Utazzon vissza az időben a Monarchia legszebb szecessziós épületei közé!

    Ezúttal Monarchia korabeli sétára invitáljuk olvasóinkat három olyan, a déli határaink mellett fekvő városba, ahol a csodálatos szecessziós épületeket nézve a boldog békeidőkben érezheti magát. Mindhárom helyen csupán egy-egy kellemes sétát kell tennie ahhoz, hogy felfedezhesse ezeket a 19. és 20. század fordulóján tervezett egyedi épületeket, amelyek örökre nyomot hagytak a hangulatos városok utcáin. Tartsanak velünk!

    Szabadka, a szecesszió városa

    Utunk első célpontja Szabadka, a szerb Vajdaság északi részén, Magyarország déli határától 10 kilométeres távolságban. A város a gyönyörű szecessziós épületeit az Osztrák-Magyar Monarchia 1867-es létrejöttének köszönheti. Szabadkán először a vasút haladt át, majd 1897-ben már villamosok járták az egyre több, csodás palotával és középülettel gazdagodó főbb tereket, illetve a város központját összekötötték Palicsfürdővel. A béke és a gazdasági fellendülés időszakában felizzott az építkezési láz, és létrejöttek azok a csodálatos épületek, amik hozzájárultak ahhoz, hogy Szabadkát a szecesszió városaként tartsák számon. Ha elindulunk a város palotanegyedében, egymás után több fantasztikus épületbe is belebotlunk.

    Palota palota hátán

    Mint egy ékszerdoboz, olyan szépen díszített a Raichle Palota, ami a magyarországi szecessziós építészet egyik csúcsteljesítménye. Ez az épület az alkotójának és tulajdonosának, Raichle Ferencnek köszönhetően öltött formát, aki családi palotának szánta, a földszinten pedig a saját építész tervezőirodáját rendezte be. Sajnos nem sokáig időzhetett ebben a maga alkotta álomépületben, ugyanis 1908-ban anyagilag csődbe ment, így ezt az épületet minden ingóságával együtt elárverezték. Falai között ma galéria működik.

    A Raichle-palota a magyar szecesszió kivételes alkotását képezi, és része az európai szecessziós útvonalnak isForrás: Photo Studio Topić

    A Raichle Bérpalota 1904-ben egy időben épült Raichle Ferenc családi palotájával. A földszinti részben üzlethelyiségek voltak, míg az emeleten bérlakások sorakoztak. Ma az egész épületet irodaházként használják, illetve bank működik benne.

    A Bérpalota mögött a Sonnenberg-palota nevét a tulajdonosáról, Sonnenberg Salamonról kapta, aki ismert divatszabó volt. A mester drága és igényes homlokzattal kívánta megmutatni a városban elfoglalt státusát. Habár ez szerényebben díszített épület, mint a korábban említett palotaépületek, mégis különleges, mert díszítőelemein a magyar népi motívumok szerepelnek, amiket Zsolnay kerámiába foglaltak. Így egyike lett a legszebbeknek, amelyek a magyar szecesszió stílusában épültek Szabadkán.

    A város óriásai

    A Városháza megtervezésére 1906-ban írtak ki pályázatot, amelyet Komor Marcell és Jakab Dezső nyert meg. Az épület 1910-re, a belső dekorációja pedig 1912-re készült el. A négyudvaros épület a maga 16 ezer négyzetméterével a korszak legnagyobb közigazgatási komplexumainak egyike. Tornya 72 méter magasra nyúlik, melyen a négy világtáj felé elhelyezett négy óra a pontos időt mutatja, és a város szinte minden pontjáról jól láthatók. A számlapjának átmérője 2,2 méter, a nagymutató 1,6, a kicsi pedig 1,1 méter. Az 1910. augusztus 20-án megrendezett nagy ünnepségen szentelték fel a Városházát. Érdemes kiemelni a Sárga terem Zsolnay kályháját, ami természetesen a pécsi Zsolnay gyár terméke.

    A Városháza tornyai már messziről láthatókForrás: Photo Studio Topić

    A Városházától egy kis sétát megtéve elérünk a Zsinagógához, ami Európa egyetlen olyan zsinagógája, amely külső és belső megjelenésében a szecesszió magyar stílusát képviseli. Komor Marcell és Jakab Dezső újabb alkotásán a visszafogott színek és formák a vörös téglaszalagok és a szecessziós terrakotta díszítő elemek dominanciája a jellemző. A belső térben növényi motívumokat, főleg a liliom- és rózsaágak összefonódását figyelhetjük meg. A pávaszemet formázó élénk színű hatalmas üvegablakok Róth Miksa műhelyében készültek.

    Európában nincs párja a magyar szecessziós elemekkel díszített ZsinagógánakForrás: Photo Studio Topić

    Travelo tipp: Ha már végiglátogatta a legszebb szecessziós épületeket, akkor keresse fel a híres szabadkai piacot is, ahol a hazai ár töredékéért szerezhet be ruhát, élelmiszert, és közben élvezheti a piac különleges hangulatát. Érdemes alaposan körbe nézni, amit vasárnap kivételével egyébként bármelyik más napon is megtehet.

    Palics, a fürdőváros

    Magyarország déli határától légvonalban 3 kilométeres távolságban, és Szabadkától 8 kilométerre fekszik Palics, így gyakorlatilag annak elővárosaként emlegetik. A 19. század közepe óta, amikor felfedezték tavának és iszapjának gyógyító erejét, közkedvelt fürdőváros Szerbiában. Egy legenda szerint a Palicsi-tó egy Pál nevű pásztor könnyeiből töltődött fel, aki itt őrizte nyáját.

    A tóparti látnivalók egy óra alatt gyalogosan bejárhatók. Rögtön a fürdő bejáratánál magasodik a Víztorony, amely szimbólumává vált a városnak. Komor Marcell és Jakab Dezső itt is letette névjegyét, nekik köszönhető ez a szecessziós torony, melynek folytatása egy fából készült kupolás kis épület (régen villamosváró volt), amin az erdélyi fafaragás motívumai ismerhetők fel.

    A Víztorony édekes, karcsú formája Komor Marcell és Jakab Dezső tervei alapján készültForrás: Photo Studio Topić

    A Szegedi úttól a tópartig vezető fasor mentén helyezkedik el a Vigadó, az egykori fürdő központi épülete, ami hasonló stílusban épült, mint a Víztorony – nem véletlenül, hiszen ezeket is a fent említett tervezők álmodták meg. A szecessziós épületet 1912-ben adták át. Az emeleten fényűző bálterem működött, földszintjén éttermek és cukrászdák szolgálták a vendégek kikapcsolódását, ahogy napjainkban is hasonlóan.

    Ahogyan régen, a Vigadó jelenleg is a vendégek szórakoztatását szolgáljaForrás: Photo Studio Topić

    A Női fürdő szintén szecessziós stílusban épült, és bár a neve megmosolyogtató, annak idején ez nem okozott meglepetést. A nőknek akkor még rejtve kellett maradniuk a sétálók tekintetétől, miközben a tóban fürdőztek. Mivel a fürdő vízre épült, így csak egy kis hídon át lehet megközelíteni. A központi rész emeletes, itt voltak az öltözők.

    Az épület a mai napig megtartotta fürdő jellegét, de közben kiegészült egy vendéglátó egységgel is. 2013-ban felújították, és újból megnyílt a nagyközönség előtt, bár a tóban egyelőre tilos a fürdés. Az első világháború után, Palics keleti partján épült ki a Férfi strand, ami a legnagyobb létesítmény a maga nemében a volt Jugoszlávia területén. Ma itt egy fából készült 20 méteres móló nyúlik be a tóba, és nagyon népszerű hely.

    Ez pedig a hangulatos ZenepavilonForrás: Photo Studio Topić

    A legkisebb szecessziós építmény a Zenepavilon közvetlenül a Vigadó előtt, a Női fürdő közelében a tóparti Emlékkútnál véget érő központi sétány mellett helyezkedik el. A kicsi, nyitott nyolcszög alapú építmény tökéletesen beleillik a tóparti hangulatba. Mindig szabadtéri koncertek helyszíne volt, és ez a hagyomány napjainkban is folytatódik.

    Az Emlékkút a Vigadó és a Zenepavilon előtt áll. A palicsi építkezések befejezésének tiszteletére emelték és 1912 szeptemberében adták át. A kőoszlopnak három feliratos oldala van: magyar, szerb és horvát nyelvű, a felirat felett egy női fej látható, a feliratok között pedig harcsa-, vízityúk- és vadkacsa-szobor domborodik.

    Travelo tipp: A nyaralótelep számos különlegesen szép épületet is magában foglal, ilyenek a Lujza-villa és a Bagolyvár. De érdemes az állatkeretet is felkeresni, amely már több mint hat évtizede működik, és évente több mint 130 000 látogatót fogad. A parkerdő közepén található a Nyári Színpad, ahol sok egyéb rendezvény mellett a Nemzetközi Filmfesztivál eseményei is zajlanak.

    Eszék, a legzöldebb horvát város

    Utunk utolsó állomása az egykori magyar város, ma Horvátország része, Beremendtől 41 kilométerre, a Dráva partján terül el. Miután átérünk a Dráva-hídon, jobbra kanyarodunk, a központ felé vezető Európa sugárúton, és csakhamar elérünk a város egyik legszebb részéhez.

    Ez a kiemelt rész az Eszéki szecessziós utca, egy gazdagon díszített és hársfákkal szegélyezett széles sugárút. Az északi oldalát a szecessziós épületek sorozata ékesíti nagy előkertekkel és díszes vaskorlátokkal. Az épületek homlokzatait élénk színek és érdekes karakterek díszítik, melyeket minden járókelő megcsodál. Annak idején ebben az utcában éltek a város legtekintélyesebb polgárai és családjai. Az egykori épületek falai színesek, amelyeken jellemzően növényminták, mitológiai alakokról mintázott domborművek és freskók díszelegnek.

    A virágminta a szecesszió egyik kedvenc motívumaForrás: Photo Studio Topić

    Ebben az utcában áll az eszéki Postapalota, az Uránia mozi, a megyei bíróság, valamint számos más hivatal és közcélt szolgáló épület. Az akkor fényűzőnek számító Hotel Waldinger ma is elegáns szálloda, ódon falai szépen díszítettek.

    Kästenbaum–Korsky-ház 1905-ben épült, Fischer Ferenc tervezte. Különböző virágmotívumok, szív- és pávatoll-minta került a homlokzatra, amelyekkel az épületen belül is találkozhatunk. Még ma is láthatók az eredeti nagy tükrök egy része, illetve a vaskerítések. A ház udvarában egy fiákernek kialakított garázs is állt, ami szintén ritkaságnak számított abban az időben.

    A Kästenbaum–Korsky-ház mai is eredeti szépségében tündökölForrás: Photo Studio Topić

    A Kästenbaum–Korsky-háznál pár évvel később épült a Postapalota, amely ma is postaként üzemel. A főposta épülete 1912-ben készült el. A posta főbejárata az utcasarkon van, ez az épület legfontosabb része. E mögött található a nagyközönség számára kialakított, központi előcsarnok. A főposta elkészültével Eszéken, az Európa sugárúton befejeződött a szecessziós házak építése, és új korszak kezdődött a város építészetében. Tehát a posta épülete az utolsó szecessziós építmény Eszéken, és egyben ez a második legnagyobb szecessziós épület az országban.

    Eszéken a Postapalota az utolsó olyan épület, ami a századforduló korának díszes stílusában épültForrás: Photo Studio Topić

    Az Európa sugárúton kívül számos, ugyanebben a stílusban épített házat találhatunk még a sugárútról a vasútállomás felé vezető utcában, ilyen például a volt vendéglátó-ipari iskola épülete is. Az eszéki szecesszió legnagyobb alakja a zsidó származású Axman Viktor építész volt, akinek nevéhez fűződik az utca épületeinek nagy része. Legjelentősebb alkotásának az Uránia mozi épületét tartják, aminek megépítésért (1912) akkoriban több nemzetközi elismerést is kapott.

    Travelo tipp: Pattanjon kerékpárra, és járja be kétkeréken Eszék utcáit! Az elmúlt években a kerékpározás hatalmas lendületet kapott, jelenleg Eszék a leginkább kerékpárbarát város Horvátországban, azaz az egy főre jutó kilométerek alapján a leghosszabb kerékpáros útvonallal rendelkezik.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!