Izgalmas és meghökkentő építészeti megoldások, melyeket már nagyon szeretnénk élőben is látni

    Több építészeti csavargásunk volt már itt az oldalon, de még mindig nagyon sok olyan épületet vagy épített helyszínt találunk, amelyeket akár már holnap nagyon szívesen megnéznénk. Mostani válogatásunkban nem feltétlenül a legmodernebb projektek kaptak helyet – bár olyan is akad a listában –, ez inkább egy kis színes válogatás olyan építményekből, melyek a maguk nemében mind egyedülállóak valamilyen szempontból.

    A tojásba rendezett irodaépület

    Nehéz ezt jobban megfogalmazni, hiszen valójában egy óriási, tojás alakú épületről van szó, melyben 33 000 négyzetméter alapterületen alakítottak ki irodákat. A Cybertecture Egg néven ismert, 13 emelet magas építményt a Hong Kongban dolgozó James Law tervezte. Az indiai Mumbaiban gömbölyödő épületnél nemcsak a célszerűség és az esztétikai megjelenés volt fontos szempont, hanem a környezettudatosság is. Ezért például saját magának termeli az áramot, illetve újrahasznosítja az épületben keletkezett szennyvizet is.

    Forrás: James Law Cybertecture/Facebook

    Formájából adódóan kevesebb építőanyagot használtak fel, mint arra egy hasonló méretű, szögletes épületnél szükséges lett volna, illetve úgy tájolták be a szerkezetet, hogy a hőfelvétel minél kisebb legyen. A tojás felső részén tetőkertet is kialakítottak, ahol az itt dolgozók meg tudnak pihenni és fel tudnak töltődni egy kicsit munka közben.

    A virágszirmok temploma

    Az indiai Új-delhiben álló Lótusz Templom a bahái hit hívőinek imahelye. A világ legfiatalabb élő vallása szerint Isten azért küldte el tanítóit, hogy az emberek lelki fejlődését segítse, de fontos tantételük az is, hogy eljön majd az idő, amikor minden ember egyetlen hatalmas társadalomban egyesül. A faji előítélek megszűnésének hite járja át Baháalláhnak, a vallás alapítójának tanításait, és ugyanígy fontosnak tartja azt is, hogy a vallások ne osszák meg az embereket. Ezért a hit templomai, ahogy a Lótusz Templom is, mindenki előtt nyitva állnak.

    Az 1986-ban épült templomot 27 darab szabadon álló márvány sziromlevél alkotja, míg belül egy kilenc körcikkből álló kupola borul a hívek fölé. Ez a forma, vagyis a kilences osztású kör alaprajz minden bahái templom sajátossága, ugyanúgy közös bennük, hogy nem használnak képeket, szobrokat és oltárt sem. A Lótusz Templomba kilenc külön bejáraton lehet bejutni.

    Forrás: https://bahaihouseofworship.in/

    A templomnak akkora híre ment az építés időszakában, hogy amikor a következő év január 1-jén megnyitották, egyetlen nap alatt több mint 10 000 látogatója volt. Tervezője, a Kaliforniában élő, iráni Fariborz Sahba több díjat is nyert a tervekkel.

    A vízesés ház

    Bár ebben a listában jellemzően középületek vannak, egy kivételt mégis teszünk. A világ talán leghíresebb magánháza az Egyesült Államokban található Fallingwater. Igazán az teszi különlegessé ezt az otthont, hogy egészen olyan, mintha egy vízesésből emelkedne ki, annak a része lenne, ezért első ránézésre úgy tűnhet, mintha nem is lenne alapja a háznak. A tervező az a Frank Lloyd Wright volt még 1935-ben, akinek többek között a New Yorkban található Guggenheim Múzeumot is köszönhetjük. Mikor a Fallingwater megépült, a Time magazin Wright „legszebb munkája"-ként jellemezte.

    Forrás: Sean Pavone/Shutterstock

    Bár eredetileg magáncélra készült, ma már látogathatóvá tették a házat, melynek építészeti fontosságát csak aláhúzza az a tény is, hogy 2019-ben felvették az UNESCO Világörökség listájára is. A házban, mely jelenleg múzeumként üzemel, vezetett túrákon lehet részt venni, de többféle rendezvényt is tartanak itt.

    A szuperfák

    A Gardens by the Bay egy 110 hektáros park Szingapúrban a Marina Bay partján. A vízközeli park egy hatalmas városi kert, ha egyszerűen fogalmazunk, a valóságban azonban sokkal több, mint egy nagyon nagy park. Az öbölnél fekvő látványosság tökéletes ökoturisztikai mágnes, kialakításakor az volt az elsődleges szempont, hogy minél több zöld felületet hozzanak létre a városban. Hogy mennyire népszerű, azt nagyon jól mutatják a látogatottsági számok, melyek 2018-ban egészen 50 millióig felkúsztak.

    Forrás: zhu difeng/Shutterstock

    A parkban 18 darab mesterséges fa, úgynevezett szuperfa áll, ezek magassága 25 és 50 méter között változik. Ezek a fák amolyan vertikális kertek, de emellett is sok feladatuk van, többek között árnyékolnak és esővizet gyűjtenek. Két üvegház is áll a kertekben, itt a világ minden tájáról származó, több mint 200 000 növényt lehet látni.

    Két folyóparti kavics

    2010 májusában nyitott meg a nagyközönség előtt a kínai Kanton vagy Guangzhou operaháza. Tervezője az a Zaha Hadid volt, aki a női építészek között az elsőként kapta meg a Pritzker-díjat, vagyis az "építészeti Nobel-díjat". Az ő munkásságának már szenteltünk egy külön cikket az oldalon, azonban ott nem tértünk ki külön a kantoni operaházra, melynek tervei már 2002-ben elkészültek.

    A kantoni operaház pályázatán Zaha Hadid Coop Himmelb(l)au-val és Rem és Rem Koolhaas-szal szállt versenybe, végül az ő tervét, melyet „dupla kavicsként" emlegettek, hirdették ki győztesnek.

    Forrás: GuoZhongHua/Shutterstock

    És hogy miért kavicsok? Azért, mert az épület a Gyöngy-folyó partján áll, így a tervező szerint ide csak olyan épület kerülhetett, amely a víz által partra mosott, két csillogó követ ábrázol. Az épület belsejében többek között egy 1800 ülőhelyes színházterem és egy 400 fő befogadására alkalmas csarnok kapott helyett. A szokatlanul megtörő síkoknak és a sok-sok ablaknak köszönhetően egészen sajátos terek jöttek létre, ezek mindegyike hófehér színben ragyog, így semmi sem vonja el a figyelmet a lényegtől: a művészettől és a nem mindennapi épülettől.

    A fekvő torony

    Egy olyan projektünk is van, ami friss, ropogós – és ami azt illeti, még be sem fejezték egészen. 2021-re ígérik a dubaji One Za'abeel Tower átadását, mellyel tovább bővítik a városban lévő elképesztő épületek sorát. A japán Nikken Sekkei irodából kerültek ki a tervek, mely alapján két torony épül, bár, ha jobban megnézzük, valójában inkább három toronyról beszélhetünk. A trükkös rész ennél a bizonyos harmadik épületnél következik, mivel ez horizontálisan köti össze a másik kettőt, vagyis, amíg azok egészen konvencionálisan álldogálnak, ez közöttük fekszik, pontosabban lebeg.

    Forrás: www.nikken.co.jp

    A 300 méter magas „A" toronyban irodák és egy hotel lesz – itt alakítják ki a világ első függőleges resortját, bármit is jelentsen ez –, míg a 235 méteres „B" toronyban lakások lesznek. Az összekötő elem, melyet angolul csak úgy emlegetnek, mint a „Link", azaz kapcsolat, körülbelül 100 méterrel a föld felett fut majd a két torony között, és nyúlik ki tovább, hosszan az épületek síkján is túl. A Linkben éttermek, bárok, edzőterem, uszoda és egy tetőterasz is lesz. Külön érdekesség, hogy építéséhez a világ legnagyobb konzolos tartógerendáját, vagyis egy olyan hatalmas, 10 000 tonna súly körüli gerendát használtak, mely nincs alátámasztva.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!