpadlón. Én teljes nyugalommal akartam átsétálni A-ból B-be, mikor egy ottani barátom megjegyezte, hogy a helyemben felvenne cipőt, mert ki tudja, mire léphetek. Abban a pillanatban, ahogy ezt kimondta, és én a földre néztem, észrevettem, hogy egy fél méterre lévő skorpió már tettre készen emeli a farkát, hogy megszúrjon (és persze ezzel védje magát a taposástól). Ez a figyelmeztetés isteni csodaként érkezett a legtökéletesebb időzítéssel. Ezután természetesen eszembe sem jutott többet lazáskodni.

    Kovács Barbara

    2. Ha hosszabb időt töltünk a dzsungel mélyén és elfogy a vizünk, ne essünk kétségbe, mert van lehetőség vizet kinyerni bambuszból. Márpedig ha Délkelet-Ázsiában vagyunk, akkor lesz ott bambusz is. A bambusz összegyűjti az esővizet a száraiban, így kiváló vízforrást biztosíthat. Ha máshol szeretnénk vizet találni, akkor keressünk folyó vizet, de álló patakból soha ne igyunk!

    3. Ha elvesznénk: a legfontosabb, hogy maradjunk higgadtak. Kiabálhatunk is, ha pl. csoporttól szakadtunk el, esetleg úgy gondoljuk, hogy van a közelben egy falu vagy tábor – bár a dzsungelben nehéz kiszűrni, honnan jön a kiáltás. Ezért nagyon fontos, hogy alaposan figyeljük meg a környezetünket és próbáljunk visszaemlékezni olyan jelekre, amik megmaradtak az utunkról. Ez lehet egy kis forrás vagy egy nagyobb szikla, ami mellett eljöttünk. Próbáljunk ezek alapján visszatalálni. Követhetünk állatok által hagyott nyomokat is, mert nagy esély van rá, hogy vízhez vezetnek.

    Forrás: bere von awstburg / Pixabay

    4. A legfőbb veszélyek a dzsungelben a következők: magasról leeső ágak, dőlő fák. A folyókhoz vagy patakokhoz kapcsolt veszélyek közé tartozhat, hogy ha megcsúszunk egy kövön, elkap egy erős áramlat, piócák tapadnak ránk, esetleg nagyobb állatokkal, krokodillal találkozunk. Ezekre mind figyeljünk, és ha egy mód van rá, soha ne keljünk át térdnél magasabbra érő vízben. A napszúrás és kiszáradás is veszélyes lehet, illetve a szúnyogok által terjesztett betegségek, mint a malária vagy a dengue-láz. Ezek ellen is tudunk készülni a legtöbb esetben.

    5. Kígyók: erre nincs világmegváltó tippem, én magam egy kutya bátorsága miatt úsztam csak meg egy kobrával való találkozást. Kutyákkal jártam a dzsungelt, mikor észrevettem, hogy az egyikük megmerevedett és csak ugat egy pontra. Nem tudtam, hogy mit nézhet, ezért - nagyon "okosan" - lehajoltam a szintjére, és ahogy egyre közeledett a tekintetem a távolból magam elé, úgy vettem észre, hogy egy lépésre van tőlem a kobra, már felegyenesedve.

    Forrás: Skynavin / Shutterstock

    Én is megmerevedtem, mozdulni sem mertem, de egy idő után észrevettem, hogy a kutyára koncentrál, és nem rám. Így nagyon lassan, ugyanabban a hajlott pózban (fontos, hogy még véletlenül se egyenesedjünk fel a közelében!) elkezdtem távolodni, majd amikor kellő távolságba értem, elkezdtem rohanni. Szerencsére tudtam, hogy a kutyának nem lesz baja, hiszen csak azért maradt még ott, hogy engem védjen, és utána ő is perceken belül mögöttem volt.

    6. Majmok és egyéb állatok: Ha lehet, csak messziről gyönyörködjünk bennük, mert nem tudhatjuk, mikor akarnak támadni. A majmok különösen agresszívak és pofátlanok tudnak lenni, mert sok helyen hozzá vannak szokva a turistáktól kapott/lopott ételekhez, ezért készüljenek, hogy itt is próbálkozni fognak. Ha így is lenne, adjuk oda nekik, amink van, és szép lassan sétáljunk el. A dzsungelben élő elefánt sem olyan, mint amiket a városokban látni, ezért ne képzeljük azt, hogy oda mehetünk barátkozni, mert nem fogja jó szívvel fogadni.

    Kovács Barbara

    Összességében tehát az a legfontosabb, hogy készüljünk fel minden eshetőségre, az interneten található útmutatók pedig segíthetnek abban, hogy pontosan miket vigyünk magunkkal a dzsungelbe. Ha nem vagyunk biztosak a dolgunkban, csak szervezett túrán vegyünk részt!

    Cikkünk szerzője Kovács Barbara.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!