Ezek a misztikus templomromok mind megérnek egy balatoni túrát!

    Járvány van vagy békeidő, mindegy is, van az országnak pár olyan kulturális értéke, amit kár lenne kihagyni. Besétálunk az ódon, Árpád-kori falak közé, behunyjuk a szemünket, és már érezzük is a történelem szelét. Tatár, török, kuruc, labanc és építőanyagra utazó helybéli is bontotta ezeket a templomfalakat, de 800-900 év se tudta teljesen eltüntetni az emlékeket. Járják be velünk a Balaton környékének pár megkapóan misztikus templomromját!

    Rádpuszta

    A Rád nemzetség keltetője volt a déli parttól kissé beljebb, Somogy irányában található Rádpuszta, ami közigazgatásilag Balatonlelléhez tartozik. Manapság egy csárdával megspékelt élménybirtok adja a külterületi településrész savát-borsát, de kulturálisan mégiscsak őseink épületromja foghat meg minket.

    A templom a 13. században épült késő román stílusban, anyaga faragott homokkő és tégla. Bizonyos részei, így a támpillérek is jól láthatóan megmaradtak. A romot jó ideig elhanyagolták, 1969-ben tárták fel régészek, majd stabilizálták és rendbe hozták. Amikor épp nincs világjárvány, komolyzenei koncerteket is tartanak a falai között.

    MEGKÖZELÍTÉS: A Balatonlelle és Balatonszemes között, a 7-es főútból kiinduló 67-es úton lehet erre jönni kocsival, Rádpuszta Árpád utcájának déli végén található a rom. Siófokról és Kaposvárról is jár erre helyközi busz, ami megáll Rádpusztán. Aki pedig gyalog jönne, annak érdemes Balatonszemes vasútállomásáról a sárga sáv, majd a sárga L jelzést követnie.

    Hetye

    Valószínűleg Szent Jánosról volt elnevezve az Ádánd szélén magasodó templom, ami az Árpád-korban egy kis falu egyházi épülete volt. Cirka 800 éves lehet, jelenleg már csak kb. háromemeletes tornya áll egy dombtetőn, a szántóföld közepén. Épp ezért előfordult az utóbbi években, hogy traktorokkal tettek kárt a környezetében. 1888-ban tárták fel először, de azóta is csak attól óvták meg, hogy ne roskadjon össze, a környezete bozótos, gondozatlan. Érdekesség, hogy Törökhagyásnak is nevezik a romot, utalva arra, hogy a török invázió idején pusztult el.

    Forrás: Zerind / Wikipedia.org / CC0

    MEGKÖZELÍTÉS: Kocsival a 65-ös főútról lehajtva, Ságvártól közelíthető meg Ádánd. Aki busszal jönne, az Siófokról tud errefelé buszozni, az Ádánd, Sabak megállóban kell leszállni. Ádándot Pélpuszta irányában hagyjuk el a Zrínyi Miklós utcán. Ahogy elhagyjuk az utolsó házat, a buszfordulót, illetve átkelünk a patakon, az első jobbra induló dűlőn térjünk le, ami nyílegyenesen visz a határba. Ezen haladjunk pár száz métert, és ha közben jobbra tekintgetünk, a magányos tornyot sem fogjuk eltéveszteni (a dűlőről oda vezet majd egy földút, nem kell átvágnunk a szántón!).

    Avas

    Szigligeten eleve nem tudja az ember, hova nézzen, annyi látnivaló van: ott a felújított vár, a kastély, az erdős, túraútvonalakkal tarkított hegyek, kápolnák, kilátók, egy pompás strand (télen szaunával), kiváló éttermek és még sorolhatnánk. Miért épp egy templomrom hiányozna innen?

    Pedig a templom falának speciális építési technikája alapján már a római korban is állhatott itt épület. Erre épült az Árpád-korban az az egyházi épület, amely még a török dúlása előtt, az 1400-as években romlásba hajlott. Persze Szulejmánék is bőven tettek azért, hogy romossá váljon, ám végül az újranépesülő falu lakossága hordta el a köveket a házak építéséhez. A torony szerencsére megmaradt, ma is áll (Csonkatoronynak is hívják), sőt, legendákat táplál, ahogy ezen a linken olvasható.

    Forrás: Google Street View

    MEGKÖZELÍTÉS: Autóval a 71-es főút felől, a badacsonytördemici-szigligeti elágazásnál érdemes lekanyarodni, természetesen Szigliget felé. A tornyot ezen bevezető út (Iharos utca) és a Réhelyi út sarkához közel találjuk. Busszal Tapolcáról és a Badacsonytördemic-Szigliget vasútállomástól is ide lehet jutni, a megálló elnevezése is árulkodó: Szigliget, Csonkatorony. Gyalog is egyszerű a dolog: az Országos Kéktúra útvonaláról térjünk le a kék kereszt turistaútra, pár lépés után már a toronynál is vagyunk.

    Taliándörögd

    A pusztában, a semmi közepén álló, az elemekkel egymaga dacoló templomrom tipikus példája. A Szent András tiszteletére felszentelt templom eredetileg román stílusban épült a 13. században, majd gótikus átépítést kapott. Az építtető a helybéli Dörögdi család lehetett. A falu 1547-ben elpusztult a török keze által, majd a magyarok is rontottak a helyzeten: 1840-ben felrobbantották egy részét az építőanyagnak szánt köveiért. 1975-ben tárták fel a romot, gazdag leletanyagot lelve a földben. Egy innen származó emberalakos pillérfő a tihanyi múzeumban lett kiállítva, míg a keresztelőmedence az ép dörögdi templomban látható.

    MEGKÖZELÍTÉS: Ha kocsival érkezünk, Kapolcsnál térjünk le a 77-es útról Taliándörögd felé, majd beérve a településre menjünk tovább a Tavasz utcán egyenesen, ahol már másodszorra kereszteződik több másik dűlővel. Innen már nem fogjuk eltéveszteni a romot. Busszal is jöhetünk erre, több járat fordul meg a faluban, többek közt Tapolcáról. Ha a Taliándörögd, öcsi elágazás megállónál szállunk le, akkor a fent említett Tavasz utcán közelítsük meg a romot, ha pedig Taliándörögd alsón, akkor a falun át, a Kossuth és Petőfi utcákon talpaljunk tova, és még a kemping előtt térjünk le jobbra, ahol már látni fogjuk a romot.

    Töttöskál

    A Káli-medence több romtemplomot is fel tud vonultatni, mi most a szentbékkállai töttöskálit emeljük ki. Azért írtunk egymás után két földrajzi nevet, mert az első a mai, a második a rég elpusztult falu neve. A templom az 1200-as években épült, a törökök 1531-es dúlásáig látta el Isten és a nyáj szolgálatát. A terméskő templomot később újjáépítették, miséztek is benne, de a 19. század végére megint romba dőlt, azóta nincs használatban. Manapság sem feltétlen szívderítő látvány, de az ember érzi a történelem szelét, és szőlőkben dús, csodás káli panorámát kap a falak mellett.

    Forrás: Google Street View

    MEGKÖZELÍTÉS: Ha a Káli-medence gerincútján autózunk, Szentbékkálla felé kell elkanyarodnunk a jelzett kereszteződésben. Az út jó ideig visz egyenesen északnak, majd élesen balra kanyarodik. Mi ezt ne tegyük, jobbra szedjük alá, átmenve egy kis kőhídon egyenesen megyünk, majd egy jobb-bal kanyarkombináció után nem sokkal oda is érünk. Ha busszal jövünk, a Szentbékkálla, Petőfi utca megállónál szálljunk le, majd keletnek induljunk el a bekötőúton, a Kéktúra útvonalán. A fentebb említett jobb-balos kanyarnál váltsunk át a kék L jelzésű útra, ami egyenesen a romhoz visz.

    Dörgicse

    Ha létezik romtemplom-nagyhatalom Magyarországon, akkor Dörgicse egészen biztosan az. A kis balaton-felvidéki falunak egyszerű okból van három romtemploma: régen ugyanis három külön község volt. Ennek megfelelően Kis-, Felső- és Alsódörgicse is saját templommal rendelkezett.

    A kisméretű kisdörgicseit Szent Miklósnak ajánlották az 1200-as évek körüli építésekor, ma már csak egy fala áll. A felsődörgicsei (más néven szentpéterdörgicsei) rom a mai evangélikus templom mellett áll, már az 1200-as évek óta. Érdekessége, hogy szinte két templomot építettek egymás mellé: a 11. századi épület mellé a 13. században felhúztak egy ugyanekkora bővítést, így két templomhajóval és szentéllyel rendelkezik. Falai egész jó állapotban fennmaradtak.

    Végül az alsódörgicsei (vagy boldogasszonydörgicsei) templom következik, ami a falu Balatonakali felőli végén, a Gernye nevű dombon trónol a 13. század óta. Az 1700-as években újraépítették és használták, de aztán megint romossá vált. Manapság megkapó látvány a dombtetőn, körülötte parkosított terület, előtte pedig pazar balatoni panoráma.

    Forrás: rezirezi - Indafotó / Wikipedia.org / CC BY-SA 2.5 hu

    MEGKÖZELÍTÉS: Autóval a kisdörgicsei romot Vászoly vagy Balatonakali felől érkezve a Diófa utcán közelíthetjük meg: a buszmegállónál kanyarodjunk be a kis utcába, majd a második keresztutcában balra, annak végén letehetjük a kocsit. A felsődörgicsei romot a Fő utca kanyarulatában, az evangélikus templom mögött leljük, itt parkoló is található. Az alsódörgicsei romhoz Akali felől érkezve az első jobbos keresztutcán menjünk fel, egyből lesz is egy parkoló, onnan pedig felfelé kell sétálni, míg meg nem látjuk a csonka tornyot.

    Busszal Balatonfüredről érdemes jönni. A kisdörgicsei romot a Kisdörgicse, bejárati út megállótól lehet elérni, a felsődörgicseit a Dörgicse, iskola megállóból, míg az alsódörgicseihez a Dörgicse, autóbusz-fordulónál kell leszállni. Gyalogosan több túraútvonal köti össze a romtemplomokat: a buszfordulótól induló piros sávon az alsó- és felsődörgicsei rom érhető el, innen pedig vagy a Mária-úton (az országúton), vagy a levendulás tetején kezdődő sárga turistaúton megyünk a barokk híd környékéig, majd innen átszelve az országutat, besétálunk a romhoz a mezőn.

    Máma

    Végül a Balaton iparvárosa, Balatonfűzfő következik, ami helyén régen más falvak is léteztek. Ilyen volt Máma, amiből mára csak a temploma maradt meg. Az eredetit még a tatárok elpusztították, a mongol invázió után, a 13. században épült meg a mostani templom (vagyis amit mi romnak látunk). A kőből épült épületet Szent László tiszteletére szentelhették fel, de a török kor hányattatott világa nem tett jót neki. A 18. században azért ismét rendbe hozták a jezsuiták, majd harmadszor is elpusztult, a Rákóczi-szabadságharc nem kegyelmezett neki. 1963-ban tárták fel és állították helyre (legalábbis statikailag). Érdekessége, hogy a városka közepén található, a sokkal újabb Jézus Szíve-templom mögött.

    MEGKÖZELÍTÉS: Pofonegyszerű idejutni: autóval a 71-es főútról hajtsunk le a Jókai Mór utcára, majd a Templom utca sarkán meg is találjuk, amit kerestünk. Vonattal (és busszal) is lehet a balatonfűzfői vasútállomásra érkezni, innen pedig kövessük a sárga L jelű turistautat a templomig. Aki nagyobbat talpalna, az térjen rá a zöld sáv jelzésre, ami egész Fűzfőn körbeviszi.

    Mi is az a román stílus?

    Mostanság inkább a romanika kifejezés terjedt el, de még széles körben használatban van a román stílus kifejezés is. Semmi köze nincs Bukaresthez vagy keleti szomszédunkhoz, viszont egy fokkal több van Rómához. Az 1000-es évek elejétől az 1200-as évekig rengeteg egyházi és világi épület épült a romanika szellemében Európában. Az elnevezés oka, hogy az ókori római művészetből is merített a román stílus. Hatalmas robosztus falak, lőrésszerű ablakok jellemzik, de az alap elrendezése a körtől a sokszögön át a négyszögig sokféle lehetett. Puritánabb, mint a gótika, ugyanakkor nem nélkülözi a díszes oszlopokat, különböző típusú ékes boltozatokat sem. Magyarországon egyik legtöbbet emlegetett példája a jáki templom. Bővebben itt, itt és itt olvashatunk a romanikáról.


    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Ezek is érdekelhetnek