Látta már, milyen kincseket rejtettek el a Dunakanyarban?

    Tudja, melyik volt az a Duna menti erőd, amit soha nem támadtak meg? Vagy azt, hogy hol raboskodott a szegedi tanyavilág hírhedt bérgyilkosnője? Járt már Magyarország legmagasabb épületében? A Dunakanyar hazánk legfontosabb építészeti és kulturális emlékei mellett rengeteg kevésbé ismert, izgalmas látnivalót is rejt. Most Komárom, Esztergom és Márianosztra látnivalóiból mutatunk be néhányat.

    Egy hatalmas erőd, ahol csak a filmekben harcoltak

    Hosszú sétára érdemes készülni, ha meglátogatjuk a komáromi Monostori Erődöt, ami a lőterekkel együtt számított csaknem 70 hektáros területével Közép-Európa legnagyobb újkori erődje. Több mint két évtizeden át, 1850 és 1871 között épült. A Monostori Erőd a komáromi erődrendszer része, amelynek építéséről I. Ferenc osztrák császár még a napóleoni háborúk idején határozott – akkoriban döntötte el ugyanis, hogy Komáromban építi meg menedékként a birodalom legerősebb katonai erődrendszerét, amely akár 200 ezer fős véderőt is képes befogadni.

    A komáromi Monostori ErődForrás: Polyák Attila / Travelo

    Még, ha ismerjük is a műemlék méreteit, a monumentalitását nehéz elképzelni: maga az erőd 25 hektárt foglal el, épületeinek alapterülete 25 680 négyzetméter, a helyiségek száma 640. Az erődben élő katonák legmagasabb létszáma 8000 fő volt, és mivel soha nem támadták meg az építményt, szinte sosem fogyatkozott meg a csapat. Amikor ugyanis megépült, egyszerűen bevehetetlennek számított önboltozó falszerkezetének és védműveinek köszönhetően.

    A külső és a belső kazamatarendszer között mély árok húzódott. A 3-4 méter vastag földtakaró gyakorlatilag elnyelte volna a becsapódó ágyúgolyókat, és ha be is jutott volna az ellenség az ötszög alakú erőd területére, az 5 km-es kazamata-rendszer lőréseiből rájuk zúduló golyózápor miatt semmi esélyük nem lett volna az előrenyomulásra. Az erődöt úgy tervezték meg, hogy a tornyok és az egyes szakaszok hermetikusan leválaszthatók legyenek, így még egy esetleges ellenséges behatolás sem okozott volna végzetes problémákat.

    Forrás: Polyák Attila / Travelo

    Mire azonban megépült az erőd, a haditechnika és a tüzérségi eszközök fejlődése miatt, már kissé elavultnak számított. De nem építették át, hanem kiképzőközpontként és fegyverraktárként használták. A II. világháborúban itt volt a 22-es gyalogezred parancsnoksága, 1945-90 között a Vörös Hadsereg Közép-Európa legnagyobb titkos lőszerraktárát rendezte be a falai között. Távozásukkal az erőd katonai szerepe végleg megszűnt.

    A túra az egykori legénységi szállóval kezdődik, amelynek termei egy 141 méter hosszú folyosóról nyílnak. Itt aztán el lehet képzelni, milyen lehetett egy korabeli katona számára az élet. A komfortfokozatról például csak annyit, hogy fűtés nem volt, fürdeni pedig a Dunára jártak minden nap, akkor is, ha jeges volt a víz.

    Forrás: Polyák Attila / Travelo

    Ma a látogatók a félhomályos kazamatákban hosszú sétára indulhatnak. Kényelmes, lapos cipőt érdemes felvenni, aminek nem árt a folyosók alján összegyűlő por, és jó, ha van nálunk zseblámpa, vagy legalábbis mobil, ami egy darabig bírja a zseblámpa funkciót. A gyerekek imádni fogják a félelmetes, sötét, labirintusszerű folyosórendszert, ráadásul egy interaktív kiállítást és egy Kalandfolyosó nevű szakaszt is meg lehet nézni, ahol játékos feladatokat kell megoldaniuk. Az erőd számos film helyszíne volt, mi pl. a Robin Hood trailerében fedeztük fel a Dunára néző bástyát. Komárom erődrendszere egyébként az UNESCO Világörökségi Várományosi Listájára is felkerült.

    Nyitvatartás: november 1-től március 1-ig 8 és 17 óra között, egyébként 9-től 18 óráig. Tárlatvezetés minden nap 9, 11, 13 és 15 órás kezdettel.
    Belépő: 1200-1800 forint, részletek itt!

    A tér, ami maga a történelem

    Az esztergomi Bazilikában valószínűleg már mindenki járt egy felejthető osztálykirándulás erejéig, és talán egy wellnessre is benevezett már az Aquaszigetben. A Bazilika és a város, ami az államalapítástól fogva kétszázötven évig Magyarország fővárosa volt, ennél sokkal többet tartogat, egy hosszú hétvégét is simán el lehet itt tölteni.

    Esztergom Széchenyi térForrás: Polyák Attila / Travelo

    Ha tanácstalanul, térképet vagy telefont böngészve érkeznek meg Esztergom főterére, a Széchenyi térre, akkor mindenképp ugorjanak be a Turisztikai Információs Irodába, ahol tényleg minden információt megkapnak a városról és a környékről. Vezetett túrát is kérhetnek, amit mi nagyon ajánlunk, mert egy helyi idegenvezető szemével mindig teljesen más megismerni egy várost.

    A téren sétálgatva olyan érzésük lehet, mintha egy időutazáson vennének részt. Főleg barokk, klasszicista és romantikus stílusú épületek állnak itt, amelyeket anno a város leggazdagabb kereskedői emeltek. A Bíróság épületében működött Magyarország első pénzverdéje, a Hild József által tervezett egykori Takarékpénztár pedig az ország harmadik ilyen intézménye volt, ami a 19. századi Esztergom gazdagságát bizonyítja. Ha a lábuk elé néznek, láthatják az egykori városkapu vonalát is.

    A reneszánsz és barokk stílusban épült bíróság épülete, előterében az Ister-kúttalForrás: Polyák Attila / Travelo

    A tér sarkán található Pálinka Patika a város első, 1801-ben megnyílt és csaknem kétszáz éven át működő gyógyszertárának épületében található. Megmaradt az eredeti berendezés, de gyógyszerek helyett csaknem százféle párlattal kúrálhatjuk itt magunkat. Mindenképp kóstolják meg a ház italát, a Schrank Meggy lelkét, ami úgy készült, hogy a Schrank-fivérek legendás meggylikőr receptjeit kicsit felturbózták a Panyolai Szilvórium Zrt. mesterei. A hely borbár, kávézó és rendezvényhelyszín is, a különtermében pedig pálinkásüvegekből készült csillárokat is láthatnak majd.

    Pálinka PatikaForrás: Polyák Attila / Travelo
    Travelo tipp:
    Gyerekekkel a Multúra nevű kiadványcsomagot érdemes beszerezni, ami egy kötetlen és izgalmas felfedezőúton vezeti végig a családokat, miközben a gyerekeknek igazi kalandokban lehet részük. Térkép és mesekönyv is tartozik a csomaghoz, így kiderül, ki volt a repülő bég, és milyen kincseket rejt a Duna.

    Az ország legnagyobb épülete és a királyi panoráma

    Azt mondanunk sem kell, hogy Esztergomba is strapabíró cipőben induljanak, hiszen lépcsőzésből nem lesz hiány, ha tényleg fel akarják fedezni a várost. Fontos megemlíteni, hogy az esztergomi Várhegyet és a Vízivárost 2017-ben nemzeti emlékhellyé avatták. Esztergom a magyar királyság első fővárosa, Szent István király szülővárosa, itt alakult meg és működött első korszakában a királyság és az érsekség.

    Az esztergomi Bazilikát akkor is érdemes meglátogatni, ha korábban már jártak itt. Hazánk legnagyobb, és egyben Európa harmadik legméretesebb egyházi építménye, 47 évig épült. Az altemplomtól a kupola gömbjéig 100 méter magas, így az ország legmagasabb épületének számít. Mindenképp járják be az egészet az óegyiptomi stílusban épült altemplomtól kezdve a kupola erkélyéig – kb. 460 lépcsőre kell számítani, de megéri.

    A bazilika belseje és Michelangelo Grigoletti alkotta főoltárképe, a Mária menybevitele. Ez a világ legnagyobb egy vászonra festett oltárképeForrás: Polyák Attila / Travelo

    Nézzék meg a Bakócz-kápolnát is, ami a magyarországi reneszánsz építészet egyetlen megmaradt alkotása. Még a Bazilika elődjéből, a középkori Szent Adalbert-székesegyházból maradt fenn. Az eredeti kápolnát 1600 darabra bontották szét, így építették be a bazilika testébe. A főszékesegyházban láthatják a világ legnagyobb (13,5 x 6,6 méteres), egyetlen vászonra festett oltárképét is, amit Michelangelo Grigoletti velencei művész készített el.

    Nyitvatartás: A templom 8-tól 16 óráig, altemplom 9-től 16 óráig. A kupolakilátó nyitvatartása időjárásfüggő, a főszékesegyházi Kincstár felújítás miatt zárva tart, előreláthatólag 2019 húsvétig.
    Belépő: kripta 300 forint, kupola felnőtteknek 700, diákoknak és nyugdíjasoknak 500 forint.

    Forrás: Polyák Attila / Travelo

    A Dunakanyar látványában a Királyi palota Fehér-tornyából is gyönyörködhetünk, ahonnan 360 fokos panoráma tárul elénk. A vármúzeumot 2014-ben felújították, közel 1000 négyzetméternyi kiállítótérben lehet betekintést nyerni a középkori várlakók hétköznapjaiba, és ahogy szinte minden várban, fegyvereket és páncélokat is láthatunk itt. Az elmúlt időszakban néhány, a rekonstrukció során korábban nem látogatható épületrészeket is megnyitottak, többek között a Várkápolnát is, amit még a fényképezőgépek vakuitól is óvnak, ezért tilos benne fotózni.

    Esztergomi vármúzeumForrás: Polyák Attila / Travelo
    Travelo tipp:
    A gyerekek várfelfedező játékban is részt vehetnek, amelyhez a kalandlapot és a felszerelést a pénztárnál lehet megvenni.

    Nyitvatartás: november 1. és március 31. között 10-től 16 óráig. Hétfőn zárva.
    Belépő: teljes árú 1600, kedvezményes 800 forint

    A Várhegy végigjárása után pedig tegyenek egy sétát a vár alatt és a Vízivárosban! Itt van a híres Keresztény Múzeum is, amit Simor János érsek alapított 1875-ben. Magyarország legnagyobb egyházi múzeumának állandó kiállításán a gótikus táblaképfestészettől és szobrászattól kezdve az itáliai reneszánsz és barokk festészeten át a németalföldi falikárpitokig számos érdekességet lehet látni, de keleti ötvöstárgyakat, ikonfestményeket és még számos rengeteg keresztény témájú alkotást is kiállítottak. Az egyik leghíresebb a garamszentbenedeki úrkoporsó, ami egy kerekekre szerelt, gazdagon díszített szimbolikus sírhely. 1480 körül készítették, valószínűleg Garamszentbenedek környéki mesterek.

    Nyitvatartás: márciustól novemberig szerdától vasárnapig 10 és 17 óra között, decembertől februárig zárva tart.
    Belépő: teljes árú 900, diák ás nyugdíjas jegy 450 forint.

    Aztán ott van az Özicseli Hadzsi Ibrahim-dzsámi is, amelynek felső szintjén múzeum, alsó szintjén pedig kávézó üzemel, a rózsakerten pedig egy középkori út fut keresztül. Ha a Malombástya belső udvarában kávéznak, a Bazilikát látják, az Erzsébet-parkra nyíló teraszról pedig a Dunát, így nem érdemes kihagyni ezt a pihenőt.

    Dzsámi nyitvatartása: keddtől vasárnapig 10-től 17 óráig.
    Belépő: felnőtt 1000, diák és nyugdíjas 500 forint.

    Az ilyen bőségtálakért irány a Mediterraneo Étterem!Forrás: Polyák Attila / Travelo

    És ha mindezek után szívesen ennének valami jót is, akkor irány a Duna esztergomi szakaszánál található Prímás-sziget! Itt pedig a Mediterraneo Éttermet keressék, ahol már az évről évre megrendezett „Esztergom étele" verseny nyerteseit kóstolhatják meg. Ilyen a zöldségágyon sült báránycomb snidlinges juhtúróval töltött kemencés burgonyával, vagy a sertés szűzérme grillezett zöldség halommal és padlizsánkrémmel töltött tésztaropogóssal.

    Egy börtönmúzeum, ami a rabjairól is híres

    Márianosztra egy apró falu a szlovák határ közelében, de érdemes egy kitérőt tenni ide is, ha a Dunakanyarban kirándulnak. A településen található Magyarok Nagyasszonya Bazilika és a Kálvária mellett a Börtönmúzeum is a helyi látnivalók közé tartozik.

    Magyarok Nagyasszonya BazilikaForrás: Polyák Attila / Travelo

    A 18. század végén feloszlatott pálos rend kolostora 1858-tól női fegyintézetként működött, és a Szent Vince rend irgalmas nővérei igazgatták. Eredetileg női börtön volt, az 1930-as években például itt tartották fogva Pipás Pistát, azaz Rieger Pálnét, aki szegedi tanyavilágban, férfiként élő bérgyilkosnő volt. De itt töltötte életfogytiglani büntetését Kóbory Róza is, aki szeretőjét bujtotta fel munkaadója, Mágnás Elza, a híres luxuskurtizán meggyilkolására. Itt raboskodtak a tiszazugi asszonyok is, akik arzénnal mérgezték meg a háborúból hazatérő férjeiket és rokonaikat. Később, 1950-től kezdve pedig az ÁVH használta az épületet a férfi politikai foglyok őrzésére. Olyan közismert, híres embereknek kellett itt raboskodniuk, mint Déry Tibor, Göncz Árpád, Bibó István vagy Mensáros László.

    A BörtönmúzeumForrás: Polyák Attila / Travelo

    Ma a Börtönmúzeumban nemcsak az intézet történetét ismerhetik meg, de a leghíresebb rabok történetét és a fogvatartottak mindennapjait is. Be lehet sétálni egy zárkába, és azt is meg lehet nézni, milyen tiltott tárgyakat koboztak el a fogvatartottaktól az idők során.

    Nyitvatartás: minden nap 9-től 16 óráig
    Belépő: 300 forint

    A Dunakanyar domborulataira is kíváncsiak? Nézzék csak:

    Tématámogatás. Készült a Magyar Turisztikai Ügynökség támogatásával.

    Tudsz egy jobb helyet, mint amit mi ajánlottunk? Vagy még több inspirációra vágysz? Mutass egy jó helyet, találj egy még jobbat itt: hellomagyarország.hu (x).

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!