Bangkok két arca: a drága turistacsapdák és vasúti sínek mentén élők városa

    Thaiföld fővárosa, Bangkok az egyik legmegosztóbb városnak tűnt délkelet-ázsiai utazásom során. Egyesek szerint erre a városra bőven elég két nap, hiszen szmogos, koszos, zsúfolt - nem hivatalos becslés szerint Bangkoknak nagyjából 10,3 millió lakosa van jelenleg -, és az egész várost ellepik a turisták, akiket minden második lépésüknél leszólít egy utcai árus. Ugyanakkor olyan magyarokkal is találkoztam, akik annyira beleszerettek a városba, hogy képesek lennének annak csendesebb részeibe költözni, ahol sokkal több esélyük van a különleges kultúra megismerésére.

    Akik csak rövid ideig maradnak Bangkokban, azoknak jellemzően a városlátogatás élménye kimerül a felhőkarcolók tetején koktélozásban, a Buddha szobrok fényképezésében, a nyüzsgő piac és a hatalmas, labirintusszerű plázák bejárásában. Bár én igyekeztem minél kevesebbszer a város szívébe menni, egyszer a barátaimmal mi is neki indultunk elveszni a rengetegben.

    A Nagy Palota épületegyüttese Bangkok egyik leghíresebb látnivalója ThaiföldönForrás: Sasin Tipchai / Pixabay

    Paradicsom 18 ezerért, maradhat?

    Paradicsomot szerettem volna venni, így mikor a barátaim be akartak menni a Siam Paragon Plaza-ba, gondoltam, én is beszaladok a földszinti élelmiszerboltba, ahol majd olcsón felkapok egy csomaggal, aztán indulhatunk is tovább. Gyorsan kiderült, több szempontból is magas volt ez az elvárásom. Már ahogy belép az ember, rájön, ez nem a szokásos plázaélmény lesz. A bejáratnál át kell menni egy biztonsági ellenőrzés céljából felállított kapun, ahol az ezért felelős emberek szigorúan végigmérnek minket. Ekkor még nem sejtettem, hogy valószínűleg a méregdrága paradicsomokat védik így...

    A bangkoki CentralWorld bevásárló komplexum a világ 11. legnagyobb plázájaForrás: Kriang kan / Shutterstock

    Mikor beljebb mentünk, láttuk, hogy olyan az egész, mint egy luxus palota: emberek fotózkodtak a különböző berendezési tárgyakkal, és annyira nagy volt az egész, hogy többször azt éreztük, eltévedtünk. Aztán nagy nehezen megtaláltuk az élelmiszer részleget, méghozzá egy egészen másik épületben. Már az első paradicsomok láttán meglepődtem, hiszen csupán egy négy darabos csomagnak is szürreális ára volt: 18 ezer forintot kértek érte. Feltételezésem szerint lehet valami titkos megfiatalító erejük, mert más magyarázatot nem találtam arra, mitől ennyire drágák. De árultak cseresznyét kilónként 14 ezer forintért, és három darab almát közel 8 ezer forintért.

    A pláza hetedik emeleti piacaForrás: Wpcpey / Wikipedia

    Ahogy elhagytuk a plázát (mondanom sem kell, paradicsom nélkül) és annak közvetlen vonzáskörzetét, utcai bódékhoz mentünk, ahol már egy egészen más világot tapasztaltunk. Minden fényévekkel olcsóbb volt, bár a határozott tukmálás az árusok részéről azért el tud venni ebből az örömből is. Aztán ahogy sétáltunk Bangkok utcáin, hamar egy sikátoros részen találtuk magunkat, ahol kisgyerekek játszottak asztalokon az éjszaka közepén, kis eldugott kajáldák mögött öntötték ki a szemetet, és végtag nélküli kéregetők énekeltek egy-egy sarkon. Nagy volt a kontraszt a fél órával korábbi fényűzéshez képest. 

    A külváros békéje, a helyiek vendégszeretete

    A külvárosban valamivel kiegyensúlyozottabb a helyzet, ott egyszerűbb emberek élnek, nincs pörgés, az összes ruhájuk kint szárad a szűk kis utcákon, és bárkivel könnyen beszélgetésbe lehet keveredni. Csiangmajban kutyából, Bangkokban macskából van rengeteg, minden harmadik lépésnél egy nyújtózkodó kis szőrmókra lehet bukkanni. Talán nem véletlen egybeesés, hogy Thaiföld neve sokáig Sziám volt, ahonnan a sziami macska elnevezése is származik.

    Forrás: Milosz Maslanka / Shutterstock

    Bangkok ezen részén már sokkal kellemesebb az atmoszféra, nincs tömeg, rengeteg autó és szmog; az utcán árult étel olcsóbb, mint a belvárosban, az emberek pedig barátságosabbak. Például a paradicsom-vadászat másnapján egy kis utcában egyszer csak elém lépett egy thai néni, aki megkért, hogy fordítsak le neki valamit angolra, és ezért behívott a lakásába. Egy apró, rendetlen, szegény helyiség volt, amihez a vendégszeretet adott plusz értéket. Amikor pedig megkérdeztem tőle, hogy hol találhatnék olcsón zöldséget, fogta magát és telepakolta a kezemet paradicsommal – ingyen!

    Élet a vasúti sínek mentén

    Az ilyen helyeket - talán az ott töltött idő szűke miatt - a legtöbb turista nem látja, és így az ilyen élményeket sem tapasztalja. Ezekre, az egyébként nagyon kieső városrészekre tényleg csak véletlenül lehet elkeveredni, ahogy a vasúti sínek mentén élő közösségek lakóhelyére is. És ezt képzeljék el szó szerint. Elhagyatott sínek mentén felhúzott kis bódék, körülötte csirke tenyészettel és kóbor kutya gyűjteménnyel, miközben a kövek között főznek és fel-alá rohangálnak a koszos gyerekek. 

    Thaiföld leglassabb vasútvonala a Maeklong Szamut Szongkhrám központjában, ahol a vonat érkezésekor a standok előtti napellenzőket be kell vonni, majd ha elment, újra felerősíteni. Innen kapta becenevét is a piac: ez a "behúzott napernyők piaca."Forrás: Shutterstock

    Bármennyire is ijesztőnek tűnik elsőre, a rossz környék nem jelenti egyértelműen, hogy rossz emberek lakják, ahol csak rossz dolgok történhetnek a turistákkal. Mert Thaiföldön még a társadalom peremére szorult rétegre is jellemző a kedvesség és a vendégszeretet. Még ha kicsit sem beszélik az angolt, és alig van mit megosztaniuk másokkal, akkor is megpróbálnak majd megismerkedni velünk és meginvitálni minket egy éppen készülő ebédre. Annál is inkább, mert számukra nyugati embert látni az ő terepükön igazán ritka esemény. Felkavaró ugyan látni, hogy emberek milyen körülmények között élnek, de még így is békésebbek, mint sokan nyugaton.

    Tanulság? Az nincs, vagy talán mégis

    Tehát ha valaki Bangkokba készül, számítson arra - mint sok nagyváros esetében -, hogy bár a központban kipipálhatja a bakancslitáról a "kötelező" helyeket, átélheti a pörgő, lüktető metropolisz-élményt, de akkor ott tényleg turistaként fognak vele bánni és turistákra szabott árakkal próbálják majd levadászni mindenhol az utcai árusoktól kezdve a plázákban található üzletekig.

    Ugyanakkor ha külső kerületekben keresnek maguknak szállást, egyrészt jobban átélhetik a helyi kultúra életét, és ha még messzebbre merészkednek, akkor az igazi, talán kevésbé szép, de kedvesebb arcát láthatjuk a városnak. Az alapvető thai életszemléletet is csak akkor ismerhetjük meg, ha olykor letérünk a turista könyvekben leírt utakról, és nyitottak vagyunk az újra. Ezek az emberek - bármilyen körülmények között is élnek - mindenüket megosztják az idegennel, és az örök mosoly mindig ott van az arcukon.

    Cikkünk szerzője Kovács Barbara.

     

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!