Felfedeztük Magyarország őserdejét: a Szigetközt, amit a Duna hajszálerei hálóznak be

Trópusi hangulatú erdők az ezernyi ágra szakadó Duna vizén – ha egyetlen képpel kellene jellemeznem Szigetközt, akkor valami ilyesmi jutna elsőre az eszembe. Na, nem mintha ne lenne a térségben elég izgalmas látnivaló 2021-ben, itt van példul az újonnan nyílt pannonhalmi illatmúzeum és Győr mediterrán sikátorai is. Inkább csak a temérdek víz és az őserdőre emlékeztető természet az, ami annyira karakteres jellegzetessége a tájnak, hogy mindenképp elsőnek kell említeni. Június elején egy kétnapos sajtóút keretében járhattuk be Szigetköz és a szlovákiai Csallóköz területét, cikksorozatunk első részében magyarországi élményeinkről olvashatnak.

Ebben a régióban a víznek egészen sajátos szerepe van: ez jelöli ki a táj határait. Az ország északnyugati részén fekvő Szigetköz, ahogy a neve is sugallja, tulajdonképpen egy sziget, amelyet északon a Szlovákia határán haladó Öreg-Duna, délen pedig a Mosoni-Duna határol. Ezen a 375 négyzetkilométernyi területen a Duna ezernyi ágra bomlik, úgy hálózva be a térséget, mint a szív kapillárisai. Ezért is nevezik a Szigetközt a Duna szívének, na meg azért, mert épp félúton helyezkedik el a Fekete-erdő és a Fekete-tenger között.

Szigetköz: a táj, amit a Duna hajszálerei hálóznak beNGdesignhun / Shutterstock

Hogy miért van ezen a területen ennyi víz, annak okait a földtörténeti múltban kell keresni. 2,5-3 millió évvel ezelőtt a Pannon-tenger kiszáradt medencéjébe itt ömlött be az Ős-Duna hatalmas vízmennyisége. A szétterülő víz a hordalékát nem tudta továbbgörgetni, és nagy részét lerakva szigeteket, zátonyokat épített. Ennek köszönhetően alakult ki a Duna mai képe, a hihetetlenül bonyolult és szövevényes fonatos ágrendszer, és ezért van a térségnek olyan jó csapvize, hogy Mosonmagyaróváron még palackozzák is.

Kezdőként is merjünk kenuba ülni, megéri!

Amikor Ásványráró felé közeledünk, sajtóutunk egyik szervezője a szigetközi ágrendszerről mesél. Azt állítja "ez nekünk az őserdő", az "Amazonas", hogy itt a fák szinte olyanok, mint egy "mangroveerdő". Ez eléggé felcsigáz, ugyanakkor kicsi aggodalom is van bennem, mert a következő program kenuzás az ágrendszerben, és én még sohasem ültem kenuban. Mit vigyek magammal? Hogy fogok fotózni, és mi van ha a telefonom vízbe esik?

Forrás: Tóth Zsuzsanna / Travelo

Végül úgy döntök, hogy a telefont eltetetem egy szomszéd hajó vízhatlan zsákjába. De alig indulunk el, máris megérzem, hogy kár volt, a csónak nem annyira borulékony. Mivel a hajónkban ül egy hozzáértő kormányos, nekem csak arra kell figyelnem, hogy egy ritmusban evezzek az előttem ülővel, az ellenkező oldalon. Elég biztonságosnak tűnik, megérte volna egy kicsit kockázatni a telefonnal, mert a látvány az csodálatos.

A partról egy szűkebb folyószakaszba evezünk, ahol a part menti erdő kicsit tényleg olyan, mint a dzsungel. A víz egy kissé zavaros, de ez a zavarosság az említett esőerdő-hangulattal párosulva valóban felidézi valamelyest az Amazonas folyót. Szinte egymásba borulnak a fák a fejünk felett, a lombok ráereszkednek a vízre, sőt, néhány fa már a törzsével is a vízben áll. Fák között kell áthatolnunk, és mivel a folyó itt már elég keskeny, és melletünk is haladnak kenuk, a mi hajónknak a legsűrűbb rész jut, így le kell hajolnunk egy kicsit, hogy elkerüljük a vízbe lógó faágakat.

Szigetköz, a magyar AmazonasOrbiati / Shutterstock

Mi csak egy egészen rövid szakaszon eveztünk végig, de az Ásványrárónál létrejött dunai ágrendszer állítólag annyira bonyolult és szövevényes, hogy három napig is el lehet evezni benne anélkül, hogy kétszer ugyanazon a szakaszon haladnánk végig. De hasonlóan komplex ágrendszer van Dunaszigetnél és Kisbodaknál, ahol szintén bérelhetünk kenut. Nekünk a Greenex nevű cég biztosította a hajókat, akik kétórás, félnapos és több napos túrákat is kínálnak. Egy félnapos túrán például fejenként 4000 forinttal kell számolnunk.

Bár tapasztalatból mondom, kezdőként sem bonyolult a kenuzás, a Greenex munkatársai még a profiknak sem ajánlják, hogy túravezető nélkül induljanak el a Szigetközben, mert laikusként könnyű eltévedni a számtalan ág és sziget között.

A Szigetköz hazánk legnagyobb szigete, melynek területe: 375 km2Orbiati / Shutterstock

Travelo tipp: Ha több napos vízitúrát terveznek a Szigetközben vagy a Csallóközben, segítségükre lehet a Cultractive nevű online túrakereső, ahol különféle tematikus programokra találnak ötleteket. A vízitúrák mellett kerékpáros, gyalogos és városnéző túrákra is kapnak tippeket olyan hasznos információkkal együtt, mint például, hogy van-e frissítő pont az adott útvonalon. Érdemes böngészni!

A múzeum, aminek termeit a levendula illata lengi be

Még soha nem jártam olyan kiállításon, ahol nem a látvány, hanem a különféle illatok megtapasztalása volt a lényeg, és lefogadom, hogy önök sem. A Pannonhalmi Főapátság néhány hete megnyílt Illatmúzeumát már csak emiatt is nagyon ajánlom. Aki szereti a gyógynövényeket, és az alternatív gyógyászatot, annak egyenesen kötelező ide látogatnia.

A Pannonhalmi apátság levendulásatravelo

Önnfenntartó szerzetesi közösségként a bencések maguknak termelték meg az élelmiszerek mellett a gyógyszereiket is, az apátságban ezért a kezdetektől fogva termesztettek gyógynövényeket. Ennek hagyományait őrzi a mai 11 hektáros gyógynövénykert, ahol előfordul például orvosi zsálya, citromfű, borsmenta vagy kakukkfű, de a legnagyobb részt, mintegy 6,5 hektárt a levendula foglalja el.

Ma már nem gyógyszereket készítenek ezekből, hanem például illóolajokat, szálas teát vagy szappant, amelyeket meg is vásárolhatunk az apátság boltjában. Levendulából az utóbbi években annyi termett, hogy az apátság lehetővé tette, hogy a virágzás idején megrendezett Levendula napokon a látogatók is szedjenek belőle. Erre legközelebb június 25. és 27. között lesz lehetőség.

A Pannonhalmi Aptáság gyógynövénykertjetravelo

Ebben a gyógynövénykertben találjuk a nemrég megnyílt Illatmúzeumot, ahol levendula illatú termekben kaphatunk képet a levendulaolaj készítéséről, a lepárlás folyamatáról és a desztilláló berendezésekről. A kiállításon van bőven inger a szemnek és az elmének is, megtudhatjuk például, hogy a gyerekkorban megismert illatra egész életünkben emlékezünk, de az egészet az teszi igazán szórakoztatóvá, hogy tölcsérekben tesztelhetjük a különféle gyógynövények illatát. Miután azonosítottuk az illatot, a tölcsér alatt elhelyezett fiókokból deríthetjük ki, hogy milyen kozmetikai és gyógyszeripari termékeket gyártanak az adott fűből.

Nyitvatartás: szeptember 5-ig minden nap 10-től 17 óráig, szeptember 6-tól hétfő és csütörtök között csak előre regisztrált csoportoknak vezetéssel, péntektől vasárnapig 10 és 16 óra között.
Belépő: Az Illatmúzeum önállóan díjmentesen látogatható, tárlatvezetés 11.30-kor és 14.30-kor indul, Felnőtteknek 600 forint, diákoknak és nyugdíjasoknak 300 forint fejenként.

Mediterrán sikátorokat fedeztünk fel Győrben

Többször is jártam Győrben, és bár a barokk nem a kedvenc építészeti korszakom, mindig elszórakoztatott a számtalan sarokerkély és dísz a homlokzatokon. Igaz, többnyire egy kicsit ridegnek és sterilnek találtam a várost, talán mert legtöbbször mínusz fokokban voltam itt, és mindig fújt a szél. De a nyáresti melegben, a lemenő nap fényében valami egészen mást láttam meg benne a városnézéseket szervező Gyere Győrbe idegenvezetőjének köszönhetően.

Az egyik "köz" Győrbentravelo

Az idegenvezető ugyanis óvatosan bár, de feldobott egy érdekes témát: szerinte Győr mediterrán hangulatú, bár a Pécsiek ezzel nem nagyon értenek egyet. A város tele van sikátorszerű közökkel, mint a középkori olasz városok. Ezek a szűk utcák vagy a formájukról, vagy az ott árult termékekről kapták a nevüket: van például Sarló, Sarkantyú, Kenyér, Káposztás és Tejfölös köz is.

Mindenesetre azt, hogy ebben az Ausztriához közel eső északi városban van valami déli is, korábban sosem fedeztem fel. Pedig ilyenkor nyáron, az esti napényben, ahogy a macskaköves közök és utcák bárjai megtelnek vendégekkel, valóban lehet érezni valami mediterrán rezgést, és néha nekem is eszembe jutottak az olaszok sikátorai.

Este vendégekkel telnek meg a győri bároktravelo

Persze a barokk azért barokk marad, sosem lesz misztikus, sötét vagy ódon hangulatú, mint az olasz középkori utcák. A barokk inkább a rózsaszín díszletek világa. Ebben a korszakban például álhomlokzattal álcázták három emeletesnek a kétszintes épületet, hogy többnek látszanak. Ebből a barokk jellegzetességből is találunk Győrben, például a Bécsi kapu téren, ahogy zárt sarokerkélyből is, amiknek a látványa borzasztó élvezetes.

Körülbelül 40 van belőlük, hasonlóan sokat állítólag csak a másik tipikusan barokk városunkban, Székesfehérváron találunk. Egy legenda szerint ezek azért épültek, hogy az egész napjukat otthon töltő hölgyek jól belássák az utcai történéseket. Győrbe érkezve mindenképp figyeljük meg ezeket a mindenütt előforduló hangulatos toldásokat az épületek sarkain!

Álhomlokzat Győrbentravelo

Az egyetlen magyar vár, aminek falai között egyetem működik

Az Óvári vár azon kevés középkori váraink közé tartozik, amelyet soha nem romboltak le, és nem is építettek újjá az elmúlt 800 évben, így majdnem teljesen eredeti kiterjedésében áll. Igaz, a nyolcszögletű gótikus kápolnának már csak a pár centiméteres alapfalai állnak, de így legalább hitelesen idézheti fel a középkor emlékét.

A Nemzeti Kastélyprogram és Nemzeti Várprogram keretében most az egész várat felújították, így a régi megkopott, foltos sárga homlokzat helyett egy makulátlanul tiszta mészfehér épület és egy szépen rendezett kert várja a látogatókat.

Óvári vártravelo

A felújítások keretében a kiállítást is újrarendezték, melynek egy részét, az új múzeumpedagógiai termeket leszámítva, mi is megnéztük. A földszinten helyet kapó tárlat leginkább azoknak ajánlható, akiket a középkori lovagi építészeti emlékek hoznak lázba, mint például egy keresztboltozatos terem, egy síremlék, vagy a felújítások közben éppen csak előkerült festett gótikus kőcímer.

Ilyesmiket láthatnak azok, akik jegyet váltanak ide, valamint temérdek szöveget a falon a vár történetéről és az 1818-tól benne üzemelő felsőoktatási intézményről. Az agrár-felsőoktatási intézmény a mai napig működik a vár falai között, sőt mi több, ez az egyetlen várépület Magyarországon, amelyikben oktatás zajlik. Ehhez kapcsolódik a kiállítás legérdekesebb tárgya, egy márványasztal, amelybe a mulatni és énekelni szerető 19. századi diákok a nevüket vésték, épp úgy, ahogy sok diák ma is teszi. 

Újságírónk az Interreg V-A Szlovákia-Magyarország Együttműködési Program szervezésében vett részt a sajtóúton. 

Szóljon hozzá
0 hozzászólás
Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek