Bárhol falatozik Krétán, a mediterrán étrend 7 elve alapján kínálják majd 

A világ egyik legfinomabb és hivatalosan is legegészségesebb étrendjét tudhatják magukénak, amely bár mediterrán diéta néven került világörökségi listára, a szigeten élők szerint igazságosabb lenne krétainak nevezni. Hogy miért gondolják így a helyiek, és pontosan mi a különbség a kettő között, azt az alábbiakban igyekszünk megmutatni. Ajánlunk mellé néhány éttermet is, és úgy összességében a krétaiak falatozására illő krédóját, miszerint jókat enni, csak jó helyen lehet, pláne, ha azt a sok jót olívaolajjal locsolják. 

Persze, a krétaiaknak könnyű, az egész sziget egy hatalmas olajfaliget – ha negyvenmillió olajfával számolunk, akkor fejenként hetven fa jut egy ott élő lakosra. Az pedig csak gazdasági kérdés, hogy az elmúlt évtizedekben ezt a hatalmas területet kisebb parcellákra osztották, amelyek gondozására ma már családi vállalkozások építettek üzletet, és nem ritka, hogy különböző programokkal vonják be a turistákat az olívaolajbiznisz evolúciója és a krétai hagyományok megismerésébe.

A krétai kecskesajt-főzés mestereForrás: Travelo

Túrák az olívaolajra, a rakira és a kozmetikumokra építve

Így aztán van, ahol olajbogyó szüretre lehet benevezni egy liget mellé épült hotel szabadidős kínálatában, máshol kecskesajtot főzhetnek egy olívafarm sajtkészítő mesterével, vagy egy főzőkurzuson tanulhatják meg, hogyan kell a tradicionális görög ételeket elkészíteni. Tavaly ősszel egy sajtóúton mi is jártunk ilyen helyeken, köztük az Agios Nikolaos településén található olajfa arborétumban, ahol egy workshopon csapatban tekertünk hagymás, kapros rizzsel töltött szőlőlevelet (dolmadest), miközben minden mozzanatot egy-egy kupica, szőlőlevélből préselt rakival (Tsikoudia) ünnepeltünk.

Készül a szőlőlevélbe tekert dolmadesForrás: Travelo

A 135 éve működő Cretan Olive Oil Farmon a főző- és kecskesajtkészítő foglalkozások mellett a turistákat megtanítják korongozással agyagedényeket készíteni, végigjárhatják a tematikusan beültetett, és az ókori görög orvosról, Hippokratészról elnevezett gyógynövénykertet, de láthatják azt is, hogyan szárítják a paradicsomot vagy préselik az olajbogyókat. A 45 perces, négyezer négyzetméteres birodalmat több állomáson keresztül bebarangoló túra végén minden termékükből kínálnak egy kis kóstolót, természetesen borból és rakiból kiemelt mennyiségben.

A birtokon azonban nemcsak belső fogyasztásra, hanem bőrápolásra is ajánlják megtermesztett földi javaikat – köztük a kecsketejet és az értékes olívaolajat, amelynek áldásos hatásait BioAroma néven foglalták kozmetikai márkanévbe. Organikus, tiszta alapanyagokból, kemikáliák nélkül készítenek kecsketejes jóságokat a fürdőszobák piperepolcaira, amelyekkel az üzletben már tégelyezett formában, készítésük titkaival pedig egy minimúzeum ingyenes, vezetett kozmetikai túrái keretében lehet megismerkedni. 

Olívafarm túra ára: felnőtteknek 7, gyerekeknek 6 és 12 éves kor között 4 euró. A túrák 10 és 16 óra között minden egész órában kezdődnek, és már két fő esetén is elindítják azokat, vagyis nem kell egy kisebb csoportot bevárni hozzá.

Digenakis borászat panorámás fogadótérrelForrás: digenakis.gr

Ha azonban valakit mélységeiben is érdekel a borkészítés hagyománya Krétán, vagy szívesen kóstolna különböző fajtákat a sziget legjobb szőlőtermő vidékéről, az keresse fel a Digenakis borászatának faltól falig tartó ablakokkal felszerelt rezidenciáját Peza településén, Íraklion központjától 18 kilométerre. A Digenakis család nemcsak a krétai bor evolúcióját mutatja be a pincétől kezdve a gyógyszergyárhoz hasonló kisüzemig, de hatalmas éttermi részlege gyakran otthona a borkóstolással kísért irodalmi és színházi esteknek is; hófehér falait pedig kortárs festők műveinek adja kölcsön.

A boraik a hozzáértők szerint is értékesek: 2015-ben a világ legnagyobb nemzetközi borversenyéről, a londoni Decanter World Wine Awards rendezvényéről egy arannyal, két évvel később pedig egy ezüstéremmel tértek haza.

Na, de beszéljünk egy kicsit a krétai étrendről is!

Erre a helyi vendéglátóink külön felhívták a figyelmünket, mert, hogy annak külön története van. A sziget hagyományos ételeit egészséges tulajdonságai miatt egyre több európai és amerikai nagyváros éttermeiben szolgálják fel – anélkül, hogy tudnák, amit kölcsönöznek, az jóval több annál, mint néhány mediterrán, omega-3 zsírsavakban gazdag fogás.

A krétai étrend legfőbb sajátossága ugyanis, hogy az állandó szűkölködéssel, a helyi mezőgazdaság szerénységével és az idegen népek elnyomásával kapcsolódott össze, amely évszázadokig meghatározta a görög szigetlakók mindennapjait. Ennek ellenére, csak az 1990-es évek elején születtek az első olyan orvosi tanulmányok, amelyek a krétai konyha emberi szervezetre gyakorolt pozitív hatásairól szóltak, és amelyben titkos összetevők után kezdtek kutatni. 

Igaz, a II. világháborút követően a Rockefeller Alapítvány amerikai kutatói már készítettek egy tanulmányt a szigeten élők gazdaságáról és társadalmáról, ekkor találtak először összefüggést a helyiek magas átlagéletkora és táplálkozása között. Jelentésükben így írtak róluk: "A mai hatvanévesekről kivétel nélkül elmondható, hogy egész életükben rengeteg zöldséget, gyümölcsöt, hüvelyest fogyasztottak, és nagyon kevés húst, azt is csak vasárnaponként és ünnepnapokon."
A szigeten hivatalosan jelölt, minősített éttermekkel igyekeznek garantálni a turistáknak, hogy a krétai étrend elvei alapján készítik az ételeketForrás: Toms Auzins / Shutterstock
Ezt követte aztán egy jóval átfogóbb tanulmány Seven Countries Study néven, amelyet már nem kizárólag a szigeten, hanem hét különböző földrajzi elhelyezkedésű országban végeztek (Amerika, Hollandia, Finnország, Olaszország, Japán, Jugoszlávia és az egyben értékelt két görög szigeten: Krétán és Korfun). Ezeken a helyeken 30 éven keresztül vizsgálták a szív- és érrendszeri megbetegedések előfordulását és az általuk okozott halálozási gyakoriságot a 40 és 60 év közötti embereken. Végül 1990-ben arra jutottak, hogy a mediterrán országokban nemcsak ezek, de más krónikus betegségek, így az elhízás, a daganatos betegségek és a 2-es típusú diabétesz is jóval kevesebb embert érintett. Vagyis ekkor jelentették ki hivatalosan is először, hogy a mediterrán táplálkozást folytató népek körében a legmagasabb a várható élettartam az egész világon.

2010-ben a mediterrán étrend fel is került az UNESCO Szellemi Kulturális Örökség listájára, így aztán a világ egyik legegészségesebb és legfinomabb étrendje ma már a világörökség része.

A krétaiak szerint azonban a mediterrán étrend kifejezés túlságosan általános, nem fejezi ki eléggé a szigetük sajátosságából adódó táplálkozási szokásokat, és a fentebb említett kutatás kapcsán elfelejtik megemlíteni, hogy a felmérés végére szinte az összes ország vizsgálati csoportjának tagjai meghaltak, kivéve Krétát, ahol három évtized után is a résztvevőknek még több mint a fele élt, és még kilencven év felett is egészségesen – olvasható a Greece Is cikkében.

Ezért szerintük mediterrán helyett akrétai étrend kifejezését lenne igazságos használni, mert bár elismerik, hogy minden mediterrán ország kifejlesztette sajátos étrendjét, amelyekben több közös elem is található, a különbségek egyáltalán nem jelentéktelenek. Nemcsak a helyben termesztett élelmiszerek, de a társadalmi, gazdasági körülmények, a kultúra, a történelem, a mikroklíma és a vallás is meghatározza az országban élők sajátos étrendjét. Az ortodox életmódot követő krétaiak például az év több mint egyharmadában nem fogyasztanak állati eredetű élelmiszereket.

És hogy akkor kik voltak a krétai étrendet használó legelső emberek? – teszi fel a kérdést az előbb említett cikk, amelyben meg is adja a választ: az a vidéki településeken élő réteg a szigeten, amely a hetvenes évekig egészen szerény körülmények között gazdálkodott. Aztán persze, a környezetük - és egyáltalán az egész sziget - egyre modernebb életvitele őket is befolyásolta, több húst, feldolgozott élelmiszert és cukrot kezdtek fogyasztani, de a legalapvetőbb, könnyen betartható szokásaikon még ekkor sem változtattak.

Száradó polipkarok Plata halászkikötőjébenForrás: Patryk Kosmider / Shutterstock

És hogy mik ezek az egyszerű szabályok?

Az alábbiakban felsorolt hét ok miatt gyakorlatilag a világ bármely pontján élőknek érdemes lenne követni a helyiek étrendjét, és nemcsak annak egészséges tulajdonsága, de leleményessége miatt is. A krétaiak ugyanis úgy használják ki természeti erőforrásaikat, hogy közben igyekeznek minél kevesebb kárt okozni a környezetükben. 

♥ Mivel a krétaiak évszázadok óta csak a saját szárazföldjükre és az azon megtermett élelmiszerekre támaszkodhattak, ezért ma is csak helyben, a sziget földjében megtermett zöldségeket, gyümölcsöket fogyasztanak. Konyhájukban arra törekednek, hogy egy adott összetevőből a lehető legtöbb variációban lehessen ételeket készíteni.

♥ Csak szezonális zöldséget és gyümölcsöt esznek. A mirelit kifejezés szinte idegen számukra, ételeiket igyekeznek friss alapanyagokból készíteni. Ha valaminek nincs szezonja, azt nem hozzák be a szigetre - még Görögországból sem -, inkább kivárják, amíg újra megterem náluk. És mivel semmilyen élelmiszert nem szállíttatnak sehonnan, így azok utaztatásával, csomagolásával sem terhelik a bolygót.

♥ A zöldségeket leginkább nyersen, salátának elkészítve, olajos magvakkal szórva, és főleg olívaolajos öntetekkel fogyasztják. Rántás, bő olajban sütés helyett (és ez a húsokra is igaz) a legtöbbször grilleznek vagy párolnak, így a rövid ideig tartó hőkezelés miatt minimális a tápanyagveszteség. A paradicsomot azonban főtt és sült formában is szeretik tálalni, a benne található likopin érdekessége, hogy a hőkezelés hatására jobban képes felszívódni. 

♥ Keveset sóznak és cukroznak. Helyette rengeteg, helyben termesztett fűszert, vadon termő, ehető zöld növényt használnak (legalább 120 különbözőt tartanak számon), melyek a partmenti területektől kezdve a hegyvidékig mindenhol nőnek. Cukor helyett pedig szinte mindent mézzel édesítenek, vagy a gyümölcsök cukortartalmára támaszkodnak. 

♥ Teljes kiőrlésű gabonákat fogyasztanak, és nem ritka, hogy a salátákba is tesznek pirított barnakenyér kockákat. Pékáruikat főleg az élelmi rostban gazdag durumlisztből készítik. Tejet és tejterméket viszont csak keveset fogyasztanak.

♥ A harminc-, más számítások szerint negyvenmillió olajfájukat gondosan kihasználják. Az olívaolaj elengedhetetlen összetevője a krétai konyhának, fejenként 35 liter olívaolajat fogyasztanak évente (az olaszoknál és spanyoloknál ez a szám csak 10,5 liter! – forrás: többek között itt). Más növényi olajat nem is használnak, állati zsiradékot pláne nem. Az extraszűz olívaolajat a rövidebb ideig tartó magas víztartalmú élelmiszerek, pl. zöldségek vagy halak sütéséhez is használják.

Nincs nagyméretű, magas víz- és CO2-lábnyomot hagyó szarvasmarha-állományuk  Vörös húst szinte alig esznek, helyette olykor csirkét, bárányt, és a hegyekben szabadlábon legelő kecskét tesznek az asztalra, amelyeket legtöbbször articsókával, cikóriával tálalnak. Legszívesebben azonban halból és egyéb vízi élőlényekből készítenek ételt. 

Hogy mindezek, pontosan hogyan hatnak az emberi szervezetre, és mit érdemes közülük mindenképp megfogadni, azt dietetikus kolléganőnk ebben a korábbi cikkben részletesen is megírta – hasznos olvasmány, érdemes kattintani. 

A krétaiak mindig találnak okot arra, hogy miért kell valamit olívaolajjal locsolniForrás: Sergiy Zavgorodny / Shutterstock

Ezeken a helyeken talán önök sem fognak csalódni

• Le Gourmet: Íráklion kikötőjére néző kilátást és a leszállásra készülő repülők spotter élményét ígéri ez a klasszikus, tengeri gyümölcsös, halas étterem. Az utazók értékelései alapján a különböző helyeket rangsoroló Tripadvisor szerint ár-érték arányban ez az egyik legjobb étterem a régióban. A közelében, öt perces autóútra található a viszonylag új, háromcsillagos Belvedere Hotel a kék erkélyeivel és egy óriás, városi panorámával felszerelt terasszal – a hotelről bővebben itt írtunk.

Karnagio: Agios Nikolaos kikötőjében egy apró, a XIX. század közepéig a mélysége miatt csak feneketlennek hitt, Limni Voulismeninek nevezett tó partján fekszik (később megmérték, 64 méter a legmélyebb pontja). Persze csak nevében tó, valójában ez egy jól elzárt tengeri öböl, amely körül rengeteg kávézó és taverna sorakozik. Mi ezek közül csak a Karnagióban jártunk, ahol méretes ételadagokat és megdöbbentően gazdag mezze-kínálatot találtunk.

• Petousis: Az Íraklion központjában, egy négycsillagos hotel részeként működő falatozó bő másfél kilométerre található a Régészeti Múzeumtól. A sziget egyik legrégebbi és legismertebb étterme ez hatalmas kiülős terasszal, hangulatos rönkrakásokkal, látványkemencékkel és fatörzsek körül elrendezett, fából készült székekkel, asztalokkal. Belül egy baba-mama részleget, a kiskorúaknak pedig egy nagyobb játszóházat is kialakítottak a hosszabbra nyúló mezzék esetére. A több mint negyven éve működő étteremben olyan klasszikus, a krétai esküvőkön felszolgált fogásokat is megkóstolhatnak, mint a hagyomány szerint a termékenységet támogató kecsketejes rizs, vagy az Antikristo névre keresztelt, krétai bárányhús-specialitás, amelyet már a homéroszi időkben is rituálisan alkalmazott módszerrel, szabadtűzön négybe vágva, nyársra húzva sütöttek meg.

• Apiri: Tavaly nyílt meg az íraklioni belváros szűk utcáinak egyikében egy bisztrókonyhát működtető étterem. Aki szereti a színek, formák alapján megtervezett, szépen komponált tányérokat, és a városnézést falatozással vagy kávézással szakítaná meg, az itt jó helyen jár.

• Zampia: Ez már ismét egy tengerpart közeli étterem Rethymno városában, a fények miatt különösen az esti órákban mutatós kilátással a vízre. Ha valaki Haniából érkezik busszal, vagy még épp arra vár, annak jó választás ez a pályaudvartól pár perces sétára található falatozó. Az étlapján a házi hamburgertől a töltött paradicsomon át a különböző steakekig és halas fogásokig bármit meg lehet találni. Készüljenek készpénzzel, kártyát nem fogadnak el! 

Mylos tou Kerata étterem, amely nevében (Keratas görögül szarvat jelent) még őrzi, és egyben utal is az 1960-as évekbeli elődjére, amikor az egykor itt működő XIV. századi vízimalom mellé épült fogadó a házasságban élők titkos liezonjainak volt kedvelt, eldugodt találkahelyeForrás: Mylos tou Kerata Facebook

• Mylos tou Kerata: A sziget talán legkülönlegesebb étterme, amelynek az udvara egy valódi elvarázsolt kert, egy vadul burjánzó esőerdő, ahol a fákon leheletvékony ágakból szőtt lampionok világítanak és színes orchideák jelzik az asztalokhoz vezető utat. A kertben fürtökben csüngenek az érett paradicsomok, a kerítés mellett citrusfélék bólintgatnak, néhány kisebb asztalon pedig felhalmozott gyümölcsök kelletik magukat. A mellékhelyiségben a tükröket, a csillárokat és a mosdókagylókat is virágszirmokkal borítják, a női vendégeket pedig egy apró, hajba tűzhető virággal várják, amelyet belépéskor a pincérek adnak át. 

• Samaria Livikon: Hora Sfakion településén a Líbiai-tenger partjától mintegy húsz méterre, hosszú sorban váltják egymást a kávézók és falatozók. Itt állították fel a Samaria Livikon asztalait is, amelyeket gyakran választanak a környéket bejáró túrázók. Van itt minden, amiért a görög konyhát szeretni lehet, egy kiadós szurdok-túra után ideális hely a kalóriapótlásra.

• Ha pedig szívesen megnéznének egy krétai kézműves pékséget is, akkor az előbb említett étteremtől mintegy 200 métert sétálva keressék meg a Ntourountoust, amelyet évtizedek óta egyetlen család működtet. A tulajdonosnak még a palesztin Szamáriából érkezett nagymamája nyitotta ezt a kis üzletet fél évszázaddal ezelőtt, majd adta tovább a sütés fortélyait a család következő generációinak azzal az üzenettel, hogy "ha valami igazán jót akartok csinálni, azt mindig a két kezetekkel tegyétek". A tanácsát megfogadva ma is mindent így készítenek, tartósítószerek és adalékanyagok nélkül, hagyományos receptek alapján, két kezük munkájával.

Szívesen kipróbálnák a világörökség részévé vált étrendet?
Akkor pláne Krétán a helyük! Szeptembertől júniusig a legegyszerűbben az Aegean Airlines légitársaság járatával juthatnak el Athénba, ahonnan belföldi gépekkel repülhetnek tovább Krétára, de akár Rodosz, Szantorini, Korfu vagy Zákinthosz szigetére is. Nyáron ráadásul eggyel több, vagyis heti négy járatot indítanak, a repjegy ára pedig a feladott poggyásztól kezdve a fedélzeten felszolgált étel és ital áráig, mindent tartalmaz.

Újságírónk a Görög Nemzeti Turisztikai Szervezet és a Krétai Turisztikai Hivatal meghívására járhatott a szigeten, miközben az Aegean Airlines utaztatta.

Szóljon hozzá
0 hozzászólás
Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek