Wesselényi, Kossuth és Széchenyi – a Balaton szerelmesei és patrónusai

    Wesselényi, Széchenyi és Kossuth – három nagy volumenű államférfi, akik ott voltak akkor, amikor a magyar tengerben még csak kevesek látták meg a potenciált, és akik sokat tettek azért, hogy a ma népszerű fürdőhelyek élettel teljenek meg. 


    Wesselényi Miklós: átúszta a Balatont, de bőkezű mecénás is volt

    Wesselényi Miklós báró, az "árvízi hajós" portréja (Barabás Miklós litográfiája)Forrás: Wikimedia Commons

    A politikus erős, nagy étvágyú, nagytestű férfi volt, különös vonzódással a sportokhoz: a legjobban lovagolni és úszni szeretett (nem véletlenül vált ismertté "árvízi hajósként": könnyedén mozgott a vízen). Az utóbbi még a nemesség körében is ritkaságnak számított: a XIX. század embere nem tudott úszni, a tóra legfeljebb friss levegőt szívni, a lábát megmártóztatni járt.

    Kezdetben a Balaton sem tartozott a népszerű nyaralóhelyek közé, bár Balatonfüred már Wesselényi idejében is az ország egyfajta szellemi központjaként funkcionált. A művészek, írók, költők, államférfiak azonban nem fürdeni, hanem a világ nagy dolgait megvitatni és kapcsolatokat ápolni jártak össze, a kevésbé frekventált települések és helyek pedig az elmélyült munkának kedveztek.

    A Balaton csak jóval később, a század vége felé, de még inkább a huszadik század első évtizedeiben vált azzá a népszerű fürdőhellyé, amilyennek ma ismerjük. Mindenesetre Wesselényi már kortársai előtt felismerte a Balatonban rejlő egyéb lehetőségeket: egyrészt az úszást, másrészt a női szívek meghódítását. Az előbbit a végletekig kihasználta, a Balatont többször is átúszta, kortársai nem kis csodálatára. Az utóbbiról pedig a Balatonon túl, Pesten is híres volt: a báró óriási nőcsábász hírében állt. Volt, hogy egyszerre tíz nőnek is csapta a szelet, a hölgykoszorú fele a fővárosban, a másik fele a magyar tengernél várta, hogy kopogtasson hozzájuk. Az akkor még jobbára csendes, elhagyatott öblök pedig tökéletes helyszínéül szolgáltak a nagy szerelmi étvágyú férfi hódításaihoz.

    A korabeli dokumentumok szerint Wesselényi a Balaton bőkezű mecénása is volt: valahányszor helyi ügyekre kalapoztak, ő mindig mélyen a zsebébe nyúlt. Ki tudja, talán ez lehet az oka annak is, hogy a balatoni strandok fejlesztését célzó program is Wesselényiről kapta a nevét.

    Széchenyi István: nagy utazóként igazi európai gőzhajózást álmodott a Balatonra

    A "legnagyobb magyar" (Schoefft József festménye)Forrás: Wikimedia Commons

    A német-magyar nyelvű politikus gróf világjáró ember volt: nem csupán Bécsben, a legfelsőbb körökben mozgott otthonosan, de szinte az egész világot beutazta. Először Franciaországba ment, majd onnan Angliába hajózott, később újabb itáliai útra indult, megfordult Görögországban, felfedezte az Égei-tenger szigeteit, járt a Boszporuszon és Kis-Ázsia partjainál.

    Útjai csak részben szóltak a szórakozásról, a valóságban a kor technikai vívmányai és a mindennapi életet megkönnyítő megoldásai érdekelték, amelyeket nagy lelkesedéssel igyekezett Magyarországon is meghonosítani. Maga a gőzhajózás bevallottan nem az ő ötlete volt, hanem Hertelendy Károly zalai alispáné, de kétségkívül Széchenyi gróf volt az, aki a legtöbbet tette az álom megvalósulásáért.

    "Az európai egyéb tavakra a partjaikon fekvő nagyobb és számosb városok, s az ezek közti élénkebb közlekedési szükség idézték elé a rajtuk evező gőzösöket; míg a Balaton partjain alig fekszik nagyobb hely, alig van kereskedési mozgalom, s igy ezek létét viszont a gőzösök nagyobb élénkséget szülő fel- s alájárása fogná előteremteni" – írta az 1846-ban megjelent, Balatoni gőzhajózás című munkájában.

    A műből jól látszik, hogy észrevette a Balatonban rejlő gazdasági – kereskedelmi és turisztikai – potenciált, és a komoly lobbimunkán túl saját személyes vagyonából is áldozott arra, hogy a gőzhajózás nyugati mintára a Balatonnál is meghonosodjon. Arra is komoly összegeket költött, hogy kikötőket építsen, ehhez ifjúkori cimborájától, akivel együtt Angliát is megjárták, Wesselényitől kért támogatást. Érdekesség, hogy 1968-tól a Balaton északi és déli partja között közlekedő komp is az ő nevét viseli, épp a kikötők építéséért tett erőfeszítései előtt tisztelegve.

    Széchenyi 1860-ban halt meg, így azt már nem élhette meg, amikor 1861-ben a Pest-Budát Nagykanizsával összekötő vaspálya megépült, új utakat nyitva ezzel a Balaton déli parti települései számára. A Balaton fellendülése voltaképpen ebben az időszakban kezdődött. 

    Kossuth Lajos: mindent megtett, hogy imádott Balatonján pezsgő élet legyen

    Kossuth Lajos, aki kezdettől fogva látta lehetőséget a BalatonbanForrás: Wkimedia Commons / August Prinzhofer

    Kevesen tudják, hogy Eötvös Károly 1930-as Utazás a Balaton körül című fikciójában Kossuth, Széchenyi, Wesselényi és Deák Ferenc is diskurál egymással a tó jövőjéről a Balaton partján, de hasonló beszélgetések alighanem a valóságban is megtörténhettek. Eötvös kimondottan a Balaton népszerűsítésére gyűjtötte a Balaton-vidékhez kapcsolódó anekdotákat, érdekes történeteket „az ő sajátos, mesélős, hosszú körmondatos, mégis nagyon élvezetes stílusában", de a régiót Kossuth Lajos a valóságban is szerette volna populárisabbá, élénkebbé tenni.

    „Az embernek a szíve fáj, midőn e roppant vízre tekint. Olyan holt, minő csak Palesztinában a megátkozott Holt-tenger lehet!" – panaszkodott Kossuth 1842-ben, a Pesti Hírlapban közreadott híres balatonfüredi fürdőlevelében.

    Ő maga imádta a magyar tengert, és bosszantotta, hogy páratlan szépsége ellenére nincs ott olyasfajta élénk kereskedelem és fürdőélet, amelyet utazásai során – Törökországban, Olaszországban, majd később az USA-ban – látott. Nem meglepő tehát, hogy Széchenyihez hasonlóan Kossuth Lajos is ott bábáskodott a balatoni gőzhajózás születésekor, egyike volt a leglelkesebb államférfiaknak 1846. szeptember 21-én, amikor a Kisfaludy névre keresztelt gőzhajó első útjára indult Balatonfüreden.

    És igen, ezzel kezdetét vette a Balatonon a gőzhajózás, amitől Kossuth Lajos is élénk gazdasági fellendülést várt. Az államférfinek kimondottan jó érzéke volt az ilyesfajta víziók megvalósításához, nem véletlenül választották meg az 1848-as Batthyány-kormányban is pénzügyminiszternek. Persze, 1846 őszén Kossuth még nem számított arra, hogy az 1848/49-es szabadságharc a balatoni ügyeket jó időre visszaveti. Ebben az időszakban ő maga azonban már májustól szeptemberig heti rendszerességgel látogatott Balatonfüredre, sőt, amolyan második otthonként tekintett a településre, a régióra.

    A Kisfaludy gőzhajó Balatonfüred előttForrás: Libay Károly Lajos Rudolf Alt színes litográfiája

    Kossuth volt az egyetlen a három férfi közül, aki még megélhette azt, hogy a balatoni gőzhajók száma a Balatontavi Gőzhajózási Részvénytársaság alapítása után, 1888-ban látványosan szaporodni kezdett, és ezzel Siófok, Földvár, Boglár, Lelle és Fonyód is az ország vérkeringésének szerves részévé válhatott. 

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Ezek is érdekelhetnek