A művészi és szecessziós Zebegény

Erre a településre a hop on hop off hajókkal két útvonalon is megérkezhetünk: a hosszabb körjárattal, amely Visegrádról indul, kiköt Nagymarosnál, a következő megállója pedig már Zebegényben lesz. Vagy választhatjuk a rövidebb, Esztergomból Zebegénybe tartó vonalat is. Bárhogy is döntünk, lesz néhány érdekesség a településen, amit nem érdemes kihagyni a napi programból. Ilyen például a Havas Boldogasszony plébániatemplom, mely a település legjelentősebb műemlékének számít. Akik szeretik a szecessziós stílust, mindenképpen egyeztessenek előre időpontot, mert a képek alapján érdemes belülről is megnézni a templomot. 

Az 1910-ben felszentelt épületet 1907-ben a friss építészdiplomás Kós Károly és Jánszky Béla kezdték el építeni. Az olyan berendezési tárgyak, mint az oltár, a szószék, a padok, a színes üvegablakok és a falakat borító szecessziós stílusú freskók, mind az építők és a később hozzájuk csatlakozó gödöllői Kőrösfői-Kriesch Aladár és tanítványai elképzeléseit tükrözik – olvasható a Zebegény.hu oldalán. A templomot, melyet nem lehet eltéveszteni, hiszen a főutcán találjuk, a 20. századi magyar templomépítés egyedülálló alkotásának tekintik a szakemberek. 

Az 1200 fős település – ahol falusétákat is szokott szervezni a község önkormányzata – másik büszkesége a Szőnyi István Emlékmúzeum. A 20. századi magyar festészet kiemelkedő alakja, 1924-től haláláig élt és alkotott Zebegényben. Szőnyi István egykori lakóháza és műterme kiállítóhelyként szolgál 1967 óta.

Békeidőben hétfő kivételével minden nap nyitva tart, az állandó kiállításon a mester minden alkotói korszakából megnézhetünk egy-egy jelentős festményt, az időszaki tárlatokon pedig grafikai életművének legszebb darabjaiban, illetve tanítványainak és pályatársainak munkáiban gyönyörködhetünk. Érdekesség még, hogy a Szőnyi-ház mögött elterülő kertben a művészről elnevezett képzőművészeti szabadiskola és ifjúsági művésztelep működik.

A gyakorlott túrázók és kilátókedvelők a templomtól nem messze induló Maróti sétányt ajánlják például akkor is, ha van még egy kis időnk a következő hajó érkezéséig. A szerpentinúton pár perc alatt feljuthatunk a Kálvária dombra, ahol egy új, fából épült kétszintes kilátótornyot, illetve az Országzászlót találjuk. A kilátás nagyon szép a falura és a Dunakanyarra.

Érdekes látnivalók lehetnek még a Hajózástörténeti Múzeum, a 12-es főútról is látható hétlyukú vasúti viadukt, és a zebegényi Duna-parton épült eklektikus stílusú Dőry-kastély, amit új tulajdonosa az utóbbi években teljesen felújított.

A kettéválasztott, őskor óta lakott település

Tahitótfalu olyan érdekes megálló, ahol egyszerre két települést is meglátogathatunk, mivel területét a Szentendrei-Duna választja ketté a szentendrei-szigeti Tótfalura és a Visegrádi-hegység lábainál húzódó Tahira, a kettőt pedig egyetlen közúti híd, a Tildy híd kapcsolja össze.

Amint Tahitótfalu honlapján is írják, a környező településeken gazdag leletek kerültek elő az elmúlt évtizedekben, melyek arra utalnak, hogy a terület már az őskor óta lakott volt, a rómaiak korában pedig katonai-védelmi szempontból bírt nagy jelentőséggel.

Tahitótfaluból hosszabb és rövidebb túrákra indulhatunk, a település honlapja itt többet is ajánl. Ha a Tahiban lévő hídfőtől, vagyis a Szabadság térről elindulunk Esztergom felé, akkor körülbelül 300 méterrel odébb már az erdőben lehetünk. Itt követhetjük a sárga jelzést, majd 1 kilométer után a kerékpáros, zöld jelzésű műútra is rátérhetünk, ha biciklit is vittünk magunkkal. De a túrák során eljuthatunk a Hétvályús-forrásig vagy a Vörös-kőhöz, ahonnan ráláthatunk a Szentendrei-szigetre és a Duna-völgyre is, tovább vándorolva vagy biciklizve pedig a Pap-rétet, a Vértes-mezőt és a Kalicsa-patak területét is felfedezhetjük Dunabogdány felé.

A falu, ahol Móricz Zsigmond is alkotott

Leányfalu a Nyerges-hegy lábánál, Szentendre és Tahitótfalu között fekszik. A hop on hop off hajókkal a Szentendre-Leányfalu-Tahitótfalu-Visegrád vonalon érhetjük el. Ahogy Tahitótfalu esetében, ezen a területen is találtak ókori leleteket, illetve a római őrtorony maradványait még ma is látni lehet a Móricz Zsigmond úton. Bár a törökök bevonulása elsöpörte a települést, miután 1860 környékén a fővárosi polgárság újra felfedezte magának, a présházak helyét hamar átvették a pazar villák. 

Leányfalu ezután indult igazán fejlődésnek, 1892-ben felépült a település azóta legrégebbinek számító középülete a neogótikus Szent Anna templom, és 1912-ben Móricz Zsigmond is itt épített házat. Eleinte csak nyárilaknak használta, de végül 1936-tól a családjával együtt itt élt haláláig. Az épület ma múzeumként funkcionál.

Vizes élményeket nemcsak hajózással szerezhetünk a településen, hanem a Leányfalu Strand és Termálfürdőben is, amely a '60-as évek óta kedvelt helyszín. Főleg azok szeretik, akiket vonz a retró hangulat és a minőségi gyógyvíz. Más viszonylatban, de szintén retrónak számít a hajóállomás legendás épülete. A történet szerint, ami az Ilovedunakanyar.hu oldalán is olvasható: a "hajóállomáson álló várótermet 1948-ban elmosta a jeges árvíz, és a helyére 1949-ben építették a mai épületet. A kikötőben annak idején egy úgynevezett stéges is dolgozott, akinek az volt a feladata, hogy a helyieknek egy haranggal jelezze a kofahajók érkezését."

Ahogy Tahitótfalu, úgy Leányfalu is jó kiindulópont lehet, ha túrázni támad kedvünk. Végignézhetjük és fotózhatjuk a villasorokat, a közelben megcsodálhatjuk a Dömörkapu-vízesést és a Lajos-forrást, a Petőfi-pihenőnél pedig letáborozhatunk egy kicsit, hogy kiélvezzük a friss és virágillatú májusi levegőt.