A japánkerteket a hagyományos, ősi kínai kertek ihlették, és a szigetországban már több mint 1000 éve a művészet egyik kifejezőformájaként tekintenek rájuk. A tudatosan felépített kertek célja, hogy harmóniát teremtsenek, ahol tavak, fahidak, kőlámpások, sziklakertek, pavilonok között lehet pihenni, meditálni, akár egy nyüzgő város közepén is.
Az első hazai japánkert
A Budapesten, egészen pontosan Zuglóban található japánkertnek komoly történelme van, hiszen ez volt az első, amit hazánkban építettek. A Varga Márton Kertészeti és Földmérési Technikum és Kollégium udvarán található édenkertet Varga Márton – az iskola alapítója – tervezte és építette 1928–ban. A különleges helyszínt még a japán császári család tagja, Takamacu herceg és felesége is felkereste 1931-ben, és látogatásuk alkalmával tetszésüket növények ajándékozásával fejezték ki. Ezek közül még ma is látható a japán ruta (Orixa japonica), a rózsaszín virágú japán díszcseresznye (Prunus serrulata Kansan) utódja, továbbá a kínai lilaakác (Wisteria sinensis), a tűzvörös juhar (Acer ginnala), a (kerti mályvacserje) Hibiscus syriacus és a Prunus nana. Jöjjenek, nézenek kicsit szét!
A kert alapját a körülbelül 200 négyzetméteres tórendszer adja, melyben a jelentősebb egységeket művészien elrendezve építették meg, és olyan költői neveket adtak nekik, mint Vízesés, Kincseshajó, Teknőcsziget, Darusziget vagy a Semmiség óceánja. A tó átlagos vízmélysége 50 centi, rajta több áthidaló kő és lépőkő vezet, melyek megkönnyítik a rejtett zugok felderítését, megtekintését.
A látogatót az áramló víz vezeti végig a kerten, és az utak nagy részét szintén lépőkövek ritmusa teszi még hangulatosabbá. További információkat a kertről ide kattintva találhatnak.
A nappal és éjszaka is megcsodálható közkert
Szentendre Japán közkertje Magyarországon egyedülálló módon éjszakai kertként is funkcionál, páratlan értéket varázsolva elő, és kiterjesztve a kert élvezetét órákkal az alkonyat beállta után is. Az alábbi videóban nappali pompájában csodálhatják meg.
A kertet Dani Zoltán, a Japánkert Magyarország Egyesület elnöke építette, célja a japán kertkultúra terjesztése, és a japán emberek hozzáállásának megismertetése Európával. A kert kiindulópontja egy pavilon, mely művészeti, kulturális és szórakoztató programoknak ad otthont, é helyszínt szolgáltathat fiatalok oktatásához, felkeltve az érdeklődésüket a művészetek iránt. A kert reprezentálja a művészet valódi kreatív egységét, átjárást biztosítva különböző művészeti ágazatok közt. További információkat a kertről ide kattintva találhatnak.
Az állatokkal körbevett sziget
Budapest szívében, a Fővárosi Állat és Növénykert területén található japánkert másfél évszázad kertész generációinak szorgos munkájával alakult ki az 1960-as években. A Nagytó és a Gundel étterem között található kertet azóta többször átépítették. Az autentikus japán hangulatról itt is folyók, hidak, kövek gondoskodnak, külön pavilonban pedig az értékes Nemzeti Bonsai Gyűjteményt is megtekinthetik.
Az Állatkert parkján belül ez az egyik legszebb terület, különösen cseresznyevirágzás idején, tavasszal, de az év bármely időszakában látogatnak el, nem fognak csalódni. Ősszel például a főbejárattól a Japánkert felé vezető sétány mentén most virágzó ázsiai ernyősliliomokban gyönyörködhet a közönség. A kert hangulatát pedig csak fokozza, hogy az állatok hangja is beszűrődik a kertbe, így még inkább a természet kellős közepén érezhetjük magunkat. További információkat ide kattintva találhatnak.
Egy botanikus kert, ahol Japánba is megérkezünk
Nyíregyházán, a Tuzson János Botanikus Kert főbejáratától jobbra, a Látványparkkal szemben és az új üvegház épülete mögött lévő szabad területen épült meg a japánkert. A közepén kialakított tóban sokszínű tündérrózsák és lótuszok kaptak helyet. Egyébként az egész kert lenyűgöző, ráadásul gazdag állatvilág népesíti be.
A japánkerthez a Vácrátóti Botanikus Kert is ajándékozott eredeti ázsiai növényeket, például több liliomfát (Magnolia x soulengeana), melynek virágai rózsaszínűek, húsos szirmúak, tulipánszerűek, ezért – tévesen - tulipánfa néven is emlegetik. A madárbirs (Cotoneaster horizontalis) ősszel élénkpiros terméseivel hívja fel magára a figyelmet, és a Japánkertet bambusz (Phyllostachys sp.) veszi körbe, amely jól kiemeli a pagoda és a híd pirosas színét. További információkat ide kattintva olvashatnak.
A kert, melynek ékessége a lótuszos tó
Szegeden a Tudományegyetem Füvészkertje a régmúltba tekint vissza. Fennállásának első tíz évében alakították ki a nagy tó medrét, majd a kert a látogatók előtt csak a tónak és környékének betelepítése után, 1932-ben nyílt meg. A lótuszos tó bevonásával alakították ki 2014-ben a japánkertet, s ekkor nyílt meg a tó szigete is.
A japánkert két részből, egy lankás, a természetes folyóvölgyeket utánzó vízfolyásokkal tagolt sétálókertből és egy hegyvidéki kertből áll. A síkvidéki rész jellemzője a japán stílusú faföldhidakkal összekötött sétaösvényekkel bejárható kert, a japánkertekre jellemző növényekkel: nőszirmokkal, bambuszokkal, cseresznyefákkal és ázsiai eredetű növényfajokkal. A lótuszos tó szigete a hegyvidéki kertrész, lilaakác pihenővel, tzukubai csobogóval, rhododendronok, azáleák és japán juharok ligetével. további információkat ide kattintva olvashatnak.
