Partszakaszok az Északi- és Balti-tengeren, amelyek páratlan élményt ígérnek az utazónak

Az alábbiakban az Északi-Fríz-szigetektől Sylt tengerpartján keresztül az Északi-tenger oceanáriumán át visz az utunk, miközben a térség legérdekesebb és legszebb tengerpartjai váltják egymást. Láthatunk majd fókacsaládokat hajókon üldögélni, felfedezhetjük, hogy milyen érzés a tenger fenekén sétálni, hogy milyen íze van a frissen fogott homoki garnéla levesnek, és megtudjuk, milyen az, amikor egy 10 méter magas tóparti szobor hirtelen megfordul a tengelye körül. 

Az Észak-Fríz-szigetek második legnagyobb földdarabját, Föhr szigetét nem véletlenül hívják a fríz Karib-szigeteknek. Fehér homokfövenyes tengerpartjain a Golf-áramlatnak köszönhetően kellemes tengeri klíma uralkodik, amit csak néha zavar meg egy-egy nagyobb széllökés. A sziget egyesek szerint maga a paradicsom, végeláthatatlan zöld mezőkkel, amiket keskeny sétautak kereszteznek, szélükön nádfedeles házikókkal, amelyek ajtajait, zsalugátereit kékre vagy zöldre festették, és persze feltűnnek a vidék legjellemzőbb ülő alkalmatosságai, a napozókosarak is.

Az Észak-Fríz Karib-szigetek jelképeForrás: Shutterstock.com

Ahhoz, hogy eljussunk Föhr szigetére, mely az Északi-tenger melléktengereként emlegetett Watt-tenger vagyis a Wattenmeer közepén emelkedik, érdemes először Hamburg városába elutazni, majd onnan továbbmenni Dagebüllbe. Ha az ember itt pillantja meg először a tengert, talán el sem hiszi, hogy még mindig Németországban jár.

Nem ritka látvány ugyanis, hogy a tengerparton és a kompkikötőben egyetlen csepp víz sincs, ezért a helyiek és a kompra várakozók a Watt-tenger fenekén sétálgatnak. Apálykor ugyanis annyira visszahúzódik a víz, hogy kilométereket lehet megtenni gyalogosan a homokpadokon. Ha pedig nem tűnik el teljesen a víz, akkor a felszínre került homokpadok pl. csónakkal is megközelíthetők, és könnyen előfordulhat, hogy egy szomszédos buckáról minket figyelő fókacsappattal találjuk magunkat szemben.

Mintha a vízen járnánkForrás: Shutterstock.com/ Alexander Jung

És ez még mindig csak a dagebülli kikötő, mert aztán az utazót Wyk am Föhr, a sziget egyetlen fő- és kikötővárosa várja, mely 2020-ban ünnepelte megalakulásának 110. évét. A város 15 kilométer hosszú strandja és tengeri gyógyfürdői egyaránt népszerűek a turisták körében, tipikus nádfedeles házai közül pedig több is egész évben kiadó. Ez a vidék tehát utánozhatatlan, egyedi hangulata miatt annyira kedvelt.

Fedezze fel Németországot úgy, ahogyan csak kevesek teszik!

Ha turistaként nem az ismert útvonalak mentén járunk, sokkal jobban átérezhetjük a tájak hangulatát, megismerhetjük az ott élőket. A különböző építészeti stílusok és művészeti irányzatok meghatározzák az országrészeket és minden régiónak saját, karakterisztikus stílust adnak. Tudjon meg még többet Németország sokrétű művészeti és kulturális kincseiről ezen az oldalon. #YoursTrulyGermany (x)

Óceanárium a Balti-tenger szigeteinek kapujában

A Strelasund nevű tengerszorost a Balti-tengeren találjuk, geográfiailag közel Rügen szigetéhez, mely Sylt után az egyik legismertebb német szigetnek számít. Itt található Stralsund városa is, melyet elhelyezkedése miatt Rügen kapujának is neveznek. A történelmi városmagja 2002 óta a Világörökség része, de a tengerparton található négy múzeumból és akváriumból álló Meeresmuseum komplexuma is népszerű látnivaló a térségben.

A múzeum főépülete még az 1970-es évek közepén nyerte el ma is látható arculatát, így jelenleg felújítás alatt áll, hogy megfeleljen a kor elvárásainak, könnyen megközelíthető legyen minden kiállítási szektora és energiahatékonyság szempontjából is a maximumot tudja nyújtani. A komplexum legfiatalabb tagja, a 2008-ban nyitott Ozeaneum, ahol egy új fotókiállítást rendeztek be a sarkvidéki MOSAiC expedícióról, illetve a látogatók szemmagasságba kerülhetnek egy 26 méter hosszú kékbálna modelljével az "1:1 tengerek óriásai" című kiállításon.

Az Ozeaneum négy amorf épületrészből áll, amelyek fehér, a víz által kimosott kövekre emlékeztetnek. A részeket üveg előcsarnokok kötik össze egymással, itt áramlik be az épületbe a természetes fény is. A múzeumban rögtön három bálnacsontvázzal kerül szembe a látogató, aki a vázakat szinte minden oldalról meg tudja nézni, mivel az épületen belül húzódó 34 méter hosszú mozgólépcső majdnem olyan hosszú, mint egy kék bálna.

A komplexumban 50 különböző méretű, sós vizű akváriumot találni, melyek Európában egyedülálló módon mutatják be az északi tengerek víz alatti világát. A felfedező túra a balti-tengeri akváriumban a Stralsund kikötő medencéjével kezdődik. Tovább sétálva megismerhetjük a Bodden-vizek, vagyis a Balti-tenger délnyugati partjainál gyakran lagúnákat képező, fényes víztömegek élővilágát, a tengeri füves rétek, a mészkőpartok és a skandináv szigetvilág változatos növény- és állatvilágát – olvasható a Deutsches-meeresmuseum.de oldalán.

Az Északi-tengeri Akvárium épületének medencéiben az Északi-tenger és az Észak-Atlanti-óceán élővilágát fedezhetjük fel. Helgolandnak, Németország egyetlen sziklás szigetének pedig egy egyedülálló alagút-akváriumot szentelt a múzeum. Az Ozeaneum legnagyobb akváriumában 2,6 millió liter víz található, és 2018 elején teljesen felújították, amelynek köszönhetően ma már egy 11 méter hosszú hajóroncs részletes másolata körül úszkálnak makrélarajok, két ápoló cápa (szőnyegcápa) és különféle rájafajok.

Az akvárium két, több mint 20 tonnás és 30 centiméter vastag akrilüvege több mint 80 négyzetméteres látogatóteret kínál két szinten. Az akváriumban a színfalak előtt és mögött négymillió liter tengervizet mozgatnak, amelyet csapvízből állítanak elő.

A meredek sziklafalak és az idilli strandok szigete

Helgoland Németország egyetlen nyílt tengeri szigete az Északi-tengeren, amely egy nagyobb főszigetből, és egy kisebb, úgynevezett Düne nevű szárazföldből áll.

Helgoland idilli tengerpartja a "Dűnén"Forrás: Shutterstock.com/Frederick Doerschem

Mivel a sziget körülbelül 70 kilométerre található a parttól, az ottani levegő nemcsak különösen tiszta és pollenszegény, hanem jódban és oxigénben is gazdag. Már a hajós vagy katamarános megérkezés is élmény, mivel a látogatókat a sziget nevezetessége, a Hummerbuden színes halászkunyhói várják. Egykoriban ezekben őrizték felszerelésüket a halászok, ma azonban kis kiállításoknak, kézműveseknek és bisztróknak adnak helyet.

A Schleswig-Holstein szövetségi államhoz tartozó, mindössze egy négyzetkilométeres "vörös sziklán", ahogy a helyiek nevezik, alig 1500 ember él. A fősziget alsó-, középső- és felső szárazföldre oszlik, Oberland területére például a látogatók 184 lépcsőfokot megmászva vagy lifttel juthatnak fel. A kilátás azonban minden lépcsőfokot megér, ahogy a 2,8 kilométer hosszú sziklaút végigsétálása is, amely mentén Helgoland leghíresebb pontja, a "Hosszú Anna" nevű, keskeny vörös homokkő-tömb is látható.

A szürke fókák jó reggelt kívánnakForrás: Shutterstock.com/ Jearu

Míg a fősziget sziklákból áll, addig a szomszédos, komppal megközelíthető "Dűne" inkább egy homokfövenyes fürdőparadicsomhoz hasonlít, ahol az utazók távol a tömegtől, fehér-piros csíkos világítótornyok árnyékába vonulhatnak vissza. Arra azonban érdemes felkészülni, hogy a puha homokszőnyeget néha bizony meg kell osztani egy-egy csapatnyi szürke fókával. Az állatok már 1970 óta élnek itt nyugalomban, és barátságban az emberrel, ezen a területen ugyanis tiltott a vadászatuk.

Művészet a tóparton

Kilóg a sorból, mert nem tengerpart, hanem tópart, de a Bódeni-tó partján található Konstanz városa és híres kikötője mellett nem lehet elmenni. Áll itt ugyanis egy 10 méter magas és 18 tonna súlyú szobor, ami a Bódeni-tó irányából néz le a városra, és felállításakor olyan port kavart a helyiek között, hogy félő volt, pillanatok alatt le is döntik a talapzatáról.

De aztán nem így lett, sőt, most már határozatlan időre szól a szerződése, pedig 1993-ban mikor leleplezték, az Imperia csak négy évet kapott a kikötőben.

A szobrot Peter Lenk szobrászművész készítette, aki vitákat generáló, kritikus, néhol elutasító és sok esetben akasztófahumorral operáló műveiről híres. A Bódeni-tó partján is egy ilyen szobra kapott helyet, mely az Imperia nevet viseli, és nem titkoltan egy gyönyörű kurtizánt ábrázol, akinek kitárt karjain Luxemburgi Zsigmond német-római császár és V. Miklós pápa ülnek meztelenül, megroggyanva és ráncosan.

A mindent tudóan mosolygó tengeri kurtizánForrás: Viacheslav Lopatin / Shutterstock.com

A tóparton álló szobor ihletője – legalábbis a művész szerint – Honoré de Balzac „La belle Impéria" című műve volt, melyben Imperia egy híres és gazdag kurtizán, aki a Konstanzi zsinat (1414-1418) ideje alatt a városban élt, és ugyanúgy boldogította a világi, mint az egyházi méltóságokat. A nőalak 4 perc alatt fordul meg a tengelye körül, megmutatja magát előlröl és hátulról is. Az Imperia ma már turistaattrakció, és Konstanz város szimbóluma, valamint legfotózottabb látványossága, amely mindig egy cinkos félmosollyal az arcán fogadja a kikötőbe befutó hajókat.

A cikk megjelenését a Német Idegenforgalmi Hivatal támogatta, az anyagot a Branded Travel Content egyik szerzője készítette.

Szóljon hozzá
0 hozzászólás
Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Ezek is érdekelhetnek