Az Egyfástól a legnagyobbig – a Duna magyar szigetei

Ha valaki kevésbé van ráállva a témára, akkor lehet, hogy kapásból azt mondja: Magyarországon van körülbelül öt-hat sziget a Dunán. Na jó, legyen tíz. De várjunk, mert ott van még egy, és még egy. Nézzünk csak utána alaposabban! És akkor majd kiderül, hogy komoly a választék, a sűrűn lakott szigetektől, a kirándulóhelyeken át a szigorúan védett kis édenkertekig. A helyhiány miatt a cikkben nem tudjuk mindet végigjárni, de kedvcsinálóként mutatunk jópárat a kedvenceink közül.

Majdnem ezer szigetet ad meg a teljes Duna hosszán egy, a témára szakosodott honlap. Ők, mármint az oldalt létrehozó szakemberek egészen pontosan 912 szigetet sorolnak fel, térképen pedig azt is meg lehet nézni, hogy melyik hol található. Persze felmerül a kérdés, hogy honnantól sziget a sziget, és mit kell ide sorolni, így például ebből a listából hiányoznak a lakott szigetek.

A Duna magyar szakasza is tele van kisebb-nagyobb szigetekkelForrás: Pelle Zoltan/Shutterstock

Az viszont nagyon is érdekes, hogy a Duna teljes szakaszán összesen 147 olyan sziget van az oldal szerint, amely még teljesen érintetlen, ebből pedig 7 darab található Magyarország területén. Az összes hazai dunai szigeten mi sem fogunk most végigmenni, inkább azokat mutatjuk, amelyek valamilyen szempontból érdekesebbek, esetleg kevésbé ismertek a többinél.

A Duna ajándéka

A rend kedvéért folyásirányban indulunk északi határunktól, és kezdünk a Szigetközzel, amely a legnagyobb magyar sziget. Mivel területe 375 km² és önálló tájegységnek, illetve kistájnak számít, ezért nagyon más, mint azok a kisebb szigetek, melyek szépen, hagyományosan csücsülnek a folyó közepén. A Szigetközt az Öreg-Duna (Nagy Duna) és a Mosoni-Duna határolja, és egészen páratlan tárháza a ritka növény- és állatfajoknak. Mivel a Szigetköz hatalmas és egyben lakott sziget, ezért több település is található a területén. A Duna ajándékának nevezett Szigetköz tökéletes kirándulóhely: neki lehet indulni gyalogosan, bringával, de vízi túrázni is lehet a környéken.

SzigetközForrás: np/Shutterstock

A Szigetközt persze többé kevésbé mindenki ismeri, a Táti-szigetekről viszont valószínűleg sokkal kevesebben hallottak. Az idén márciusban természetvédelmi területté nyilvánított három nagyobb és egy kisebb sziget Tát mellett, Esztergomtól nem messze található. A három nagyobbacska földdarab a Táti-sziget, a Nyáras- és a Körtvélyes-sziget, a kisebb, úgynevezett változó sziget pedig a Csitri-sziget. Épített kőgáton lehet átjutni a partról a szigetekre, ahol nincs semmilyen építmény, ezért azoknak jó igazán, akik a nyugodt, természetközeli helyeket keresik.

ZebegényForrás: jasminajakopanec/Shutterstock

Esztergomon túl, azaz Budapesthez közelítve, már a régészeti lelőhelyekkel teli Helemba-sziget áll - őskori és középkori leleteket is találtak itt -, amely többek között arról is nevezetes, hogy itt látható a Duna egyetlen gémtelepe. A Dunakanyar bejáratánál pedig ott fekszik a kavics zátonyokkal szegélyezett Zebegényi-sziget, melyet száz évvel ezelőtt még zátonyként jelöltek. Mára igazi sziget lett, területe pedig az utóbbi évtizedekben is növekedett. Kenuval könnyedén át lehet jutni a szigetre, aztán az apró szemű kavicson heverészve, lehunyt szemmel élvezni a napsütést.

Az Egyfáson két fa van

És már Budapest felett járunk nem sokkal, azaz a Szentendrei-szigeten. Ez sem az apróbb fajtából való, hosszúsága 31 kilométer, átlagos szélessége 3,5 kilométer. Itt van Budapest és a környező települések legnagyobb ivóvízbázisa. Hat kisebb település is található a szigeten, melyre több helyen is át lehet jutni komppal, de van egy híd is, mely Tahitótfaluban vezet át a szárazföldre. Nagyon sok jó programot lehet találni a szigeten, többek között lehet például lovagolni, bringázni vagy kenuzni, de ott a Pázsit-tó is Pócsmegyernél, ahol enni, inni, horgászni, fürdeni és játszani lehet.

Tahitótfalunál egyszerű az átjutás

Forrás: Droneandy/Shutterstock

A nyugis, autómentes Szürkő-sziget is a Szentendrei-sziget mellett található, Szigetmonostor és Dunakeszi között körülbelül félúton, míg kicsit délebbre, a Szentendrei-Dunaágban ott a Lupa-sziget, vagy másképp Luppa-sziget (elméletileg mindkettő helyes, hiszen nevét Luppa Péter pomázi földbirtokos után kapta). Budakalászról komppal lehet átjutni a szigetre, vagy akár körbe is lehet csorogni a partok körül egy sétahajóval. A szigeten több ház, pontosabban nyaraló is van, és külön érdekesség, hogy ezek nagy része a 30-as évek elején, Bauhaus stílusban épült – az épületek lábakon állnak, mivel a területet egy évben legalább egyszer elönti a víz. Nagyon nyugalmas, sétálós, elmélkedős hely a sziget, amely mellett még egy apró, szinte legendás kis dunai sziget található. A Szentendrei-sziget partja melletti kis kupac az úgynevezett Egyfás-sziget, melynek nevéből a sziget méretére is könnyen következtethetünk. A valóságban kettő darab fa is van a szigeten, a régi magyar 10 forintos papírpénzen is ez az apró sziget volt látható.

Azon a bizonyos papírpénzen is két fa látható. Az eredeti festmény Jankó János Folyóparti táj című képeForrás: ValeewIldar - CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=41327003

Budapest szigetein nem fogunk részletesen végigmenni, hisz az Óbudai-szigetről, a Margit-szigetről és a Csepel-szigetről külön is lehetne írni egy-egy cikket, nem hagyjuk ki viszont a Hárosi-sziget környékét. Persze a Hárosi-sziget valójában nem sziget, hanem bő száz éve már félsziget, amelyet ma egy természetvédelmi területté nyilvánított ártéri erdő borít. Ennek egy kis nyúlványa a Hunyadi-sziget (mely szintén félsziget), mely ugyancsak emberi tevékenységtől mentes terület, amolyan ősvadon a főváros közelében. Ezeken a helyszíneken ezért nem is lehet szabadon csatangolni, de vezetett túrán körbe lehet bóklászni. De ha már szigetekről írunk, legyen szó valódi szigetekről is. A nagytestvér közelében pihen a Dunában a Kis-Háros-sziget is, illetve a Hárosi-Dunában még egy rejtett kincs, a Szerelem-sziget található.

Kádár és Pandúr

És most egy nagyot csorgunk lefelé, mert Baja környékén mindenképp körül kell nézni, mégpedig alaposabban. Itt van például a Kádár-sziget – nem, a névadója nem az egykori pártfőtitkár –, mely a Duna-Dráva Nemzeti Parkhoz tartozik, annak fokozottan védett területe. Ez azt is jelenti egyben, hogy ez a Gemenc három erdőrezervátuma közül az egyik, pontosabban a legkisebb. Nagyon változatos a vadvilág, rengeteg védett faj él a területen.

A Duna GemencnélForrás: Robert Keresztes/Shutterstock

Régen a Kádár-sziget a mellette fekvő Nagy-Pandúr-szigethez tartozott. Ez utóbbi egy folyamatosan formálódó terület, mivel kanyarban fekszik, így egyik oldala bomlik, a másik pedig feltöltődik. A sziget a középkorban itt álló Pandúr faluról kapta a nevét. Bár a lakosok a folyamatos áradások miatt elhagyták a települést, a név maradt, a sziget pedig nagyon kellemes kirándulóhellyé vált. Itt található a Pandúr-falu ökopark, melyben az interaktív tanösvényt mezítláb lehet bejárni; de van itt egy új, fából épített kilátó is, melynek aljában pihenőhelyet és mellékhelyiségeket is kialakítottak.

Petőfi-szigetForrás: Civertan - CC BY-SA 4.0, https://commons.wikimedia.org/w/index.php?curid=79813806

Szintén a Nagy-Pandúr-szigethez tartozott a Petőfi-sziget (ez a keleti oldalon van, míg a Kádár-sziget a nyugati oldalon), mely Baja egyik kedvenc üdülőterülete, ahol sokféle rendezvényt tartanak. Vannak panziók, vendéglők, sportuszoda, lehet evezni, horgászni, kajakozni, kenuzni és fürdeni. Átjutni sem különösebben bonyolult a szigetre, a városból közúti híd vezet át, a Nagy-Pandúr-szigetre pedig egy néhány éve átadott gyalogos- és kerékpárhídon lehet átballagni vagy áttekerni – kinek, hogy tetszik.

Szóljon hozzá
0 hozzászólás
Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek