Ilyen hívogatóak a sziklák ölelésében megbújó égszínű tavak, azaz a magyar tengerszemek

    Magyarország apró, rejtett csodái közé tartoznak a tengerszemek, ezek a gyakran szédítően magas sziklákkal körülvett, apró tavak, melyeket általában csak a fekete öves kirándulók ismernek. Írásunkban bemutatunk önöknek öt ilyen helyszínt, és egy kicsit arra is kitérünk, hogy hivatalosan miért nem számítanak tengerszemeknek ezek a helyes kis tavacskák.

    Ezek valójában nem is tengerszemek

    Rögtön az elején szögezzük le, hogy a magyarországi tengerszemek egy kicsit mások, mint amiket a szakirodalom hivatalosan elismer. Ezek ugyanis olyan, a hegységekben előforduló kristálytiszta vizű tavacskák, melyek az olvadó gleccsereknek köszönhetik a létüket, de a tengerekhez a világon semmi közük nincs. Ilyen tavak a környező országokban szép számmal vannak, többek között az erdélyi Bilea-tó is a tengerszemek sorába tartozik.

    A Bilea-tóForrás: Travelo

    És mégis, itthon is akad néhány olyan tó, amelyet a közvélekedés előszeretettel nevez tengerszemnek. Egy kicsit sárgább, egy kicsit savanyú, de a miénk, mondhatná Pelikán elvtárs, de ez azért nem lenne teljesen igazságos. Magyarország tengerszemei ugyanis igazi kis rejtett kincsek, melyekre nagyon jó rábukkani egy hosszú túra során, és szusszanni egyet a parton, vagy épp fürödni egy nagyot a hűsítő, friss vízben.

    A szabálytalan szépség

    Sárospatak közelében, körülbelül 300 méteres magasságban fekszik a Megyer-hegyi tengerszem. A Megyer-hegy vulkáni kúpjában, egy kőbánya helyén alakult ki az apró tó, melyet meredek, helyenként 70 méter magas sziklák ölelnek körbe. A 20. század elején végleg bezárt a korábban itt működő bánya, és a csapadékvízzel feltöltődő üregből hívogató kis kirándulóhely lett. 

    A Megyer-hegyi tengerszemForrás: manasesistvan/Shutterstock

    A tó partjára is le lehet merészkedni a sziklák tetejéről, csak egy meredek csapást kell követni hozzá, igaz, itt a fürdőzés nem ajánlott. De akár fent is körbe lehet barangolni a tavat – korlátok határolják a legveszélyesebb peremeket –, itt még láthatók az egykori, kőbe vájt bányász lakhelyek, no meg egy halom hatalmas malomkő, melyek alapját mind a bánya szolgáltatta egykor. A tó alakja egyáltalán nem szabályos, ahogy a körülötte magasodó sziklák sem, melyek több szintre tagolódva, kisebb-nagyobb teraszokat alakítva lejtenek a víztükör irányába.

    A hely ma természetvédelmi terület, mely a Bükki Nemzeti Park felügyelete alá tartozik. A tavat Sárospatakról és Károlyfalváról is meg lehet közelíteni autóval vagy akár gyalog. 

    Az elmúlt hónapokban komoly fejlesztések kezdődtek a Megyer-hegyen, aminek eredményeként már látogatható a hegy legmagasabb pontján épült 18 méteres kilátó, ahonnan kiváló körpanoráma nyílik Sárospatakra és a Zemplénre. Aki pedig extra adrenalin-löketre vágyik, az hamarosan kipróbálhatja a Tengerszem szikláin kialakított via ferrata pályát is, amelyhez felszerelést a helyszínen bérelhet – tudtuk meg a térség turisztikai képviseletétől.

    Egy 19. századi vízimalom margójára

    Az Aggteleki Nemzeti Park területén, Miskolctól 65 kilométerre található a Jósvafői tengerszem, mely a 40-es években jött létre. Előzménytörténetéhez az is hozzátartozik, hogy a tó helyén korábban egy malom működött, illetve ehhez kapcsolódott egy villanytelep is. Később, már a 20. század elején, a Jósva-forrást is felduzzasztották, hogy áramot nyerjenek – így jött létre a zöld vizű tengerszem.

    A jósvafői vízesésForrás: Zajcsik/Pixabay

    A fákkal szegélyezett tóhoz egy kanyargós erdei ösvényen lehet eljutni, és a közelben megtaláljuk az aprócska malmot is. A víz mellett található a néhány méter magas mesterséges vízesés, ennek energiáját hasznosítják a közelben található barlangok kivilágítására.

    Ha valaki a tengerszemnél jár, akkor a kirándulást össze tudja kötni egyrészt a Baradla-barlang vagy az Aggteleki cseppkőbarlang bejárásával, másrészt nagyon szép a Jósvafői ófalu és a Jósva-forrás is, mely egyébként az ország legnagyobb vízhozamú hideg vizű forrása is egyben. A tengerszem felé gyors folyású patakként, mohás köveken keresztül rohan a forrás, azaz pontosabban a források vize, mivel két nagyon közeli patak folyik össze a tó közelében.

    A hegy titka

    Tokaj-hegyalja legöregebb településeinek sorába tartozik Erdőbénye, melynek határában áll a Mulató-hegy. Nos, hatalmas képződményre azért nem kell gondolni, a 230 méter magas hegy azonban sok-sok kincset rejt, az ásványokért rajongóknak legalábbis mindenképp. Rengeteg különféle tejfehér, kékes, sárga vagy épp fekete ásvány bújik meg ugyanis a hegyet alkotó kőzetekben, és maga a tó is a köveknek, pontosabban a kőfejtésnek köszönheti a létét.

    Miután a 80-as évek végén bezárt az itt működő kőfejtő - ahogy az már lenni szokott -, egy tó alakult ki a helyén. Az ég tisztán tükröződik a nagy, nyugodt víz felszínén, és a környék is csendes, békés. Főleg túrázók fordulnak meg errefelé, de nagyon sok horgászt is lehet látni a parton. Az emberek leginkább pihenni és feltöltődni járnak ide, de mivel például Tokaj bő 20, és Sárospatak is csak 25 kilométerre van, ezért egy pincelátogatással, vagy a „pataki vár" bebarangolásával is össze lehet kötni a kirándulást.

    Az ország legmélyebb állóvize egy igazi egyéniség

    És még egy bányató, mégpedig az észak-magyarországi Rudabánya közelében. Az egyszerűség kedvéért most is nevezzük tengerszemnek a korábbi vasércbánya helyén létrejött tavacskát, mely előéletének köszönhetően az ország legmélyebb tava. Belegondolni is borzongató, hogy a békés vízfelszín alatt 60 méteres mélység ásít, ami körülbelül annyi, mintha két tízemeletes házat pakolnánk egymás tetejére.

    A rudabányai tengerszemForrás: waku/Shutterstock

    A tó körülbelül 300 méter hosszú és átlagosan 80 méter széles, a víz melletti magaslatokról pedig szélesre nyílik a kirándulók szeme előtt a látóhatár. Mivel hal csak kevés van benne, és úszni sem szabad a tóban, ezért leginkább esztétikai értéke van a tengerszemnek, ami nagyon jó kis pihenőállomása lehet egy-egy túrának. Azzal viszont számolni kell, hogy mivel a terület magántulajdonban van, ezért szabadon nem lehet felkeresni a tavat, hanem előtte jelezni kell a szándékot a közeli rudabányai múzeumban. A múzeumnak állandó engedélye van a helyszín tulajdonosától, így nem kell hosszas procedúrára számítania annak, aki szeretné útba ejteni ezt a némiképp különc tengerszemet.

    Smaragdzöld tó a Mátrában

    A Zagyva völgyében található az Apci-tengerszem, amely Széleskő-tó néven is ismert. Ez a tavacska is az emberi tevékenységnek, vagyis a bányászatnak köszönheti a létét: az 1800-as évek végén kezdték el itt a fejtéseket, majd 1960-ban végleg bezárt a bánya. A gödör azonban maradt, és szép lassan feltöltődött vízzel.

    A Széleskő bányató, vagy tengerszemForrás: CivertanS - A feltöltő saját munkája, CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=49838503

    A Széleskő-tó az Árpád-kori falu, Apc közelében, a Mátra déli lábánál fekszik. A régi andezitbánya, mely lassanként megtelt csapadékvízzel és talajvízzel, lenyűgöző látványt nyújt: gyönyörű az a kontraszt, ahogy a vörössel színezett sziklák ölelésében kékeszölden csillog a tó tiszta vize. A 90-es évek közepe óta a tó, illetve a körülötte lévő erdősáv helyi jelentőségű természetvédelmi terület, amelyet műúton, majd erdei úton bandukolva lehet megközelíteni.

    Elsősorban horgászni és fürdeni járnak ki az emberek a partra, de egy kiadós séta közben is nagyon jó itt megállni egy pihenőre, hogy a tóparti fák hűse alatt élvezzük egy kicsit a látványt. Bár kellemesen frissít a vize, nagyon észnél kell lenni a pancsolással, mert a tó mélysége valahol 5 és 10 méter között váltakozik – míg a tengerszemet helyenként 10-15 méter magas sziklák határolják.

    Bár az Apc közelében fekvő tengerszem valóban csalogatóan szép, van egy olyan vonatkozása is a témának, amelyről mindenképp beszélnünk kell. Néhány évvel ezelőtt nagy port kavart a médiában a selypi cementgyár bezárása utáni botrány, pontosabban az egymást követő megbetegedések. Tavaly is cikkeztek róla az újságok, hogy a környéken élők veszélyeztetettek, sok a rákos megbetegedés a helyi lakosok körében. Valódi megoldás azonban nincs az ügyben, és az egykori gyárból a levegőbe kerülő azbesztrostok útját - melyek a gyógyíthatatlan betegségek fő okozói - azóta sem állja semmi. Bár Selypen volt a gyár, a néhány kilométerre fekvő településekre, így Apc irányába is bőven hordta, és még ma is hordja a szél az azbesztport.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!