Ha szereti a húst, de a Földet is, akkor legyen flexitariánus!

    Nehéz ma már pusztán étkezési irányzatként tekinteni a vegetarianizmusra, mert sokan inkább életstílusként, világnézetként élik meg. Az október elsejei húsmentes világnap alkalmából dietetikusunk a vegetarianizmus rejtelmeiben igyekszik elkalauzolni minket, és megértetni velünk mindazt, amiről most a fél világ beszél.

    A húsmentes világnapként megjelölt október 1-ét az Észak-Amerikai Vegetáriánus Szövetség (NAVS) indította el 1977-ben azért, hogy elősegítse a vegetáriánus életmód népszerűsítését. Az volt a cél, hogy megtanítsák az embereknek, milyen egészségügyi és szociális előnyei vannak a húsmentes étkezésnek. Azóta sokat fejlődött a világ és ma már nem bélyeg, hanem érdem, ha valaki húsmentesen étkezik. Bár kétségtelen, hogy nem teljesen zökkenőmentes hitvallás ez, mivel még mindig sok a félreértés és vita a téma körül.

    Érdekesség, hogy 1994 óta november 1-jén tartják a vegán világnapot, ami a brit Vegán Társaság 1944-es alapítási dátuma is egyben.

    A vegetáriánus étkezés egy életstílus

    Napjaink aktuális témáinak egyike a klímaválság, klímaszorongás, amelynek kapcsán előtérbe került a növényi alapú táplálkozás, a húsevés korlátozása, sőt, akár elhagyása is. Igen heves indulatokat kiváltó téma, ami mellett ma már senki nem mehet el szó nélkül. Nem új keletű ez az irányzat, és több is puszta divatnál – még ha egyesek inkább csak ezt látják benne, mert mondjuk több like-ot hoz a „vega" jellegű hashtagek tömkelege. Éppen ezért nehéz ma már pusztán étkezési irányzatként tekinteni a vegetarianizmusra. Hiszen nem csak az.

    Voltaképpen már a kezdetektől fogva sem csak az ételekről szólt, bár az a leglátványosabb eleme. Az, aki vegetáriánusnak hívja, vallja, gondolja magát, jellemzően nemcsak a tányérjára kerülő falatokat válogatja meg kellő gondossággal, hanem az élete egyéb területein is igyekszik közelebb kerülni a természethez, óvni, védeni azt. A klinikai kutatások esetében pont amiatt nehéz sokszor eldönteni, hogy vajon az étrend, az életmód, vagy a kettő együtt járul-e hozzá a kapott eredményekhez (legyen szó testtömegről, élethosszról, laborértékekről).

    Forrás: Artem Markin / Shutterstock

    A vegetáriánus étrend követői ugyanis egyfajta életmódként élik meg az étrendi választásukat. Jellemzően fokozottan figyelnek az egészségükre, kerülik a dohányzást, nem isznak alkoholt, vagy leglábbis kerülik a mértéktelen alkoholfogyasztást, rendszeresen sportolnak (gyakran jógáznak), fokozott figyelmet fordítanak a környezetvédelemre, az állatokkal való bánásmódra, és a meditációra, relaxációra is.

    A vegetáriánus étkezés 50 árnyalata

    Kedvelt mondásom, ha a táplálkozás terén valamiről megkérdeznek, hogy mi a véleményem róla, az az, hogy ezen a területen viszonylag kevés a fekete és fehér, ellenben a legtöbb dolog inkább szürke. Hiszen például egy alapanyag, diéta megítélése számos tényezőtől függ: kinek, mikor, hogyan, mennyit, miért...? Rövid válasz így ritkán hangzik el. Így van ez a vegetáriánus étrenddel is. Már eleve ott kezdődik, hogy kit is tekintünk vegetáriánusnak?

    Számos irányzata létezik a növényi alapú étkezésnek, hiszen több oka lehet annak, hogy miért követi, kinek mit jelent, ki mit hagy el, mit nem, és így tovább. Sőt, mivel annyira sokoldalú és színes ez az étkezés, inkább azt lehet csak mondani, hogy ezen a napon X vagy Y éppen vegetáriánus módon étkezik. Hiszen ha mondjuk, holnap szándékosan vagy véletlenül elfogyaszt (és ez egy szélsőséges példa) egy húsos ételt, akkor vajon ő már nem is vegetáriánus? Véleményem szerint ettől még lehet az, mert az étrend összességét kell inkább nézni, egyetlen étkezés kiemelése könnyen félrevihet. Ez igaz a mindenevőkre is!

    A vegetarianizmusnak többféle alcsoportja ismert, ezeket többnyire mindenki ismeri, de azért ismételjük át, hogy innentől kezdve egy nyelvet beszéljünk. A kifejezéseknél többnyire azt emeljük ki ilyenkor, hogy az állati eredetű táplálékok közül melyeket von be az illető a saját étrendjébe.

    Az, aki nem eszik húst, de tejet és tejterméket fogyaszt, az laktovegetáriánus; aki húst nem, csak tojást eszik, az ovovegetáriánus, ami mindezeket együtt, az a lakto-ovo vegetáriánus. Az, aki csak a vöröshúsokat hagyja el, de például csirkét még eszik, az a szemivegetáriánus (a 'semi' itt a félig értelemben használatos). Az aki, csak halat fogyaszt, az peszketariánus, aki pedig extrém módon csak gyümölcsöket, az a fruitariánus.

    Forrás: THE 5TH / Pixabay

    A makrobiotikus étrendet követők pedig jellemzően gabonákat esznek. A legszigorúbb étrendi változat a napjainkban leginkább felkapott vegán étrend, amelynek követői, a vegánok semmilyen állati eredetű táplálékot nem esznek, nem isznak, még kozmetikumokból sem használnak olyat, amely valamilyen módon érintkezett állatokkal, így állati bőrből készült ruhát, cipőt sem hordanak. A legextrémebb versenyzők pedig a nyers vegánok, akik a nyersanyagok hőkezelésének semmilyen módját nem fogadják el, legfeljebb az aszalt gyümölcsök, zöldségek jöhetnek szóba náluk (ez persze nem egy teljesen veszélytelen étrend, leginkább őket fenyegetheti egyes tápanyagok hiánya).

    Ezek a kategóriák a mindennapokban nem különíthetők el élesen egymástól, hiszen egymásba folyhatnak, átmenetileg variálódhatnak, keveredhetnek. Emiatt is nehéz pontosan meghatározni, hogy ha a vegetáriánus étrend előnyeit vagy hátrányait ecsetelnénk, akkor pontosan milyen összetételű étrendre gondolnánk.

    Mindenki maga dönti el

    Az, hogy ki miért dönt ezen étrend, életforma mellett, már eleve meghatározza, hogy például mekkora kilengései lesznek a tányérjára kerülő ételek, élelmiszerek, italok terén. Van, aki vallási meggyőződésből nem eszik húst, más filozófiai, etikai megfontolásból, vagy állatszeretetből, esetleg egyéni ízlés vagy a húsevéssel kapcsolatos rossz élmények hatására, de dönthet így egészségügyi okból is (például az ízületei miatt). Újabban pedig megjelentek azok, akik ökológiai okból teszik le a voksukat a növényi alapú étrend mellett, és a fenntartható étrendet követve mondanak le teljesen vagy részben a vöröshúsokról, sajtról és egyéb olyan állati eredetű élelemről, amelynek az előállítása nagyobb környezeti terhet ró a Földre, mint a növénytermesztés.

    Megannyi ok, hiszen megannyi ember döntése, nézete. Amit az ellenkező oldalon állóként tehetünk, hogy tiszteletben tartjuk ezt az okot, és nem firtatjuk. Vica-verza. Vagyis, ha nem vegaként heti 1-2 alkalommal húst eszem, attól még lehetek környezetvédő az életem egyéb területén. Az egyensúlyt és az összképet célszerű nézni.

    Húsmentes hétfő

    Egy ideje elterjedt a húsmentes hétfő (meatless Monday) szokása, amely arra hívja fel az amúgy mindenevőket, hogy ha már elhagyni nem is tudják, kívánják a húsevést, az egészségük és a Föld védelme érdekében legalább heti egy napon ne fogyasszanak húst, húskészítményt. Az ötlet nagyszerű, bár talán egy nap kevés erre a hazai viszonyokat nézve, másrészt emiatt ez a nap kerülhetne mondjuk péntekre, mivel a klasszikus magyar vasárnapi ebéd maradékát kár lenne hétfőn a kukába dobni vagy a hűtőben érlelgetni, azt jobb inkább még másnap elfogyasztani.

    Forrás: Foxys Forest Manufacture / Shutterstock

    Ugyanakkor, ha teljesen „vegák" nem tudunk vagy nem akarunk lenni, érdemes legalább hetente egy napot kiszemelni, amikor mondjuk brokkoliból, cukkiniből készül a fasírt (nem bő olajban, hanem a sütőben), vagy felvágott helyett hummusz, falafel, tahini kerül a szendvicsbe. Ma már receptben sincs hiány, és azért egyre több étterem, gyorsétterem is túl tudott lendülni a rántott sajt, rántott gomba, rántott karfiol variációkon, és a legtöbb helyen már értelmesebb menüvel is szolgálnak a vegetáriánusok számára.

    Ne feledjük, hamburgerből is igen élénken bővül a kínálat, és attól, hogy grillezett sajt vagy zöldségpogácsa a feltét, még nem kell lemondanunk a finom ízekről, sőt! Ha még nem tudtuk eldönteni, melyik irányba haladjunk, de érezzük az igényét a változtatásnak, akkor még mindig lehetünk flexitariánusok, vagyis olyanok, akik esznek húst és más állati eredetű terméket, de kevesebbet, mint az átlag, és ezzel nem csak a szervezetüknek, de még a bolygónak is kedveznek, elkerülve az egyes tápanyagok hiányos vagy éppen túlzott fogyasztásából eredő problémákat.

    Cikkünk szerzője Schmidt Judit dietetikus. 

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!