Gyerekkel is kipróbálhatjuk a sziklamászás kistestvérét, a via ferrátát

    A via ferrata valahol félúton lehet egy szimpla hegyi kirándulás és a sziklamászás között: az előbbinél kicsit vagányabb, az utóbbinál kicsit visszafogottabb. Itt minden lépés biztosítva van, de attól még észnél kell lenni a sziklaperemeken. Gyereket vinni ér, ha már elég nagy, hisz az egyszerűbb pályákon tényleg csak alulról karcoljuk az igazi via ferrata érzést. Aztán ha elkap minket a jó értelemben vett sodrás, úgyis megyünk majd tovább a következőre.

    Mámoros szabadság vagy ijesztő kiszolgáltatottság?

    A via ferrata olasz kifejezés, ha nagyon szeretnénk lefordítani, akkor a szó szerinti jelentése körülbelül „vas út", vagy „vasalt út". Lényegében egy olyan hegyi útvonal illetve rendszer, amelyen a sziklákba rögzített fém létrák, kábelek, hidak segítik a túrázókat. Bár ezek nagyban megkönnyítik az előrejutást, a via ferrata nem játék. Csak komoly biztonsági intézkedések betartása mellett lehet használni, többek között azért, mert ezek az utak gyakran nagyon magasan haladnak.

    Ziller-völgyi Alpok, AusztriaForrás: Anna Jedynak/Shutterstock

    Aki arra adta a fejét, hogy nekivág egy ilyen kirándulásnak, az előtte gondolja át, hogy mennyire bírja jól, ha egy csupasz sziklára tapadva, a lába alatt hatalmas mélységet érezve kell előrehaladnia. Van, akinek a szabadság érzetét hozza, ha hirtelen minden irányba kinyílik körülötte a táj, de másnak kétségkívül valódi rémálom lehet. A tériszony leküzdését nem itt kell elkezdeni, és ha valaki bizonytalan, inkább neki se induljon, mivel a pálya kötött, azaz közben kiszállni nem lehet – ha többen jönnek utánunk, akkor visszafordulni sem.

    Tíz év alattiak is elkezdhetik

    Egy ilyen kirándulás azonban fantasztikus élmény lehet azoknak, akik jól bírják az extrém helyzeteket és a magasságot. De persze nem a legdurvább terepen kell először kipróbálni a via ferratat. És igen, simán lehet vinni a gyerekeket is. Ha a csemete elmúlt 7 éves, vagy még inkább 9 éves, nem majrés és akarja is a dolgot, akkor neki lehet látni az előkészítésnek.

    Meg kell keresni a megfelelő pályát – elsőre a lehető legkönnyebbet –, nagyon tanácsos felfogadni egy profi vezetőt, aki tudja, hogy miként kell a gyerekekkel bánni, esetleg azt sem árt kipróbálni, hogy a gyerek mennyire bírja a magasságot és a mászást. Talán vicces ötletnek tűnhet, pedig ha egy beltéri mászófalon is megszeppen, akkor érdemes lesz várni még néhány évet. A két terep nyilván nem ugyanaz, de kedvcsinálónak megteszi.

    Biztonságos ez egyáltalán?

    A válasz igen, de azért bejön egy „de". A via ferrata biztonságos, ha betartjuk a szabályokat. Az útvonalakat nagyon komolyan karbantartják, és szinte kizárt, hogy akár a rögzített drótkötéllel, akár valamelyik kapaszkodóval gond adódjon. Valójában a veszélyforrást az jelentheti, ha a túrázó nem megfelelő, vagy nem megfelelően karbantartott felszereléssel vág neki az útnak.

    Mindenképp hozzáértővel kell nekilátni az alapoknak, és ha gyerekekkel megyünk, ez fokozottan igaz. Ő pontosan tudni fogja, hogy mit, hogyan kell csinálni, hogy kell használni a felszerelést, felkészít az esetleges veszélyhelyzetekre, és akkor is jól jön, ha a gyerek esetleg hiszti rohamot kap a sziklafal közepén. Tehát probléma leginkább csakis akkor adódhat, ha valaki nem figyel oda a szabályokra és a tanácsokra, vagy nincs rendben valami a felszereléssel.

    Az olasz Via Ferrata dei Picasass gyerekekkel is teljesíthetőForrás: klikkipetra/Shutterstock

    Az alapfelszerelés egy sisak, egy beülő és egy kantár, illetve zuhanásgátló felszerelés – mindezt ha nem akarjuk megvenni, bérelni is lehet az első utaknál. Mivel ezek teljes mértékben speciális holmik, ezért itt is érdemes mindenben tapasztalt ferrátásra vagy túravezető véleményére bízni magunkat. Az alapholmi kiegészülhet például kesztyűvel, esetleg fejlámpával is, bár az egyszerűbb, gyerekekkel is teljesíthető útvonalakon ezekre nagy valószínűséggel nem lesz szükség.

    Mászó utak A-tól E-ig

    A mászóutak, amelyeket sokszor a német kifejezés alapján „klettersteig"-ként is emlegetnek, leginkább a német nyelvterületen elterjedt fokozatok alapján szokták besorolni. Ez azt jelenti, hogy az „A" a legkönnyebb, az „E" pedig a legnehezebb, profi pálya. Ezek alapján már viszonylag könnyű dolga van annak, aki a felkészültségének megfelelő pályát keres, és külön jó hír, hogy ma már Magyarországon is van több via ferrata is. Erről bővebben a magyar útvonalak honlapján olvashat, ugyanitt további infókat talál többek között a felszerelésről, a vezetett túrákról és a biztonsági felszerelés helyes használatáról is.

    Az országban jelenleg három helyen lehet mászni: a Cuha-völgyben, Tatabányán és Cseszneken. Ezek „C", „D" és „E" nehézségű útvonalak, így gyerekekkel nem ezek a legkönnyebbek, de egy kis edzés után hamar kipróbálhatjuk őket is.

    Próbálja ki a Nagy Háború katonai sziklaútjait!

    Az egyik legnépszerűbb via ferrata a Bécsújhelytől néhány kilométerre található osztrák HoheWand északi része, ahol több „A", „B" és „C" nehézségű útvonal közül lehet választani. Az „A" nehézségűt kifejezetten a gyerekekkel érkezőknek is ajánlják, mivel ezek szinte vízszintes terepen haladnak, és leginkább csak egy-egy létrára kell felmászni, a túra többi része leginkább olyan, mint egy sima kirándulás.

    Mivel a via ferrátát a dolomitokban „találták fel" – az I. világháború alatt kezdték kiépíteni katonai célokra –, ezért egyértelmű, hogy egyszer oda is el kell menni, kipróbálni a pályákat. A Bepi Zac al Costabella egy történelmi via ferrata, amelyet száz évvel ezelőtt, a háború alatt alakítottak ki. Viszonylag könnyű túra, ráadásul lehet bele tenni rövidítéseket is, ha valaki nem akar végigmenni a teljes szakaszon. Szintén kezdőknek, és gyerekekkel érkezőknek ajánlják a Ferrata degli alpini in Col dei Bos nevű túrát, melyet 2000 környékén építettek ki.

    A Via Ferrata Fausto Susatti kezdőknek és gyerekeknek is ajánlottForrás: Hans/Pixabay

    A franciák a 90-es években csináltak útvonalakat, kifejezetten a sport kedvéért. Ők egy kicsit másképp határozzák meg a nehézségi szinteket: a skála a PD-től (Peu Difficile, azaz kicsit nehéz) az ED-ig (Extremement Difficile, azaz magyon nehéz) terjed. Európában rengeteg a példa, de a kontinensen kívül is felpörgethetjük a nyaralást egy kis mászással. A kínálat Izlandtól, az Egyesült Államokon át Kínáig terjed, azaz szinte bárhol a világon bele lehet csapni a dologba. Ha a pálya gyerekbarát, a vezető felkészült, a csemete őrülten lelkes, az anya pedig a sokadik biztonsági kérdést is feltette, akkor minden rendben – indulhat is a kaland.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Ha tetszett a cikk, kattintson a Tetszik gombra, legfrissebb ajánlatainkért pedig iratkozzon fel hírlevelünkre!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!