Egy lelkes ifjú zseni a motorja a legvagányabb tervnek

Boyan Slat még ma is csak 26 éves, de amikor összerakta a projektet, akkor csak 19 volt. Az Ocean Cleanup ma az egyik legismertebb, és céljait tekintve is a legnagyobb vállalás, már ami az óceánok megtisztítását illeti.

A holland Boyan 16 évesen, a család görögországi nyaralásán szembesült azzal, hogy mennyire tele van szeméttel a tenger, és ez adta neki az első lökést az ötletéhez, ami alapvetően nem bonyolult: meg kell tisztítani az óceánokat, ehhez pedig elég, ha az áramlatok által szállított hulladékot összehúzzák. Alapítványával elég pénzt szedett össze, hogy kifejlesszék és működtessék azt a hulladékgyűjtő rendszert, mely System 001 néven 2018-ban indult el a San Franciscó-i kikötőből.

Egy 600 méter hosszú ívelt karról van szó, ami a víz felső rétegeiből, 3 méteres mélységig húzza össze a szemetet. A végső cél a nagy csendes-óceáni szemétsziget megszüntetése. De nem állnak meg itt, a műanyag szemetet ugyanis a parton újrahasznosítják, a kész termékek eladásából pedig továbbfinanszírozzák a takarítást. Az első szemétszigetből szedett műanyagból készült darabokat 2020 szeptemberétől lehet megvenni a honlapjukon.

A szörfösök kukái az egész világon ott vannak

A Seabin Project pontosan az, ami a nevében szerepel, a seabin ugyanis nagyjából tengeri kukát, vagy tengeri szemetest jelent magyarra fordítva. Két ausztrál szörfös srác, Andrew Truton és Pete Ceglinski hozta össze a dolgot, ők ugyanis napi szinten szembesültek azzal, hogy mennyire szennyezettek az óceánok. Andrew és Pete 2014-ben indították el tervüket, aminek a lényege, hogy vízi kukákat telepítenek a kikötőkbe.

A szemetes fel és le mozog, ahogy az árapály növeli és csökkenti a vízszintet, a tengervíz a szeméttel együtt áramlik be, alul pedig ki, a szemét viszont bent marad – ha nagyon egyszerűen akarjuk megfogalmazni a működési elvet. A 2 milliméteres műanyag darabkákat is be tudja gyűjteni a rendszer, mely éves szinten körülbelül 1,4 tonna vízben lebegő műanyagtól szabadítja meg az óceánokat.

A kukába egyszerre 20 kg szemét fér, naponta kétszer kell csekkolni, és ha tele van, akkor üríteni is kell. A honlapon látni lehet, hogy milyen sok helyen alkalmazzák már az ötletet. A cél azonban nem az, hogy minél több ilyen kukát üzemeltessenek a világ partvonalain, hanem az, hogy ezekre egyáltalán ne is legyen szükség. Ezért aztán nagyon alapvetőnek tartják az oktatást és a tájékoztatást arról, hogy lehetőleg be se kerüljön a műanyag szemét a vizekbe.

Akik minden szóba jöhető módszert alkalmaznak

A 4Ocean nevű szervezetet is szörfösök indították be: Andrew Cooper és Alex Schulze amerikaiak ugyan, de őket egy Balin tett látogatáskor érte a megvilágosodás. Mivel iszonyatos mennyiségű szeméttel szembesültek, ezért elhatározták, hogy elkezdik megpucolni a világ óceánjait. Sokat nem vacakoltak a megoldással, először egyszerűen kerítettek egy halászhálót, és azzal kezdték begyűjteni a vízben lebegő szemetet. Mivel valamilyen módon finanszírozniuk kellett a dolgot, ezért az üzleti modell egyik alapja egy karkötő létrehozása volt, melynek árusításával támogatják a szervezetet, vagy akár más, ilyen jellegű kezdeményezéseket is.

Honlapjukon minden egyes szemétadagot és gyűjtőakciót gondosan listáznak, így pontosan nyomon lehet követni, hogy éppen hol és mivel foglalkoznak. Az összes elképzelhető módon gyűjtik a szemetet, akár kézzel is, de hálókkal vagy összetettebb rendszerekkel is. Támogatni őket is, ahogy az összes többi szervezetet is lehet, akár egy szimpla pénzadománnyal, akár vásárlással is: a karkötőkön kívül már egy csomó más holmit is lehet náluk venni, például újratölthető vizes palackokat, sokszor használatos bevásárló táskákat és hasonlókat.

Mumin a Balti-tengert pucolja meg

Az #OURSEA egy kampány, ráadásul lokális kampány, de attól még nem kevésbé fontos a többi, globális kezdeményezésnél. Itt a cél a Balti-tenger megtisztítása, ez egyébként a bolygó egyik legszennyezettebb tengere. Az ötlet a többihez hasonlóan egy civil kezdeményezés. Ezt nem szörfösök vagy megszállott mérnökök indították el, hanem a Moomin Characters Ltd. Igen, nem tévedés, Mumin neve bújik meg a cég mögött, mivel ők képviselik a világszerte ismert mesehőst: Tove Jansson, a Finnországban élt svéd írónő alkotta meg Mumin és társai karakterét. A Moomin Characters Ltd. a John Nurminen Foundation-nel együttműködve szeretné megvalósítani a célt, melynek első lépése, hogy egy komoly pénzügyi alapot szerezzen az akcióhoz.

Egészen 2021. július 31-ig tart a kampány, melyhez akár ebben a pillanatban is lehet csatlakozni a honlapon. Lehet pénzt adományozni vagy akár a sok-sok Muminos tárgy közül vásárolni egy vagy több dolgot. A mese iránt rajongóknak biztosan nem a vásárlás fog problémát okozni, hanem az, hogy mikor álljanak le. Rengeteg termék van a lakberendezési apróságoktól, a játékokon át egészen az enni- és innivalókig. Az persze alap, hogy az összes Mumin-könyvet is meg lehet venni angol, svéd és finn nyelven.

Akik a megelőzésben hisznek

Az óceánokat és a tengereket tisztító kezdeményezések mellett sok olyan is van, melyek bár nem szó szerint a szemetet szedik, mégis kapcsolódnak a problémához. Ilyen például a Jeremy Lang által alapított Pela. Jeremy szintén egy családi vakáción döbbent le a partra sodródott szemét mennyiségétől - ő Hawaiin járt ekkor -, de ő nem a begyűjtésben, hanem a megelőzésben kezdett el gondolkodni. Ezek után hozta létre a céget, ahol a műanyagokra hoz teljesen növényi alapú alternatívákat. A Pela honlapján elsősorban elektromos kütyükhöz való tartozékokat, például telefontokokat lehet venni.

Az Origin Materials fenntartható műanyagot akar létrehozni, a cél a 100%-ban növényi alapú PET létrehozása, az angol Recycling Technologies szintén a műanyagok kiváltásán dolgozik. Ők arra törekszenek, hogy eleve ne legyen annyi műanyag, ami bekerülhet a rendszerbe, vagy ha be is kerül, akkor ne a, mondjuk így, klasszikus műanyag legyen. A kérdés persze tovább vezet, és sok mozgalmat ide lehetne húzni, kezdve mondjuk a zero waste megoldással, de az az igazság, hogy bármilyen lépés, amit valaki megtesz azért, hogy kevesebb műanyag szemét keletkezzen a bolygón, az csakis jó lehet.