Ma már talán senkinek sem kell bizonyítani, hogy az étrendünk kapcsolatban van a szűkebb és tágabb környezetünk, így a bolygónk állapotával is. Éppen ezért nagy divatja van a különféle növényi alapú étrendeknek, azon belül is a teljes értékű növényi étrendnek. Dietetikus kolléganőnk az alábbiakban arról ír, hogy miben más ez, mint a vegán vagy a vegetáriánus étrend, és mit érdemes belőle beépíteni a mindennapi étkezéseinkbe.
A teljes értékű növényi étrend gyakorlatára konkrét, mindenhol elfogadott szakmai definíció még nem született, emiatt többféleképpen is jellemezhető. Az angol szakirodalomban, illetve angol cikkekben a whole food plant-based dietként olvashatunk róla. A TÉNÉ, ami a teljes értékű növényi étrend gyakran elhangzó rövidítése, lényegében a vegán étrendhez nagyon hasonló, ám attól mégis elkülönülő étrendi irányzat.
Az állati eredetű élelmiszerek teljes kizárása mellett hangsúlyozza a minél kevésbé feldolgozott táplálékok fogyasztását. Így számos olyan alapanyag is kiesik, amelyek a normál, vegyes, kiegyensúlyozott étrend részei, például a finomított liszt, az asztali cukor, de még a növényi olajok sem fogyaszthatók ebben az irányzatban.
Utóbbi elég nagy érvágást jelent, és megdöbbentő, hiszen a hidegen sajtolt (extra szűz) növényi olajok voltaképpen nem esnek át különösen nagy mértékű feldolgozáson, mivel mechanikus préselés eredményeként kerülnek végül palackozásra. A szűz és a finomított olajok esetében persze már más a helyzet, mivel ott már kémiai eljárás is előfordulhat.
Mi kerül a tányérra?
A TÉNÉ esetében a hangsúly a babon, az egyéb hüvelyeseken, a teljes őrlésű gabonán és a dióféléken, olajos magvakon van. A növényi eredetű húsalternatívákat a feldolgozott jellegük miatt kerüli, bár a tofu még talán belefér ebbe a szemléletbe. Ami még nem maradhat ki, az a gyümölcsök és zöldségek sora, ezek főleg frissen, nyersen, de akár fagyasztva is. A cél a minél kisebb élelmiszeripari feldolgozottság, minél kevesebb adalékanyag, így például néhány konzerv azért még belefér a választékba.
Mik az előnyei?
Általánosságban elmondható, hogy a növényi alapú étrendek (ami lényegében egy gyűjtőfogalom) követői esetében számos betegség kockázata csökken, beleértve a szív- és érrendszeri betegségeket, egyes rákos megbetegedéseket és a 2-es típusú cukorbetegséget. Ez már alapból jól hangzik, ha arra gondolunk, hogy szeretnénk hosszú, egészségben eltöltött életet élni (a kettő együtt igazán értékes).
A húsok csökkentett mértékű fogyasztásának, a feldolgozott élelmiszerek kerülésének, és a több élelmirostnak köszönhetően a teljes értékű növényi étrend emellett még hatásos lehet a testsúly csökkentésében is. Bár alapvetően ez nem erre szolgál, vagyis nem egy újabb fogyókúrás módszerről van szó. Eleve nem célszerű kúraszerűen gondolkodni a testsúlyunkkal kapcsolatban.
Az egyéni előnyök mellett igen vonzó az a tudat, hogy a növényi alapú étrenddel a bolygónak is jót teszünk a kevesebb állati és feldolgozott élelmiszer, termék fogyasztásával. Azt azért hozzá kell tennem, hogy ha a kutatási adatokat szemlélnénk, elég nehéz elkülöníteni a teljes értékű, ill. a „hagyományos" növényi étrendek egészségügyi előnyeit magától az életmódtól, ami az ezen étrendeket követőket jellemzi. Azok az emberek ugyanis, akik növényi alapú étrendet követnek, hajlamosabbak az egészségtudatosságra és az „egészségesebb" életmódra: kevésbé valószínű, hogy dohányoznak, fizikailag aktívabbak és az alkoholfogyasztásuk is mérsékeltebb, mint azoké, akikhez többnyire hasonlítják őket. Ezért a növényi alapú étrend(ek) követői körében megfigyelt pozitív változások közül néhány az étrenden túlmutató egészségügyi viselkedésnek, magatartásnak is tulajdonítható.
Mik lehetnek a hátrányai?
Attól még, hogy zömmel növényi eredetű, nem feldolgozott alapanyagokat fogyasztunk, nem következik egyből, hogy rögtön egészségesebbek is leszünk, vagy jót teszünk a Földdel. Sokat számít az is, hogy honnan származnak az étrendünk alkotó elemei, milyen hosszú utat tettek meg, amíg a tányérunkra kerültek, illetve az is, hogy mi hogyan készítjük el ezeket.
Ha nagyon ragaszkodunk ahhoz, hogy semmilyen feldolgozott élelmiszer ne kerüljön a tányérunkra, és minimálisra csökkentsük az állati eredetű táplálékok fogyasztását is, akkor könnyen áteshetünk a ló túloldalára. Elveszik az evés, étkezés öröme,és ismételten csak a keretek rabjai leszünk. Ez pedig könnyen frusztrációhoz, szorongáshoz, elégedetlenséghez vezethet, így amit nyertünk az értékes növényi összetevőkkel, azt elveszítjük a folyamatos görcsölésen.
A fehérjefogyasztást már azért sokkal könnyebb megoldani a növényi összetevőkből, ezért nem feltétlenül alakul ki fehérjehiány a TÉNÉ követői között, mivel azért fogyaszthatnak húst és egyéb, feldolgozatlan állati terméket is a számos növényi fehérjeforrás mellett. A B12-vitamin hiányának kockázata akkor merülhet fel, ha valaki inkább már a szinte teljesen vegán étrendet kezdi kialakítani. Ez esetben a külső pótlás szükségessége is felmerülhet.
Mit tanulhatunk belőle?
Érdemes úgy felfogni ezt a fajta étrendet is, mint egyfajta törekvést. Leginkább a flexitariánus étrenddel hozhatnánk párhuzamba, ami szintén nem a kőbe vésett szabályokról szól. Sokkal inkább egyfajta gondolkodásmódról, ahol amellett, hogy finomakat eszünk, és a testünk, lelkünk is jóllakik, gondolunk a holnapra és a szűkebb, tágabb környezetünkre is.
Ha időnként akadnak kilengéseink, akkor ne ekézzük magunkat, hanem fogadjuk el, mi is emberek vagyunk, néha eszünk olyat is, ami talán kevésbé illik bele abba a koncepcióba, amit elképzeltünk! Másnap és a következő időszakban majd másként cselekszünk.
♥ Gyűjtsük a jó recepteket, ötleteket! Ma már bőséggel található mindenféle jópofa növényi alapú recept, szakácskönyv, blog, vlog, így biztosan nem kell egyhangú, ízetlen ételeket ennünk.
♥ Válasszunk helyi alapanyagokat! A szezonalitás és a helyben termesztett alapanyagok is fontos szempont a növényi alapú étkezésnél, ezért nem chia magon, kesudión és avokádón és egyéb, távoli helyekről származó alapanyagokon kell gondolkodnunk. Néha persze belefér, de ne ezeken legyen a hangsúly!
♥ Minőség a mennyiség felett! A TÉNÉ talán erre is megtanít. Nem kell vegánnak lenni, hanem például húsból, tejtermékből is a jobb minőséget kell választani a túlzott mennyiségek helyett.
♥ Tervezzünk előre! Akkor tudjuk leginkább megoldani a (zömmel) növényi alapú étkezést, ha előre megtervezzük, mit mikor vásárolunk és készítünk el. Ez kezdetben talán macerás lehet, de ha megtaláltuk a közeli, vagy jól megközelíthető beszerzési forrásokat, akár online is, akkor már könnyebb lesz fenntartani ezt a rendszert.
♥ Nem csak az étkezésről szól! Azt is fontos megjegyezni, hogy a növényi alapú, és azáltal fenntartható táplálkozás több, mint pusztán az állati eredetű és a feldolgozott termékek csökkentése, hanem elérendő cél az élelmiszerpazarlás csökkentése, a több helyi és szezonális élelmiszer fogyasztása és a fenntarthatóbb csomagolás kiválasztása is.
Cikkem elkészítésében segítségemre volt: az MDOSZ, eufic.org