Négy tipp, amivel mostantól kevesebb hulladékot fog termelni

Egyes kerületekben most kezdődik a lomtalanítási szezon, bár a hulladékkezelés egyébként is, egyre inkább mindennapos kérdés. Hova tegyük a felesleges csomagolást, mi legyen a maradék étellel, hova tegyük a használt bútort vagy a régi állólámpát? Ezekre kerestünk választ a nemzetközi hulladékgyűjtő nap alkalmából.

A hulladékok mennyisége - származzanak egyéni, vagy közösségi, ipari forrásból -, mára olyan fajsúlyú problémát jelentenek, ami mellett senki nem mehet el tétlenül, szótlanul. Egyik nemzet, egyik generáció sem ülhet karba tett kézzel, egymásra mutogatva, hogy kinek a felelőssége megakadályozni, hogy idővel ne csak a tengeri élőlények, de akár mi magunk is szinte szó szerint megfulladjunk a sok hulladéktól. Persze ez azért még odébb van, de tudjuk, hogy például a mikroműanyagok ma már akár az emberi táplálékokban is ott lehetnek, csak még nem teljesen ismert a hosszú távú hatásuk.

Egyre több helyen betiltották már a műanyagzacskókatForrás: Shutterstock / Készítette: ARIMAG

Sajnos a koronavírus-világjárvány kettős hatással járt e téren. Egyrészt csökkentette a környezet-szennyezést, mivel kevesebben ültek autóba, csökkent a gyárak termelése, és a kereskedelem, vendéglátás, turizmus is jelentősen kisebb kapacitással tudott működni. Másrészt, ezzel ellentétes trendként került be az életünkbe az eldobott, elhagyott maszkok, kesztyűk látványa, és a már-már elhagyott egyszer használatos műanyagok (zacskó, szívószál, pohár stb.) ismét visszakúsztak az életünkbe. Természetesen a fertőzés elleni védelemben rendkívül fontos a megfelelő óvintézkedések betartása, de azért lényeges, hogy odafigyeljünk ezen eszközök utóéletére is.

Nem bántja a szemét?

Miért nem szemétgyűjtő napnak hívjuk a mai napot? A szemét és a hulladék fogalmát érdemes külön választani, mivel nem teljesen fedi egymást a két fogalom. Amit a hétköznapokban szemétnek hívunk, az valójában a települési szilárd hulladék nevet viseli, ez alatt olyan, már haszontalanná vált anyagokat értünk, amelyeket a tulajdonosa nem tud, vagy nem akar tovább használni, így az kikerül a gazdaság körforgásából és vegyesen kerül tárolásra, lerakásra. A hulladék pedig minden olyan anyagot vagy tárgyat jelöl, amelytől birtokosa megválik, megválni szándékozik vagy megválni köteles.

Fontos tulajdonságuk, hogy kezelést igényelnek, amely újrahasznosítással, lerakással, termikus hasznosítással és egyéb módszerekkel is történhet.

Hulladékfajták

Ha hulladékról beszélünk, akkor ismét szembesülünk azzal, hogy milyen sokfajta módon szennyezhetjük környezetünket, ha nem figyelünk oda kellő módon. Hiszen ki sem kell mennünk az otthonainkból, máris rengeteg hulladék keletkezik például a fel nem használt, feleslegessé vált élelmiszerhulladék révén, vagy a lomtalanítás során döbbenünk rá, milyen sok lakossági hulladékot halmoztunk fel, amibe a lakossági elektromos hulladék és a háztartási hulladék is beletartozik.

Ez a 12 méter magas installáció is a mértéktelen műanyag hulladékra hívja fel a figyelmet. A 2018. júliusában, Brugge városában látható bálna, a Csendes-óceánból kihalászott műanyagszemétből épült felForrás: AFP/John Thys

Mielőtt azonban bármit is az utcára dobnánk, ellenőrizzük, hogy lomtalanítható-e ilyen módon, nehogy vétséget kövessünk el azzal, ha mondjuk szennyező anyagot próbálnánk ott elhelyezni. A kórházakban, egészségügyi intézményekben nem kevés fertőzött hulladék is keletkezik, de ilyen az utcán eldobott szájmaszk és a gumikesztyű is, amelyeket fertőzött hulladékként is kell kezelni, tehát ne vegyük fel puszta kézzel!

Ha lakásfelújításba kezdünk, ugyancsak nem kevés építési hulladék, sitt marad utánunk, aminek elszállításáról magunk kell gondoskodni. Ha az autónk robban le és már javíthatatlanná válik, akkor az már hulladékká vált gépjárműnek számít, ezt se hagyjuk az út szélén! A végére maradt a sokunk számára főleg csak a közösségi média útján látott tengeri és folyami hulladék is, amihez azért nekünk is sok közünk lehet. Nem véletlenül működik több kampány is ezek ellen, ilyen a műanyagmentes július, a szívószálmentes augusztus vagy a PET Kupa. További hulladéktípusok a virtuális és az űrszemét. Előbbit mi is generáljuk, de eljön az az idő, amikor sajnos már utóbbi sem csak az űrhajókból származó anyagokat fogja jelenteni.

Hulladék-tenger egy tengerpartonForrás: Pixabay / Készítette: H. Hach

Nem dughatjuk a homokba a fejünket!

A legtöbb fajta hulladék esetében mi magunk is sokat tehetünk a megelőzés érdekében, és ha ezt mégsem sikerült elérni, akkor a megfelelő hulladékkezelést is elősegíthetjük például a sokat emlegetett, de még mindig sok problémába ütköző szelektív hulladékgyűjtéssel.

Ezt is szedd magad!

A nyári gyümölcsszedések mintájára pl. ősszel is csatlakozhatunk közösségi szerveződésű gyűjtéshez, ami sokat segíthet a környező utcák vagy a parkok, erdők, patakok hulladékoktól való megtisztításában. Érdemes akár a helyi közösségi oldalakon is tájékozódni, nem indul-e valahol egy ilyen gyűjtés, és ha nem, akkor szervezzük meg magunk! Nem árt értesíteni a helyi polgármesteri hivatalt is, hogy ha nagyobb mennyiségű hulladék gyűlik össze, annak elszállíttatását is könnyebben megoldhassuk. Ha pedig illegális hulladéklerakattal találkozunk, azt jelezhetjük egy külön erre a célra szolgáló mobilapplikációban is, a Hulladékvadászban.

Forrás: DarkmoonArt_de / Pixabay

Tippek a hulladék csökkentésére

♥ Bizonytalan ideig ismét nem utazhatunk, az otthon töltött időben talán még jobban észrevesszük, mennyi hulladék keletkezik a mindennapjaink során. Többször rendelünk házhoz élelmiszert vagy egyes használati tárgyat, így több a csomagolás is. Érdemes ezeket a dobozokat például odaadni olyan webáruházaknak, akik újra tudják még ezeket hasznosítani.

♥ Többször főzünk otthon, így akár az élelmiszerhulladék mennyisége is nőhet, ha nem jól kalkuláltunk az adagokkal, és a felesleget ki kell dobni. Ilyenkor persze mindig megfogadjuk, hogy legközelebb jobban figyelünk. Ez azért is fontos, mert az élelmiszerhulladék legalább annyira környezetszennyező tud lenni, mint a nejlonzacskók tömkelege. Nem minden maradék bomlik le a talajban, mert akár nem is jut el odáig.

♥ Nekiláthatunk a komposztálásnak házilag is. Máris kevesebb mennyiséget kell a kukába dobnunk, mert a gyümölcs- vagy zöldségmaradék, tojáshéj, teafű, kávézacc új értelmet nyer a komposztban. Ha van egy kiskertünk vagy akár csak egy erkélyünk, máris meglesz a helye a komposztálás után képződő humusznak. Mielőtt azonban nekilátnánk, olvassunk utána a mikéntjének! Ha mi magunk nem tudjuk felhasználni a komposztba valót, akkor a jelenleg még csak angolul elérhető Sharewaste applikációban megfelelő „gazdát" kereshetünk is neki. Május végén egy kolléganőnk így belekezdett az otthoni komposztálásba, első tapasztalatait itt olvashatják.

♥ A leghatásosabb mód arra, hogy a következő évi lomtalanításkor minél kevesebb felesleges tárgyat dobjunk ki, az az, ha ezeket meg sem vesszük. Szerencsére ma már egyre elfogadottabb, hogy a megunt, de még jól funkcionáló eszközöket el lehet cserélni, fel lehet ajánlani jótékony célra, vagy akár el is lehet ajándékozni. Barátokkal is érdemes lehet kis közösségi ruha- vagy tárgycseréket tartani – így mindenki jól jár: nem kerül a szemétbe a kedvenc, de már kinőtt holmi, a másik fél pedig akár teljesen meg is újíthatja a ruhatárát, pénz nélkül is.

2018-ban adták át a hollandia Zwolléban a világ első olyan, 30 méteres bicikliútját, amely mintegy 200 ezer műanyagpohárnak megfelelő hulladékból készültForrás: Plastic Road

A megelőzés első köre pedig a gyereknevelés. Járjunk elől jó példával otthon, és mielőbb tanítsuk meg gyerekeinknek is a hulladékcsökkentés módjait, a szelektív hulladékgyűjtés rejtelmeit, hiszen ezt a Földet ők is használni fogják még jó sokáig, szükség van arra, hogy már kicsi korban a megóvására törekedjenek.

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek