Egy új tanulmány szerint a világ nagy tavainak több mint fele zsugorodott az elmúlt 30 évben, és a víztározók évente 22 gigatonnányi vizet veszítettek, elsősorban az éghajlati válság és az emberi fogyasztás miatt. De milyen hatással van ez a jövőnkre és a környezetünkre? Most kiderül!
Egy nemzetközi kutatócsoport arról számolt be, hogy a világ legjelentősebb édesvízforrásai – az Európa és Ázsia közötti Kaszpi-tengertől a dél-amerikai Titicaca-tóig – közel három évtizeden keresztül évente 22 gigatonnányi vizet veszítettek, ami megegyezik az Egyesült Államok teljes 2015. évi vízfelhasználásával – olvasható a The Guardian oldalán.
Fangfang Yao, a Virginiai Egyetem felszíni hidrológusa szerint a természetes tavak hanyatlásának 56%-át a globális felmelegedés és az emberi fogyasztás okozta, ami fokozza a mezőgazdaság, a vízenergia és az emberi fogyasztás vízellátásával kapcsolatos problémákat.
Az éghajlatkutatók általában úgy gondolják, hogy a klímaváltozás hatására világ száraz területei szárazabbak lesznek, a nedves területek pedig nedvesebbek, de a tanulmány még a nedves területeken is jelentős vízveszteséget mutatott ki. A tudósok csaknem 2000 nagy tavat vizsgáltak meg műholdas mérések, éghajlati és hidrológiai modellek segítségével.
Mi okozza a tavak kiszáradását?
Kiderült, hogy a fenntarthatatlan emberi használat, a csapadék és a lefolyás változásai, az üledékképződés és a hőmérséklet emelkedése globálisan csökkentette a tavak vízszintjét. A zsugorodás a vizsgált vizek 53 százalékát érintette 1992 és 2020 között. Ez világszerte közel 2 milliárd embert érint, és az elmúlt években számos régiónak komoly vízhiánnyal kellett szembesülnie. A tudósok évek óta azt mondják, hogy a globális felmelegedés mértéke nem haladhatja meg az 1,5 Celsius-fokot, ha el akarjuk kerülni az éghajlatváltozás katasztrófális következményeit. A világ jelenleg 1,1 Celsius-fokkal melegedett az ipari forradalom előtti globális átlaghőmérséklethez képest.
A tanulmány szerint a fenntarthatatlan emberi használat okozza a tavak kiszáradását, a közép-ázsiai Aral-tónál és a közel-keleti Holt-tengernél, míg Afganisztánban, Egyiptomban és Mongóliában a hőmérséklet emelkedése miatt csökken a tavak vízállása. Jó hír viszont, hogy a tavak egynegyedében megemelkedett a vízszint, a gátépítések következtében, mint például a Tibeti-fennsík belső területein.
Mi a helyzet itthon és Európában?
Tavaly beszámoltunk róla, hogy a Velencei-tó vízszintje az éghajlatváltozás és az átlagostól jelentősen elmaradó csapadékmennyiség miatt rendkívül alacsony volt, ezért mesterségesen kellett pótolni bele a vizet. Kiszáradt a Mecsek lábánál fekvő, egykor gyönyörű Bicsérdi-tó, és a súlyos aszály miatt teljesen felismerhetetlenné vált a debreceniek által közkedvelt Vekeri-tó is.
A klímaszakértők arra számítanak, hogy idén is folytatódnak az extrém időjárási jelenségek. Idén már áprilisban megérkezett az első hőhullám Európába, Spanyolországban és Portugáliában megdőltek a hőmérsékleti rekordok, volt ahol 38,8 Celsius-fokot mértek. Az erdőtüzek kockázata és a szárazság miatt a helyi gazdák már a vetésről is lemondtak.