Induljanak a Gyűrű Szövetségének nyomába ezeken a hazai túraútvonalakon!

    A Gyűrűk Ura trilógia helyszíneit ihlető misztikus, történelmi és ködbe burkolózó helyekről már írtunk egy gazdag listát korábbi cikkünkben. John Ronald Reuel Tolkien az angliai Gloucestershire-ben lévő Deani erdőt, a híres Puzzlewood erdőt, a Cheddar Gorge mészkőszurdokot és a svájci Lauterbrunnen völgyet is alapul vette olyan fantasztikus helyszíneinek leírásához, mint Völgyzugoly, a Helm-szurdok vagy Rohan vidéke. De ki mondta, hogy itthon nincsenek ilyen, fantasy történetbe illő túraútvonalak és helyszínek? Mert szerintünk egy kis fantáziával bárki bejárhatja a Gyűrű Szövetségének magyar földbe vájt ösvényeit.

    A természetélmény sokféle lehet. Néha csak arra vágyik az ember, hogy erdőfürdőzzön egyet, elmerüljön a táj illataiban és hangjaiban. Máskor pedig olyan helyet keres, ami szinte már nem is evilági; ami annyira más, mintha nem is Magyarországon lenne, és talán még szavakkal sem lehet leírni a hangulatát. Az alábbiakban ilyen hazai helyszíneket gyűjtöttem össze, miközben a Gyűrűk uráról szerzett tudásomat bevetve igyekeztem társítani a trilógia legismertebb tájaihoz. 

    Szilszakáll otthonát a Bakonyban is megtaláljuk

    Az első helyszín olyan, mintha Fangorn erdejében járnánk. Ez az entek (faemberek) birodalma, és a legidősebb entről, Fangornról, vagyis Szilszakállról kapta a nevét. A Gyűrűk Ura második kötetében, A két torony című könyvben érkezik meg ide az olvasó, Pipin és Trufa vezetésével. A terület egy hatalmas erdőség utolsó maradványa, egy ősi rész, ami az entek végső menedéke. A könyvek és a filmek leírása szerint első ránézésre vadregényes, tekervényes, útvesztős erdőnek tűnik, de ha jobban odafigyelünk, vagy más szemszögből nézzük meg, akkor a szép arcát is megmutatja. 

    Ilyennek tűnik a Bakonyban található Római-fürdő vízesés szurdokvölgye is a Gaja-patak mentén. Ahány fotós, annyiféle arca van ennek a sziklafalak között megbúvó vidéknek. Több irányból is megközelíthető, például Jásd felől, az Országos Kéktúra vonalán, vagy Bakonynána irányából. A 4,5 kilométer hosszú út egy régi fűrészmalom mellett is elhalad, amit vendégházzá alakítottak, aztán az út a Gaja-patak feletti hegyoldalban folytatódik, és onnan ér el a vízesés előtti tisztásig – olvasható a Csodahelyek.hu oldalán.

    Bakföldön vagy Sződligeten járunk?

    A sződligeti horgásztó egyébként sem jár messze a Gyűrűk Ura világától, hiszen Mesetónak is szokták hívni azok, akik rendszeresen ide járnak horgászni vagy csendben megpihenni. A mai mesebeli tónak azonban egyáltalán nem mesés az eredete. A régi sződligeti szeszgyár kubikgödreit kötötték össze egykor, így alakult ki a Dunakanyar egyik legszebb tava. Mivel remek helyen fekszik, és gondosan rendben tartják környezetét, ezért még ma is őrzi virágkora szépségét. A tó körüli élet akkor pezsgett igazán, amikor 1949-ben megalakult a Sporthorgász Egyesület. Az apró nádfedeles horgászkunyhók, az előttük várakozó régi padok, a tóba nyúló félszigetek, a ringó csónakok és a kacsák hápogása tagadhatatlanul filmes helyszínné emeli a tájat.

    Nekem pedig rögtön az jutott róla eszembe, hogy Bakföld egyik települése is lehetne. A könyben ez a vidék a Borbuggyan (Baranduin) folyó és az Öregerdő között terül el, és a Megyével szomszédos határvidék. Több nagyobb település helyezkedik el rajta, amelyek közül az egyik például a sződligeti horgásztó térsége is lehetne.

    A magyar Hobbitfalva Tokajon található

    Hobbitfalva egy falu Középföldén, a Megye közepén. Olyan kicsi település, hogy nincs se fogadója, se kocsmája. Az elterjedt Hobbitfalva-képpel ellentétben azonban csak egy olyan helyeszíne van, ahol helyet kaphatott néhány igazi hobbit-üreg, ez pedig a falu északi részén lévő Domb. Itt található Bilbó otthona, a Zsáklak, és Csavardi Samunak, a Gyűrű Szövetségének leghősiesebb hobbitjának ürege is. 

    Gombos-hegyi pincesorForrás: bor.hu / Götz pincészet

    Magyarország északkeleti részén, Hercegkúton úgy tűnik, egy jóval gazdagabb hobbit nemzetség alakította ki a riolit kőzetbe vájt üregeit (pincéit), mivel a falu két szélén, a Gombos-hegyi és a kőporosi pincesorokon négy szinten sorakoznak a pincék. A jellegzetes, háromszög alakú házakat a riolitba vájták, a színes pinceajtajaik pedig Tokaj egyfajta szimbólumává váltak az elmúlt években. Ha valaki egyéni vendégként látogatna ide, jó, ha tudja, hogy a Götz Pincészethez és az Espák Pincéhez csak előzetes bejelentkezés után mehet kóstolni, de akár egy szervezett dűlőtúrán is részt vehet – írták a bor.hu oldalán.

    Engedéllyel még a Törptárnákat is felfedezhetjük

    Ha a Duna–Ipoly Nemzeti Parkban, a Gerecse területén járnak, akkor nemcsak egy felhagyott kőfejtőt fedezhetnek fel, hanem a Gerecse egyik fokozottan védett barlangját is, mely a második leghosszabb barlang a hegységben. A dobogós címet a Keselő-hegyi-barlang viseli. A kőfejtő peremén végig lehet járni egy 3,8 km-es körutat, amihez nem árt a jó felszerelés és a megfelelő kondíció, mert néhol meredek és sziklás az út.

    A túravonal levezet a kanyonba is, ahol a fenti képek készültek, de a Pisznice-barlang felé is elkanyarodhatunk. A 240 méter hosszú barlangot 1848-ban említik először írásban, majd 1976-ban országos jelentőségű barlanggá válik. Egy része szabadon bejárható, de ahhoz, hogy a vasráccsal elkerített ajtón túl is felfedezhessük, már külön engedély szükséges. Talán azért, mert nem akarják, hogy a Középfölde rajongók rájöjjenek, valójában Khazad-dúm, vagyis a Törptárna folyosóira lelnek odalent. Hiszen a kőfejtő falain simán megjelenhetne Mória kapuja, ahol csak annyit kell mondanunk: "Mondd, jó barát, és lépj be!".

    Thranduil a Börzsöny lábánál

    Azok a túrázok, akik már számtalanszor végigjárták a Börzsönyben található Kámor vulkáni ormát és az azt övező erdőséget, úgy beszélnek a területről, mint egy elvarázsolt vidékről, ahol megelevenednek a legendák, és kézzel foghatvá válnak a misztikus erők, amik belengik az erdőket, a réteket, a sötét patakvölgyeket. Nem véletlen tehát, hogy a sindák és az erdőtündék birodalma hasonlít hozzá a leginkább, hiszen ezen a területen két birodalom osztozik: az Északi Bakacsinerdő tünde-királysága, melynek a hobbit történetek során már Thranduil volt a királya, és Dol Goldur, Sauron titkos erődje a déli részen.

    Az Outdooractive.com oldalán olvasható még az a tipp, miszerint egy Kámor túra alkalmával érdemes elgondolkodni egy kétnapos túrázáson. Az éjszakát előre egyeztetve a Pénzásási Erdei Turistaházban tölthetjük el, majd másnap tovább indulva felfedezhetjük az erdőhöz kapcsolódó ősi palóc kultúrát és mondákat. Kilátópontként pedig a Kámor délkeleti letörését ajánlja, ahonnan jó időben láthatjuk a nógrádi panorámát.

    Arany mallorn fák a Holdvilág-árokban

    A Holdvilág-árok a Duna-Ipoly Nemzeti Park területén, az 556 méteres Nagy-Csikóvár déli lejtőjén található, ahol kis tavak, úgynevezett tólakok vannak. Itt húzódik a Holdvilág-árok is. A Kiskovácsi vagy a Lajos-forrás felől gyalogosan is megközelíthető területet száraz időben ajánlott meglátogatni, mert eső esetén nagy a csúszásveszély. És nemcsak a talajon vagy a sziklákon, hanem a kalandos Meteor-létrán is, amin az árokba kell leereszkedni. A Holdvilág-árok érdekessége, hogy egy Anonymus-tól fennmaradt írásos utalás és a témában kutató régészek szerint, ezen a helyen kell keresni Árpád fejedelem sírját.

    De kereshetnénk itt akár Lothlórien arany mallorn fáját és az erdőtündéket is, mivel az itt élők, a Bakacsinerdő északi részén élő tündékhez hasonlóan erdőtündék voltak. A Holdvilág-árok fái közé, a kis fahidak végébe elképzelhetjük a filmekben csodálatosan megvalósított, szinte a levegőben lógó tünde csarnokokat és otthonokat, vagy a kis fák alatti pavilont, ahol Galadriel úrnő és Zsákos Frodó találkoztak. 

    A Burok-völgyben találhatjuk meg Völgyzugolyt

    Ezt a túrát pedig azoknak ajánlják, akik szeretik az őserdők hangulatát, és nem riadnak meg attól, hogy olykor kidőlt fák alatt és fölött kell átmászniuk. Mert bizony a Burok-völgy terepe ilyen. Megköveteli a jó erőnlétet, meg azt, hogy legyen nálunk antivakarin, mert a csalán is szereti ezt a különleges klímát, ami a magas sziklafalak miatt alakult ki.

    A hűvösebb és párás levegő hatására sok érdekes növény és madár él itt, így ezekre is érdemes odafigyelni, nem csak az akadályokra. A völgy neve azonban azoknak is ismerős lehet, akik nem a túrázás, hanem a medvehagyma szerelmesei, ugyanis tavasszal ez az egyik legjobb medvehagyma lelőhely.

    Ha a völgyben túrára indulunk, számoljunk azzal, hogy az út egy nagyon szűk szakaszon vezet végig, amit 50-60 méter magas sziklafalak szegélyeznek. Bár Völgyzugoly összes, csipkézett épülete nem férne bele, egy kisebb változatát bőven oda lehet képzelni a fák és sziklák közé. 

    A címlapkép illusztráció: Milford Track - Forrás: Alexandre Seixas / Shutterstock.com

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Ezek is érdekelhetnek