A detox étrend tényleg működik, vagy csak kamu? Dietetikus válaszol

    Alig estünk túl a karácsonyi, szilveszteri traktán, eljött a farsangi dőzsölés ideje. A szemfülesek pedig már a tavaszi madárcsicsergést is hallják. Mindezzel együtt kezdődik a tisztító és méregtelenítő kúrák időszaka is. Vajon tényleg működnek ezek, és, ha igen, mennyire hatásosak? Dietetikusunk a legfontosabb tudnivalókat mind megírta a detox diétákról.

    Évről évre visszatérő trend a méregtelenítési vágy, bár szerencsére a hiteles források, szakvélemények sora is egyre inkább elérhető. Gondoljunk csak Zacher Doktor szarkasztikus humorral előadott interjúira. Elég csak egyet megnézni, egyből helyére kerülnek a dolgok. Ha mégsem, akkor azért nem árt leszögezni néhány szempontot.

    - Hallod a madarakat? Itt a tavasz!
    - Tényleg! Szabaduljunk meg gyorsan a toxinoktól!
    Forrás: Alexas_Fotos / Pixabay

    Először is tisztázzuk: mi az a méregtelenítő diéta?

    A kifejezés főként a gyors, rövidtávú étrendi megszorításokra terjed ki, amelyek részben kampány jelleggel próbálják eliminálni a testünkben felhalmozódott, konkrétan meg nem nevezett mérgeket, alias toxinokat. Emellett járulékos hatásként jobb közérzetet és a fizikai-, szellemi teljesítőképesség növelését, illetve fogyást, és ragyogó, feszes bőrt ígérnek.

    Ilyenkor a méregtelenítésbe kezdők általában valamely, többnyire túlmisztifikált vagy egyenesen démonizált étrendi összetevő (cukor, liszt, koffein, alkohol...) elkerülését, esetleg a „tiszta", adalékanyag-mentes, vagy csak néhány összetevőre szorítkozó monodiéta követését tűzik a zászlajukra. Nehezített körülményként hashajtó, vízhajtó szedése, vagy az adott cég remek detoxifikáló (vélhetően azonos hatású) termékének fogyasztása is része lehet a csomagnak, a teljesebb és
    látványosabb hatás érdekében. Így könnyű lapos hasat villantani. De biztos, hogy erre szükségünk van? És biztos, hogy az évnek csak ebben a szakaszában?

    Persze, hogy nem! 

    Ha egy kicsit is elmélyedünk az emberi anatómia és élettan rejtelmeiben, könnyen megvilágosodhatunk. Az így megspórolt súlyos tízezreket pedig költsük inkább utazásra, kikapcsolódásra, kultúrára, vagy amire csak szeretnénk. Méregteleníteni ugyanis nem kell külön, a testünk elég okos, megoldja azt is.

    A bőrünk felső rétegéről leváló, elhalt hámsejtek - amely egyébként a házipor jelentős részét is képezi -, a verejtékmirigyeink által termelt izzadtság, a kilélegzett levegővel távozó vízpára, a májunk által átszűrt vérmennyiség, a vesénk által kiválasztott vizelet és a bélrendszerünk áldozatos munkája eredményeként távozó széklet is mind látványos és megcáfolhatatlan bizonyítéka annak, hogy a szervezetünk napról napra rendületlenül ellátja a feladatát.

    És amíg az anyagcsere zajlik, a közben keletkezett melléktermékek és felesleges anyagok mind kiválasztódnak. Ezt nevezhetnénk akár „méregtelenítésnek is", de inkább ne tegyük. A
    szervezetünk ezen működését támogatni persze, lehet, ha kerüljük az eleve felesleges és káros
    anyagok fogyasztását. Ha eleget iszunk, kellően rostdúsan, vitamin- és ásványi anyagokban dúsan étkezünk, odafigyelünk a megfelelő mennyiségű mozgásra, és igyekszünk minél többet tartózkodni a friss, szabad levegőn.

    Tehát még egyszer: a méregtelenítő kúráknak, diétáknak nincs bizonyított hatása a detoxikálásban vagy a súlycsökkentésben – utóbbi hatás amúgy is csak átmeneti és látszólagos.

    Az éhezés nem megoldásForrás: RyanMcGuire / Pixabay

    De tényleg van, amikor extra üzemmódra kell kapcsolni

    Komolyabb „méregtelenítésre", ami már a toxikológiára is tartozhat, inkább az alábbi esetekben van szükség:

    • gyógyszer túladagolás, vagy ismerten májkárosító hatású gyógyszerek tartós használata,
    • romlott, fertőzött vagy mérgező anyagokat tartalmazó élelmiszerek (ld. egyes mérgező gombák), ételek, italok,
    • hirtelen megivott nagy mennyiségű alkohol, vagy rendszeres alkoholfogyasztás, és más drogok alkalmazása esetén.

    Jó esetben ezt a már említett szerveink elvégzik maradandó károsodás nélkül, némi hányás, hasmenés, rosszullét kíséretében. A gond inkább a mennyiséggel szokott lenni, vagyis azzal, ha a szervezet nem tudja elég gyorsan és hatékonyan semlegesíteni a méreganyagokat, mert már túl sok van belőlük, vagy éppen annyira intenzíven hatnak. Ilyenkor már külső segítség szükséges, irány a sürgősségi osztály, a toxikológia... Bár ez általában ritkán fordul elő, és remélhetőleg nem is lesz rá szüksége senkinek az élete során.

    Hogy mi a helyzet az adalékanyagokkal?

    De egyre nagyobb aggodalmat okoznak a különféle, misztikusnak tűnő E-számokkal jelzett adalékanyagok is: a tartósítószerek, színező-, fényező-, állományjavító anyagok és társaik. Az ezekkel szembeni szkepticizmus sem újkeletű. Ismerjük a korábban még papír formátumban terjedő, mára minden bizonnyal kör e-mail vagy közösségi háló szinten továbbélő hírleveleket, amelyek feltüntetik, hogy mely E-számoktól óvakodjunk, vagy ha már pl. három van ezekből az adott élelmiszerben, akkor azonnal tegyük vissza a polcra. Jogos-e ez aggodalom? Nem teljesen. A hazánkban is kapható csomagolt, kész, félkész élelmiszerek ugyanis csak többszörösen bevizsgált adalékanyagokat tartalmazhatnak, ráadásul azokat is csak meghatározott mennyiségben.

    A naponta maximálisan, biztonsággal elfogyasztható mennyiséget még akkor sem tudjuk túlszárnyalni, ha folyamatosan adalékanyagokkal „teli" élelmiszereket fogyasztunk. És miközben a tartósítószerek ellen küzdünk, gondoljunk abba is bele, hogy általuk vásárolhatunk mondjuk vasárnap vagy akár éjfélkor, sőt, szezonon kívül is olyan ételeket, élelmiszereket, amelyek a kellemetlennek érzett adalékanyagok nélkül csak pár napig lennének eltarthatók a boltokban, otthon pedig idő előtt megrohadnának. A kényelemnek ára van!

    Forrás: stevepb / Pixabay

    Van olyan, hogy tiszta étkezés?

    Persze, érdemes törekedni arra, hogy a félkész, kész - és ezért tartósítószerrel „kezelt"- élelmiszerek helyett, amikor csak lehet, a friss, nyers alapanyagokból magunk készítsük el a napi étrendünk zömét! Ez nyilván nem egyszerű. Hiszen be kell vásárolni, haza kell vinni, elő kell készíteni, majd megsütni, megfőzni. És mindezt viszonylag rendszeresen, figyelve arra, hogy ne keletkezzen felesleges maradék, és hulladék se.

    De mivel emberek vagyunk, néha előfordul, hogy jól esik valami gyors ételt enni – nemcsak street foodot, hanem pl. instant levest, mélyfagyasztott pizzát, konzervet vagy befőttet. Ha ez tényleg csak alkalmanként történik, ettől még nem lesz bajunk. Ha meg gyakrabban, hát talán akkor sem – de azért élvezeti értékben sokat veszítünk!

    De most akkor jók vagy sem a méregtelenítő kúrák?

    A méregtelenítő kúrák tudatosságra, önkontrollra, kitartásra tanítanak, és némileg több zöldség, gyümölcs, valamint víz elfogyasztására sarkallnak. Ugyanakkor sok esetben csak frusztrálóak, önsanyargatóak, ráadásul hiányosak lehetnek fontos tápanyagokban, és nem kevés pénzünkbe kerülhetnek.

    Forrás: marijana1 / Pixabay

    Így várja a tavaszt! 

    1. Számoljuk fel a rossz szokásokat! Tegyük fel a kérdést magunknak: m az, ami miatt változtatni szeretnénk az eddigi étrendünkön? Nassolunk? Nem iszunk elég vizet? Túl sok a kávé? Nem bírunk ki egy napot sem süti nélkül? Mindig a büféből ebédelünk? Friss zöldséget csak elvétve látunk a tányérunkon? Ha már csak egy-két dolgon változtatunk, máris előbbre vagyunk. 

    2. Ha az előző kérdésekre nehezen feleltünk, de érezzük, hogy a hiba az étrendünkben van, akkor vessük be a dietetikusok kedvenc trükkjét! Pár napig, esetleg egy hétig vezessünk táplálkozási naplót! Ebből könnyebben rájöhetünk, hogy hol akad meg a kívánt mértékű fogyás, hízás; mikor nassolunk csak úgy az ízek miatt; vagy, hogy milyen helyzetekben veszítjük el az étkezés feletti kontrollt, pl. lehet, hogy egész nap eszünk semmit, este pedig kifosztjuk a fél hűtőt? Nagyon tanulságos tud lenni, higgyenek nekem!

    3. A méregtelenítéssel kapcsolatos cikkeket, híreket kezeljük egészséges mértékű kritikával és fenntartással! Gyakran felesleges aggodalmat keltenek annak érdekében, hogy az adott cég legújabb termékét vásároljuk meg, és ugye, lehetőleg az egész család számára.

    4. A káros szenvedélyek (a dohányzás, a túlzásba vitt alkohol- és kávéfogyasztás) mellőzése is legyen része a tavaszi megújulásnak!

    5. De persze az sem árt, ha elővesszük az újévi fogadalmaink listáját, és végre elkezdünk mozogni is...

    Cikkünk szerzője Schmidt Judit dietetikus.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!