Az 5 legszebb világítótornyos kis sziget Európa körül

Ha egy kis északi romantikára, friss levegőre vágyunk, és elvonulnánk a világ zajától, elindulhatunk a klasszikus Balti-tengeri üdülőhelyek és az Északi-tengeri partvidék irányába is. Itt békebeli építészet, különleges sziklaképződmények, földöntúli homokdűnék és gazdag madárvilág vár ránk, az évszázados világítótornyok pedig régi korokról, hajós történetekről mesélnek.

A kilátás, mely romantikus festőt is megihletett

Németország legnagyobb szigete, Rügen a hangulatos balti üdülőépítészete, homokos tengerpartjai és festői mészkősziklái miatt kedvelt célpontja a turistáknak. Megközelíteni a legegyszerűbben a világörökségi Hanza-városból, Stralsundból lehet a Rügen-hídon és a Rügen-töltéshídon keresztül, melyekről egyenesen a sziget fővárosába, Bergenbe érkezhetünk. Innen aztán továbbmehetünk a délkeleti tengerparti üdülőhelyek vagy az északkeleti Jasmund Nemzeti Park irányába is. Stralsund és Altefähr között ugyanakkor átkelhetünk kompon is, de ezt ugyanúgy megtehetjük az innen délkeletebbre eső Stahlbrode and Glewitz között is.

SellinForrás: canadastock/shutterstock.com

A sziget délkeleti tengerpartján olyan népszerű üdülőhelyeket találunk, mint Sellin, melyet Rügen leghosszabb, 394 méteres rakpartja övez, vagy például Göhren, ahonnan a 19. század végén épült Rasender Roland (Robogó Roland) nevű, gőzősökkel vontatott nosztalgia-kisvasúttal utazhatunk keresztül a Délkelet-Rügeni Bioszféra Rezervátumon Putbusig. De ilyen hely Binz is, ahol az impozáns Granitz-vadászkastély mellett egy monumentális szocialista lakótelepet is találunk, a Prorát.

Binztől északra haladva a Jasmund Nemzeti Park kapujához, Sassnitzhoz érkezünk, ahol Európa leghosszabb, 1450 méteres mólóját találjuk, természetesen világítótoronnyal a végén. A 20. század elején épült promenádon sétálva megismerkedhetünk a korszak jellegzetes, csipkehatású mintákat kedvelő fürdőépítészetének lenyomatával. Egykor még a mostani városháza épülete is fürdő volt, de a város más látványosságokban is bővelkedik: van itt brit tengeralattjáróból kialakított múzeum és búvárrégészeti tárlat, a balti komphajózás történetét felidéző Üvegállomás, és még trópusi pillangókban is gyönyörködhetünk. A kompállomást hajójáratok kötik össze a svédországi Trelleborggal, a litvániai Klaipedával, az oroszországi Baltyijszkkal és a dániai Rønnéval.

SassnitzForrás: Andreas Voge/shutterstock.com

Sassnitzból észak felé sétálva a tengerpart fölé magasodó sziklákon, hamar elérjük a Jasmund Nemzeti Parkot, mely 2011-ben kapott UNESCO Világörökségi Státuszt a Kárpátok és Németország ősbükköseinek részeként. Az első kilátópont a Piratenschlucht, mely az anekdoták szerint egykor a hírhedt kalóz, Klaus Störtebeker rejtekhelyéül szolgált; ezután pedig az Ernst-Moritz-Arndt-Sicht, majd a Victoria-Sicht következik, ahonnan a legjobban megcsodálható a park ékessége, a 118 méter magas Königsstuhl (Királyi szék) mészkőcsúcsa. A legenda szerint a név azon ókori szokásból származik, mely szerint akit királlyá választottak, annak elsőként kellett felmásznia a sziklára a tenger felől, hogy majd a csúcson helyet foglalhasson egy odakészített széken.

A mészkősziklákról nyíló kilátás egyébként Caspar David Friedrich német romantikus festőt is megihlette, aki 1818-ban egy festményt is szentelt a témának A krétasziklák Rügen szigetén (Kreidefelsen auf Rügen) címmel.

A sziget egyik legészakibb pontján, 43 méter magas, meredek, erdőfoltokkal tarkított partszakaszán áll a két Arkona-foki világítótorony, tőlük nem messze pedig egy rádiónavigációs torony is található. A kisebbik, négyszögletes torony 1826-ban épült vörös téglából, 19 méter magas, és fénye 15 kilométerről volt látható. Ma a világítótornyok és a tengeri mentés történetével foglalkozó múzeum található benne, a rádiónavigációs toronyban pedig művészeti tárlat és műterem kapott helyet.

A tornyokból akadálytalan kilátás nyílik Rügen-szigetére, és természetesen a tengerre, jó időben egészen a dán Møn-szigetig ellátni. A nagyobbik, henger alakú tornyot 1905-ben állították üzembe, ez 35 méter magas, és nyolcszögletű gránit alapon áll. Az Arkona-fok valaha a Rani nevű szláv törzs kultikus helyszínéül szolgált, Jaromarsburg néven.

Az Arkona-foki világítótornyokForrás: Steffen Seemann/shutterstock.com

Csendes elmélyülés homokdűnék és fenyőerdők ölelésében

Ha csendes kikapcsolódásra, nádtetőkkel tarkított, falusias hangulatra vágyunk, és az érintetlen természetben illetve a gazdag madárvilágban szeretnénk gyönyörködni, akkor érdemes ellátogatnunk a Rügentől nyugatra található Hiddensee-re, mely előbbivel és a környező kis szigetekkel együtt képezi részét a Nyugat-Pomeránia Lagúna Térség Nemzeti Parknak. A sziget képét erdős legelők és homokdűnék formálják, az elcsendesülést pedig nagyban segíti, hogy motoros járművek csak kivételes esetben jelenhetnek meg, a tömegközlekedés és a szállítás nagy része lovaskocsival történik. 

Két világítótorony is található itt, az egyik a 28 méter magas, piros tetejű Dornbusch-világítótorony, mely a sziget északi fennsíkján áll 1888 óta. A látogatók 102 lépcsőn juthatnak fel a 20 méter magasan lévő kilátóplatformra. Innen nem messze található az egykori ciszterci apátság köré épült tengerparti település, Kloster, amely Gerhart Hauptmann Nobel-díjas német drámaíró egykori házával a sziget kulturális központjának tekinthető, itt kapott helyet a Biológiai és a Madármegfigyelő állomás is.

A sziget legnagyobb, központi települése Vitte, ahol múzeumban ismerhetjük meg a helyi élővilágot; a sziget legrégebb óta fennmaradt háza, a Boszorkányház (Hexenhaus) pedig Adolf Reichwein pedagógus, kultúrpolitikus egykori nyaralója volt.

A másik, az előbb emílett Dornbusch-nál jóval kisebb, ám igazán festői, 12 és fél méteres világítótornyot Gellen település északi határánál, erdeifenyők ölelésében találjuk, a homokos tengerpart hátterével igazi, Instagramra kívánkozó látványt nyújt.

A gelleni toronyForrás: Marcus_Hofmann/shutterstock.com

Üdülőparadicsom világítótorony-vadászoknak

Az Északi-tengeren, Németország és Dánia határán található az az Északi-Fríz-szigetekhez tartozó Sylt, mely elsősorban üdülőhelyeiről: Westerlandről, Kampenről és Wenningstedt-Braderupról, illetve a 40 kilométer hosszú homokos strandjáról ismert, mely kedvelt célpontja a vízi sportok kedvelőinek. A hírekben gyakran annak kapcsán lehet találkozni a sziget nevével, hogy a viharos árapályok során folyamatosan veszít területéből, melyet különböző partvédelmi megoldással igyekeznek megelőzni, például tetrapodok telepítésével vagy homokfeltöltéssel. 1927 óta a Hindenburg-gát köti össze a szárazfölddel, a töltésúton csak vasút közlekedik.

A sziget igazi paradicsom a világítótorony-vadászoknak, ugyanis nem kevesebb mint öt ikonikus építmény található itt, melyek nagyrésze a 19. században, a Dán Királyság fennhatósága alatt épült. Az ország legészakibb településén, List auf Sylt-ben a szigetcsúcs nyugati és keleti oldalán is találunk egy-egy piros-fehér tornyot, míg a sziget legismertebbje a fehér alapon barna csíkos kampeni világítótorony, mely 1855 óta áll a városka mellett, a sziget középső vidékének partvonalának vörös szikláin, ahová 1913-ben még egy szektorfényt sugárzó kiegészítő tornyot is telepítettek.

A szektorfény-toronyForrás: mapman/shutterstock.com

A kampeni torony eredeti petróleumlámpája annak idején akkora műszaki újdonság volt, hogy 1855-ben még a párizsi világkiállításon is helyet kapott. A megnyitását követő években a létesítmény nagy népszerűségre tett szert a helyiek és a turisták körében, és egészen az 1980-as évekig látogatható volt; mára azonban bezárt, és csak világítótoronyként üzemel. Ugyanakkor a sziget déli részén található hörnumi világítótorony története már a 20. századhoz fűződik.

Fedezze fel Németországot úgy, ahogyan csak kevesek teszik!

Ha turistaként nem az ismert útvonalak mentén járunk, sokkal jobban átérezhetjük a tájak hangulatát, megismerhetjük az ott élőket. A különböző építészeti stílusok és művészeti irányzatok meghatározzák az országrészeket és minden régiónak saját, karakterisztikus stílust adnak. Tudjon meg még többet Németország sokrétű művészeti és kulturális kincseiről ezen az oldalon. #YoursTrulyGermany (x)

Aprócska, nádtetős épület toronyőrrel

A Keleti-Fríz-szigetekhez tartozó Olandot kisvasút köti össze a szárazfölddel és a Langeneß-szigettel. A népességet 2019-ben nem hivatalosan 16 főre becsülték. A lakosok itt is rendszeresen küzdenek az áradásokkal, de nem akarnak elköltözni a festői kis helyről. Itt található Németország legkisebb világítótornya, amely mindössze 7,4 méter magas, és egyedi módon nádtetős.

A világítótorony 1929-ben épült téglából, és még ebben az évben szolgálatba állt, a mai napig őr vigyázza működését. 1954-ben villamosították, addig gázzal világított. A torony átkelést segítő fényt szolgáltat a Föhrer-apálymeder és a Dagebüll-csatorna irányába. Fénye folyamatosan fehér, piros és zöld szektorokkal ég. 

Geológiai különlegesség a nyílt tengeren

Helgoland Németország egyetlen nyílt tengeri szigete, mely 46 kilométerre található a parttól. Cuxhaven, Bremerhaven és Böse felől hajóval megközelíthető. Két részből áll, a nagyobbik főszigetből, és a kisebbik, úgynevezett Dűnéből, amelyet 1720-ig természetes földnyelv kapcsolt a főszigethez, akkor azonban egy viharban megsemmisült, azóta nem lehet száraz lábbal átkelni a két sziget között. A Dűnén található a sziget repülőtere, emellett kempingezőhely és egy faházas falu is csalogatja a turistákat.

Geológiai különlegesség az itt jellemző, vörös üledések kőzet, melynek jelenléte szokatlan az Északi-tenger kontinentális partja mentén. A leghíresebb látványossága a Lange Anna (Magas Anna), mely egy 47 méteres sziklaképződmény a tengerben. Az Észak-Atlanti áramlás melegítő hatásának köszönhetően ez az egyik hely Németországban, ahol a legenyhébb a tél, és itt is nagyszerű lehetőségek kínálkoznak a madármegfigyelésre.

A Lange Anna és a sziklás partForrás: Conny Pokorny/shutterstock.com

Az itteni világítótornyot egy második világháborús légvédelmi toronyból alakítottak át, ennek megfelelően külseje inkább erődítményre emlékeztet. Korábban is állt már itt hasonló építmény 1811-től, még az angol uralom alatt, ezt azonban lebontották, amikor a porosz kormány 1902-ben új torony építését rendelte el. Amikor azonban 1945-ben lebombázták, 1952-ben helyét átvette az 1941-ben vasbetonból készült, négyszögletes légvédelmi torony, melynek jelenlegi formáját egy 1965-ös felújítás során alakították ki. Ez szolgál a legerősebb fénnyel az Északi-tenger német partvidékén, amely még 52 kilométeres távolságból is látszik.

A cikk megjelenését a Német Idegenforgalmi Hivatal támogatta, az anyagot a Branded Travel Content egyik szerzője készítette.

Szóljon hozzá
0 hozzászólás
Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Ezek is érdekelhetnek