A következő, talán nem annyira ismert kilátókat azoknak ajánljuk, akik szeretnének szokatlan szögből rálátni a fővárosra, és olyan helyről élveznék a panorámát, ahol nem kell tömegre számítaniuk.
A víztorony tetején
A Margitsziget ikonikus, szecessziós épületét a legtöbben kívülről ismerik. De vajon belülről kinek volt már szerencséje hozzá? Az építmény 1911-ben oldotta meg a sziget vízellátását, de már ekkor is működött kilátótoronyként. A tervek Ray Rezső Vilmosnak köszönhetők, aki többek között a Józsefvárosi Telefonközpontot és több, a Törley családhoz kapcsolódó épülettel együtt a Törley Pezsgőmanufaktúra épületét és a mellette található kastélyt is megálmodta.
A kivitelezés Dr. Zielinski Szilárd műegyetemi tanár érdeme, aki úttörő szerepet vállalt a vasbeton építőanyag hazai meghonosításában. A víztorony a Margitszigeti Szabadtéri Színpad területén található, és a Margitszigeti Színház üzemelteti. Az 57 méter magas épületet 1977-ben városképi jelentőségű műemlékké nyilvánították, és 153 lépcsőfokon juthatunk fel a tetejébe, de csak a májusi nyitástól kezdve.
Egy belvárosi templom tornyában
Korábban mi is írtunk arról, hogy újra megnyitott a Március 15. téren található Budapest-Belvárosi Nagyboldogasszony Főplébánia-templom toronykilátója. A templomnak mindkét toronyába fel lehet menni: míg a déli toronyból a Kossuth Lajos utcát, a Szabad sajtó utat, a Dunát, az Erzsébet-hidat, a Gellért hegyet, Szent Gellért püspök emlékművét, a Szabadság szobrot, a Citadellát, a Rudas fürdőt lehet megcsodálni, addig a Liszt Ferenc toronyból az Alexandriai Szent Katalin templomra, a Várkert Bazárra, a Budai Várhegyra és a Mátyás templomra látni. A téli és tavaszi időszakban a Lánchíd budai hídfője is kivehető, de látható a Március 15. tér, a Petőfi tér és a Piarista épülettömb is.
Az egyik toronyból a másikba a második kilátószinten vezető sétányon mehetünk át, ahol a templom tetőszerkezetének míves ácsmunkáját is szemügyre vehetik a látogatók, a homlokzat falán pedig egy time-lapse-vetítés látható. A kilátó március 1-én nyit újra, és március 2-től a tornyokat a templommal együtt szerdánként 14 órától szakképzett tárlatvezető kíséretében fedezhetjük fel. Bővebb információk a templom oldalán olvashatók.
A Rózsadomb mellett
A II. kerületben található Szemlő-hegyet a legtöbben az itt található barlangról ismerik. A Pusztaszeri út másik oldalán azonban egy másik barlang és egy kilátó is található, ezeket viszont már József-hegyi néven találjuk meg, és a Józsefhegyi utcáról érhetők el. A névkülönbségnek kalandos története van. A dombot először Josephberg (József-hegy) névre keresztelték, 1847-ben azonban átnevezték Szemlő-hegyre arra hivatkozva, hogy Buda várának 1686-os visszavételekor innen szemlélődtek a seregek. A '48-as forradalom után azonban Haynau visszaállíttatta a német elnevezéseket, az osztrák uralom elmúltával viszont újra a magyar nevet kezdték használni. A kissé vadregényes környezetben található kilátóból megcsodálhatjuk a várat és a környező hegyeket, és ha már erre járunk, bepillanthatunk a szomszédos barlangba is.
A Citadella magasságában – Pesten
Ez a 2017-ben, Sashalmon épült kilátó leginkább arról híres, hogy a tér, melyen áll, a Gellért-heggyel azonos tengerszint feletti magasságban helyezkedik el, csak éppen a pesti oldalon. A 17 méter magas acélszerkezetet a reformáció 500. évfordulójára emlékezve emelték a szintén ekkor épült Reformátorok terére, a rákosszentmihályi kertvárosba – ezért ismerik sokan kertvárosi kilátó néven. Korábban homokbánya volt itt, most pedig szép kilátás nyílik a budai hegyek felé a város háztetői felett: felismerhető a vár kupolája, a Citadella, a János-hegy és a többi hegycsúcs.