Öt idilli falu a Bakony és a Vértes erdei között, ahol olyan érzésünk van, mintha skanzenben járnánk

Bakonykúti, Németbánya, Csehbánya, Kőhányás és Vérteskozma a letűnt idők néma tanúi, amelyeket a csend, nyugalom, madárcsicsergés, nagyvadak, páratlan panoráma és a buja erdők vesznek körül. Az erdő fái között régi időket idéző, takaros fehér parasztházak állnak, amelyeket látva olyan hangulata támad az embernek, mintha skanzenben járna. Megmutatjuk, hova érdemes kirándulni ezen települések környékén, ahol a történelem, a kultúra és a természet összeér.

A törökvész idején a Bakony és a Vértes lankái mentén jó néhány apró falu teljesen elnéptelenedett. A török hódoltság korát követően ezek a páratlan szépségű tájak – és persze a rendezetlen tulajdonviszonyok – ezerszám vonzották az új betelepülőket. Az Esterházy-család közbenjárásával aztán az 1700-as években érkeztek meg a németajkú telepesek, akik hamar alkalmazkodtak a Habsburg Birodalom magyarjainak életéhez, kultúrájához, miközben saját hagyományaikat is megtartották.

Több mint 200 éven át sajátos kulturális és nyelvi közeget alkottak, nagyban hozzájárultak a régió színes arculatához. 1946-ban azonban – a kollektív bűnösség jegyében – megkezdődött a németajkú lakosság kitelepítése, megtorlásként a náci párt háborús gaztetteiért. Ma már természetesen érthetetlen, hogy tehettek becsületesen dolgozó kisgazdálkodókat, idős embereket és apró gyerekeket felelőssé háborús bűnökért csupán német származásuk és anyanyelvük okán, de ez a szomorú tényen nem változtat: a rendezett, takaros kis falvak a Bakony és a Vértes lábánál szinte egyik pillanatról a másikra kiürültek.

Ugyanakkor azok, akik maradtak, máig mindent megtesznek azért, hogy a település régi arcát – és velük kedves német szomszédaik emlékét – megőrizzék, rengeteg turistát, zarándokot, kéktúrázót és vadászt vonzva ezzel.

Autóval nem nehéz megközelíteni ezeket a településeketFotó: Polyák Attila / Travelo

Bakonykúti – virágzó település volt vízimalmokkal és téglagyárral

Bakonykúti egy páratlan szépségű természeti környezetben fekvő zsákfalu a Kelet-Bakony lábánál, a Burok-völgy természetvédelmi terület mentén, Székesfehérvártól mindössze 18 kilométerre. Fejér megye legkisebb önálló települése, már csak 131-en lakják, de fénykorában, az 1870-es években ötször ennyi állandó lakost számláltak. Ebben az időszakban a patakon három vízimalom is működött, és még téglagyár is foglalkoztatta az itt élőket.

Ma már annál több a pihenőház. Bakonykúti a túrázók kedvelt célpontja, hiszen a településen áthalad az Országos Kéktúra útvonalának bakonyi szakasza is. A túrázók mellett vadászok is szép számmal érkeznek a faluba, a környék nagyvadas erdei és Székesfehérvár közelsége vonzó vadászúticéllá teszik Bakonykútit. Erre járva érdemes megnézni a római katolikus Nagyboldogasszony-templomot, mely 1795-ben épült, valamint a millenniumi emlékoszlopot, a díszkutat és a csobogót is. Természetesen itt is szomorú mementó a kitelepítettek emlékműve, reménykeltő ugyanakkor, hogy a faluban a kivágásra ítélt fák egy részéből szobrokat faragtattak, amelyek a régi bakonyi öregekről is megemlékeznek.

Fotó: Polyák Attila
Környezettudatos autózás a hibrid Vitarával
Túrázóknak vagy kalandra vágyó családoknak bátran ajánljuk a hibrid Suzuki Vitarát, amely minden elemével készen áll az újabb felfedezésekre. Legyen szó aszfaltról vagy off-road terepről, az AllGrip összkerékhajtási rendszer bármilyen
útfelületen remek menetstabilitást biztosít az autónak. (X)

Németbánya – az egykori német lakók leszármazottai ma is itt üdülnek

Veszprém és Pápa között, a Nyugat-Bakony hegyláncai között, erdők gyűrűjében fekszik egy hangulatos, idilli falucska, Németbánya. A valaha Deutschhütten névre hallgató település ma mindössze 94 állandó lakost számlál, de sok itt a hétvégi házas, üdülős lakó is, akik a nyári időszakban ide húzódnak vissza a nagyvárosok zaja elől. Az idegenforgalom miatt az önkormányzat is jelentős forrást szán arra, hogy a község vonzó maradjon, mintha csak egy gyönyörűen karbantartott skanzenben sétálnánk.

NémetbányaFotó: Polyák Attila / Travelo

Érdekesség, hogy az 1946-ban kitelepített németajkú lakosság leszármazottai, rokonai járnak ide vissza nyaralni, akik közül sokan szívesen költenek arra is, hogy a falu látképe megőrizze eredeti szépségét, karakterét. Rengeteg itt a hangulatos túraútvonal: a régi öregek máig Bakonyer Waldnak, vagyis Bakony-erdőnek nevezik a Dunántúli-középhegységnek ezt a részét. Németbányáról indulva a buja erdőkön keresztül érdemes felfedezni a Bakony legnagyobb vízhozamú forrását, a Tiszta-vizet is, vagy akár az illatos fenyveseken keresztül a Pénz-lik hűvös üregét.

Csehbánya – gyönyörű túraútvonalak, tiszta vízű források a tájházak mentén

Németbányától gyalogosan, akár kicsi gyerekekkel is kényelmesen bejárható túraútvonalon keresztül érkezhetünk meg az apró szomszédtelepülés, Csehbánya zárt, sekély teknőjébe a Magas-Bakony erdőinek ölelésében. Egy kis betekintés ez a régi időkbe, amikor a hegyvidékek népei csak hosszú gyaloglások árán tarthatták egymással a kapcsolatot. A valaha szép számú német telepesekből álló falvak közül Csehbánya a legnagyobb: ma csaknem 300-an lakják, közülük 79 százalék magyarnak, 21 százalék németnek vallja magát, de mindannyian közös ügyüknek érzik a régi tájházak karbantartását.

Hófehér házak, gyönyörű panorámaFotó: Polyák Attila / Travelo

Ha Csehbányáról indítjuk a túrát, a 8-as útról Városlődnél leágazó 4 kilométeres bekötőút felől könnyen megközelíthető a település autóval is. Aki ide látogat, annak mindenképpen érdemes megtekintenie az Erdei Mária kápolnát és keresztet, a Római Katolikus Jézus Szíve templomot (a szeptemberi búcsú idején mindkettő népszerű zarándokhely), a Hölgykő várának romjait, de akár egy jó kis sétára is indulhatunk a Torna-patak és a Vízkeresők útja mentén. Tiszta vízű forrás itt is fakad, a már említett Tiszta-víz mellett errefelé húzódnak az Ökörmezei források is.

CsehbányaFotó: Polyák Attila / Travelo

Kőhányás – egyutcás falu a Vértes közepén az erdőben

Ha Csákvár és Oroszlány felől közelítünk a főúton, akkor a 2013-ban felújított Esterházy-kápolna kupolája jelzi, hogy itt bizony település húzódik az erdő közepén. A mellékutat fehér kavicsokkal szórták fel, és az aprócska falu egyetlen utcából áll, 15 régi, de jó karban lévő házikóval: Kőhányás 1, Kőhányás 2... egészen 15-ig megjelölve. A falunak már csak négy házában élnek állandó jelleggel a helyiek, ugyanakkor túrázók, kirándulók, zarándokok – és persze őzek, szarvasok, nyulak és rókák – bőségesen akadnak errefelé.

Kőhányás hivatalosan ma már nem is önálló település, 1928 körül csatolták Vérteskozmával együtt Gánthoz. Gánt ma 860 fős falu, önálló iskolával és templommal, az Esterházy család jóvoltából még az 1700-as években virágzott fel a település, amikor először szlovák, majd német telepesek érkeztek. Ma is gyakori errefelé a szlovák-magyar, német-magyar kétnyelvűség, amit akkor lehet megtapasztalni, ha kirándulóként túrautakról érdeklődünk. Túrázóknak a Kőhányás – Várgesztes – Fáni-völgy – Vérteskozma 13 kilométeres túraútvonalát ajánljuk, az országos K jelzését követve, amely kezdetben az Oroszlány felé vezető út mellett halad.

A marsbéli tájáról híres Gánt, amelynek Bauxitföldtani Parkja egy hatalmas bányagödör, 28 méter magas falakkal. Ezen belül kanyarog egy 13 állomásból álló, 3,5 kilométer hosszú tanösvényForrás: Travelo

Vérteskozma – akár kulcsos házat is bérelhetünk

A gántiak ma is őrzik a másik hozzájuk csatolt mikrofalu, Vérteskozma régi fényét a Vértes déli lábánál, Csákvár szomszédságában. A meseszép fekvésű és régies hangulatú Vérteskozma sorsa a kor történelmét tükrözi: a törökvész idején elnéptelenedett területeket németek lakták be, majd 1946-ban nekik is menniük kellett. Vérteskozma szinte állandó lakos nélkül maradt, a kitelepítési emlékmű a falu szélén máig ezt a szomorú emléket őrzi.

Az utcakép ma is takaros, hófehér paraszti portákkal, mintha csak egy szabadtéri múzeumban járnánk. A túrázók ma már ezen a településen is vehetnek ki kulcsos házat, hogy egy hosszú hétvége alatt kényelmesen bebarangolják a Vértest. A hangulatos utcakép mellett a gyönyörű fekvés, a végtelen csend és a béke az, ami az erdőszéli házakba vonzza a látogatókat.

A cikk megjelenését a Suzuki támogatta, a helyszíneket a Vitara modellel jártuk be, az anyagot a Branded Travel Content egyik szerzője készítette.

Szóljon hozzá
0 hozzászólás
Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Ezek is érdekelhetnek