Alig négy év alatt építették fel a kínai főváros legújabb csodáját, a Tahszing nemzetközi repteret (angolul Beijing Daxing International Airport). A szalagot ugyan csak néhány hete, egészen pontosan szeptember végén vágták át, de a reptér már ma is a hatalmas város egyik büszkesége – még akkor is, ha egyelőre negyedgőzzel sem üzemel.

A 450 milliárd jüanból - ez 19 200 milliárd forintnak, vagyis az éves magyar költségvetésnek felel meg - épült reptér ugyanis még most is a soft-opening fázisában van. Magam a China United Airlines egyik járatával repültem a belső mongóliai Csifengbe, de még a rövid becsekkolás alatt is érezhető volt, hogy messze még a csúcsforgalom. A beszállókapuknak még a tizede sem működött, a reptéri KFC-ben mindössze kétféle (!) ételt szolgáltak fel, a boltok többségén pedig a "hamarosan nyitunk!" felirat árválkodott.

A teljes kapacitásban évi 100 millió utast fogadni képes légikikötőt - ez egyébként 2040-ben esedékes - a Beijing Capital reptér tehermentesítésére szánják. A régi nemzetközi reptér fogalma is roppant viszonylagos, ezt ugyanis alig tíz évvel ezelőtt adták át az olimpiára felkészülve, de a roppant forgalom miatt már akkor is nyilvánvaló volt, hogy ezt hamarosan kinövik.

A Capital, amelyről indulnak a Budapestre tartó járatok is, amúgy kifejezetten szép és korszerű, bármelyik nyugat-európai város örömmel összepakolná, hogy hazavigye és lecserélje a meglévőt.

A kínaiak nagyon büszkék a közelmúltban elhunyt sztárépítész Zaha Hadid alkotására. A Tahszing reptér személyes véleményem szerint a brit-iraki művész legzseniálisabb műve. Légies, levegős, belső formájával elbűvöl. Bár az épület kívülről egyáltalán nem tűnik hivalkodónak, naponta sokezer kínai csak azért utazik fél-egy órát a most átadott vadonatúj autópálya rendszeren, hogy megcsodálja és lefotóztassa magát az épületben. A tengeri csillag formájú terminál 700 ezer négyzetméter alapterületű, és jelenleg négy kifutópályát üzemeltet – ehhez járul majd két újabb, és ezekkel lesz teljes a komplexum.

A repteret főleg a China Southern és a China Eastern használják majd, de további 50 külföldi légitársaság kap majd ide leszállási engedélyt. A mostani alapjárat ugyanakkor még nem bizonyít semmit sem, vagyis közel sem biztos, hogy az épületcsoda funkcionálisan is beválik-e. Az azonban már biztos, hogy Pekingben nem ismétlődik meg az új milánói reptér hónapokig tartó káosza, hogy a berlini új Brandenburg légikikötő több éve tartó "próbaüzeméről" ne is beszéljünk. A Tahszing ugyanis naponta már többszáz járatot indít és fogad. Csúcsidőben ez 300 le- és felszállást jelent majd – óránként!

Cikkünk szerzője Szakonyi Péter, a Napi.hu főmunkatársa.