A világ egyik legszebb hegyi útjára bukkantunk a szomszédban

    Nagyszeben városa, azaz Erdély déli kapuja néhány óra alatt elérhető még Budapestről is. Korábban már beszámoltunk annak hangulatos középkori belvárosáról, regéiről és ízeiről, most pedig Szeben környékéről mesélünk kicsit: a középkori erődtemplomokról, egy hajmeresztő építkezésről, és egy békés, erdő közepén megbújó szabadtéri múzeumról.

    Ne ébreszd fel az alvó sárkányt!

    A Mosolygó-tó egy tündöklően kék tengerszem. A meseszerű kis tóban lakik Szent György sárkánya, aki egyelőre nyugodtan alussza az álmát. Mindaddig szendereg békésen a sárkány, amíg az emberek vigyáznak a természetre, de amint megérzi, hogy nem így történik, akkor felébred, megrázza aranypikkelyét és olyan vihart kavar, mellyel mindent elpusztít. Eddig tart a legenda, mely arról a Mosolygó-tóról, román nevén a Lacul Iezerről regél, melynek vize táplálja a Köves-patakot, és úgy mondják, hogy innen ered Nagyszeben folyója is.

    A Transzfogarasi útForrás: Travelo

    Bár a Mosolygó-tó nem a város szomszédjában van, ez a mese pont olyan, ami miatt nagyon lehet szeretni az erdélyi történeteket és legendákat. Főleg akkor, amikor a mesék még igazak is. A sárkányos sztorinak remélhetőleg nem sok alapja van, a Transzfogarasi útról szóló történeteknek azonban jócskán. Szerénykedni nem érdemes, az utat Európa, sőt, a világ legszebb hegyi útvonalai között tartják számon.

    Hogy ez a lenyűgözően kanyargós út megépüljön, ahhoz kellett egy elszánt diktátor, néhány szokatlan megoldás és számtalan emberélet. A 70-es években építették meg a 90 kilométer hosszú utat, mely 2000 méteres magasságig (és egy picit feljebb is) vezet. Összesen 578 hídon és viadukton, valamint 5 alagúton halad át. Mi ugyan nem jártuk be a teljes útszakaszt, de amit láttunk belőle, az is bőven elég volt ahhoz, hogy a bennünket szállító kisbuszban folyamatosan azt lehessen hallani, hogy „hűha".

    A diktátor veszedelmes tervének köszönhető a meseszép út

    Az út ötlete Nicolae Ceaușescu elméjében fogant meg, aki katonai céllal fogott bele az építkezésbe. A Fogarasi-havasokon átvezető út hivatalos adatok szerint 40 katona életébe került, nem hivatalosan azonban inkább 500 áldozatról beszélnek, akik a robbantások során vesztették életüket. Amit azonban a diktátor egyszer kitalált, azt meg is kapta: az út elkészült, és a hozzá passzoló környezet is. Mivel itt alapvetően nem nőnének fenyőerdők, ezért a munkák befejeztével állítólag helikopterből szórták nagymennyiségben a hegy fölött a tobozokat, hogy abból nőjön ki a ma látható erdő.

    A Bilea-tóForrás: Travelo

    És hogy mitől annyira szép? Mert különleges. Képzeljenek el egy hegyoldalt, melyen a távolból is jól láthatóan tekereg felfelé az út fehér csíkja, és mindehhez még egy 55 méter magas vízesés is zubog a háttérben. A Transzfogarasi út nem járható egész évben, csak tavasz végétől az ősz elejéig, azonban az első fagyoknál, vagy hónál egy meghatározott ponton lezárják. Erről a pontról azonban másképp is feljebb lehet jutni, mégpedig zárt kabinos libegő segítségével. A libegő végállomásánál, talán mondani sem kell, olyan panoráma vár, hogy szinte belesajdul az ember szíve, ráadásnak pedig van egy csillogó vizű hegyi tó, a Bilea, melynek jegéből minden télen hatalmas tömböket vágnak ki és a fennsíkon egy jéghotelt építenek fel.

    A világbajnok Szeben mellett épített síparadicsomot

    És ha már a Transzfogarasi út kapcsán előkerült a jéghotel és a tél, azt se felejtsük el, hogy Nagyszeben közelében található Szebenjuharos, mely Románia legmagasabban fekvő üdülőhelye. A helyszínt már az 1890-es években elkezdték kiépíteni, és mindig bővítettek rajta kicsit. Ám az igazi lökést talán mégis az adta, amikor 2010-ben a kétszeres snowboard világbajnok Martin Freinadametz, és a sokszoros román snowboard bajnok, Fazekas András létre hozott egy új síparadicsomot, igaz, egy kicsivel Szebenjuharos alatt.

    Az osztrák mintára épült létesítmény a legmagasabb minőségi követelményeknek is megfelel, összesen öt pályája, hat felvonója és komoly infrastruktúrája van. Egy bennfentes tipp szerint reggel 10-től 12 óráig és hétvégén 9-től 11 óráig szinte alig vannak a pályákon, ilyenkor érdemes érkezni, mert biztosan nem lesz tömeg.

    Forrás: Travelo

    Sokféle rendezvényt tartanak itt, többek között szilveszteri bulit is, de ha valaki épp nem síszezonban érkezik, akkor is megéri felmenni, mert van egy kiépített bringapálya a fenyőerdőben, drótkötélpályán lehet suhanni, de van mászópark és bobpálya is.

    Rövid időutazás és egy jó kis erőpróba vőlegényeknek

    A Transzfogarasi út is egyedülálló a maga nemében, de hallott például Erdély szász erődtemplomairól? Ezek a középkori építmények – melyek közül hét világörökségi helyszín is egyben – egészen sajátságos hangulatot adnak a tájnak: a masszív kőfalakkal körbevett zömök templomok magaslatokon kaptak helyet, így általában az útról is látni lehet ezeket. A jellegzetes épületeket úgy alakították ki, hogy veszély esetén menedéket nyújthasson a falu lakosságának, akiknek az élelmezéséhez szükséges készleteket is itt kellett felhalmozni.

    Az erődtemplomok a térség jellegzetes látnivalóiForrás: Travelo

    Mi a Nagyszeben közeli kisdisznódi erődtemplomot kerestük fel. A román kori építmény egy 34 méteres magaslat tetején áll, ahova rövid, ám meredek kaptatóval lehet feljutni. 1223-ban már említették egy oklevélben az épületet, mely különös módon valóban olyan, mint egy vár és egy templom keresztezése. Az udvarban nagy, kerek köveket lehet látni, amelyek egykor valószínűleg védelmi célokat szolgálhattak, később azonban egy kedves hagyomány részévé váltak. Kialakult ugyanis egy olyan szokás, hogy minden helybéli vőlegénynek egy ilyen kerek követ kellett a várba felgörgetnie, hogy ezzel bizonyítsa rátermettségét.

    Szélmalmok és birkanyáj a hétvégi mesefaluban

    A világ első néprajzi múzeumát 1891-ben alapította Artur Hazelius Stockholmban. A hely a Skansen nevet kapta egy, a helyszínen lévő korábbi építmény alapján. Ez a múzeum hivatkozási alap lett a világ összes ilyen jellegű létesítménye számára, így ha azt halljuk, hogy „skanzen", akkor szemeink előtt azonnal megjelenik egy falusi házakból álló kis épületegyüttes.

    Ezek között járva a látogatónak olyan érzése támad, mintha a lakók épp csak a mezőre mentek volna ki, a szobák és a konyhák be vannak rendezve, a kertben és a gazdasági udvaron is minden a helyén van. Pontosan így kell elképzelni a Nagyszebenhez tartozó ASTRA Néphagyományok Múzeumát is – mely egyébként Európa legnagyobb kiterjedésű néprajzi múzeuma. 

    A skanzenben minden cél nélkül is jó barangolniForrás: Travelo

    A skanzenhez vezető út is nagyon szép, mivel a néprajzi múzeum egy erdő kellős közepén fekszik. 1963-ban alapították, hogy az útókornak is bemutathassák a Románia területén létező néphagyományokat, mesterségeket és jellegzetes falusi épületeket. Az ország egész területéről kerültek ide olykor egész gazdaságok is „tokkal-vonóval", ahogy az a hivatalos leírásban olvasható – olyan eset is volt, hogy még a kerítést is elhozták. Mivel valóban mindenhol folyt a gyűjtés, ezért nagyon változatos képet mutat a skanzen. A sűrűn növő fák között nemcsak apró házak bújnak meg, van itt ősöreg fatemplom is, a náddal szegett tó partján pedig többféle szélmalmot és vízimalmot is újra felépítettek. Az már csak fokozza a hatást, hogy a virágokkal pettyezett pázsiton birkanyájak legelésznek békésen.

    Sok és sokféle szélmalom van a néprajzi múzeumbanForrás: Travelo

    A szebeniek egyik kedvenc hétvégi pihenőhelye a város tőszomszédságában lévő szabadtéri múzeum, ahol akkor is jól el lehet tölteni az időt, amikor épp nem zajlik semmilyen hagyományőrző program vagy ünnepség. Be lehet járni a területet lovas kocsival, elektromos rollerrel, és persze gyalog is, ha pedig valaki nemcsak simán andalogni szeretne, az – egy a célra készült füzettel felszerelkezve – indulhat tematikus kincsvadászatra. Aztán ahogy lassan a végéhez közeledik az élményekkel teli nap, beülhet vacsorázni a helyi étterembe.

    Olvasta előző cikkünket Nagyszebenről? Akkor az ott található finomságok listáját toldja meg a puliszkával is – ennek az egyszerű ételnek a skanzenben még az íze is más, képzeljen hozzá némi bort és pálinkát is. Persze ez az egész hangulatos, falusias, ízes körítés akkor esik a legjobban, ha olyan emberek veszik körül, akivel nagyokat lehet beszélgetni a vacsoraasztal körül. A szebeniek pedig, és ezt tapasztalatból mondjuk, nagyon értenek ahhoz, hogy otthon érezze magát az ember.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!