Ezek a hazai arborétumok mind megérnek egy kora őszi kirándulást

Bár néhány fokos lehűlést ígér a meteorológia az elkövetkező napokra, a kellemes, nyárias ősz úgy tűnik, még kitart egy darabig. Ez az idő pedig remek arra, hogy felkeressük hazánk legszebb arborétumait. Ha összeszámoljuk, jelenleg 33 településen és helyszínen találunk arborétumot, melyeket egyfajta botanikus kertként tartanak számon, ahol főként olyan fákat és cserjéket találunk, amelyek ritka, máshol honos vagy veszélyeztetett fajnak számítanak. De az arborétum szépségét legfőképpen az adja, hogy méretétől függetlenül is lehet romantikus, vadregényes, kis ösvényekkel kialakított és szökőkutakkal díszített. Az alábbiakban összegyűjtöttünk pár ismertebb, és egy kastély kertjében megbújó helyszínt is.

A papagájvirágok otthona: Vácrátót

Az ország egyik leghíresebb és legnagyobb botanikus kertjében 13 ezer fajta növény él, melyeket Vigyázó Sándor gróf kezdett összegyűjteni a hatalmas park területén, miután 1871-ben megvásárolta azt a Géczy családtól. A kert kialakításával a legjobb hazai kerttervezőt, Jámbor Vilmost bízta meg. Ha ma sétára indulunk a védett természeti helyszínen, kicsivel több mint 3100 fát számolhatunk meg, és pihenhetünk a sziklakertekben is.

Az arborétumnak van egy trópusi- és pálmaháza is, amiben olyan különleges növényeket találni, mint a madagaszkári hosszú levelű, az utazók pálmájaként emlegetett legyezőbanán, aminek a beporzását a lemurok végzik a szigeten, akik a bőséges nektár miatt keresik fel a virágokat. Szintén itt tekinthető meg a trópusi papagájvirág (Strelitzia reginae), mely III. György angol király feleségéről, Charlotte von Mecklenburg-Sterlitz-ről kapta a nevét. De a papagájvirág, a kubai királypálma, és a hordó kaktuszok mellett, historizáló kerti építmények is várják a látogatókat.

Ahol mindent beterít a hangarózsa: Jeli Arborétum

A Kám község déli határában található Jeli Arborétumról minden év májusában írnak az újságok, és a Travelo.hu is ajánlja a természetjáróknak, mivel ebben az időszakban virágzik a kert látványos rododendron – babérrózsa, hangarózsa – gyűjteménye.

2019-es felvételForrás: Jeli Arborétum / VASI HEGYHÁT-RÁBAMENTE EGYESÜLET

A megannyi színben játszó virágok bokrokként és leomló fákként lepik el a területet a látogatók legnagyobb örömére. De az arborétum, melyet Dr. Ambrózy-Migazzi István gróf hozott létre 1922-ben, akkor is megér egy sétát, ha éppen nem hullámzik benne virágtenger, mivel 118 hektáros, országosan védett területén a virágokon kívül is van mit látni, például a Hétforrást és az Óriások erdejét is.

Pepi gróf fáskertje: Szarvasi Arborétum

A Szarvasi Arborétumot a Holt-Körös partján találjuk, és az év minden szakában csodás látványt nyújt színes lombkoronáival. Ha nagyon el akarunk rugaszkodni a valóságtól, olyan hangulata van a helynek, mintha a Gyűrűk Ura helyszínein sétálgatnánk. Hiszen az ösvények mellett a világ számos tájáról állnak itt fa- és cserjefajok, sőt, még mocsári ciprust is láthatunk.

Szarvasi Arborétum ősszelForrás: Jázmina / Wikipedia.org / CC BY-SA 3.0

A terület fásítását az ifjú Bolza József – akit Pepinek becéztek – feleségével együtt, gróf Batthyány Annával kezdte meg. Ők ketten szállították földlabdástól a mamut- és páfrányfenyőket, amelyeket szekérrel húztak fel az arborétum magasabban fekvő részeire, majd ezek a 80-as években átkerültek végleges helyükre, a mai arborétum területére.

Ritkaságok gyűjtőhelye: Gödöllői Arborétum

Ennek a Budapesthez közeli, erdészeti arborétumnak a telepítését a Gödöllői Erdőigazgatóság 1902-ben kezdte meg. A díjtalanul látogatható park alapításának eredeti célja az volt, hogy olyan fafajokat honosítsanak meg, melyek hazánkban nem alkottak állományokat, ilyenek voltak például a fenyők. Az arborétum érdekessége, hogy a természetben megtalálható fafajok és a nemesített erdészeti fajták génbankjaként is működik. Erdei fenyő, kocsányos tölgy, akác, vörösfenyő és sok egyéb faj törzsültetvényei élnek itt a mai napig – olvasható a Parkerdo.hu oldalán.

Az arborétum hatalmas, 350 hektárnyi területen működik, de ennek csak 10%-a parkjellegű. Így viszont jól körbejárható, és egyes részein még piknikezésre és szabadidős sporttevékenységre kialakított helyszínek is vannak.

A szentjánosbogarak csodavilága: Alcsúti Arborétum

Alcsútdoboz területén, a Váli-völgy közepén található arborétum kialakítása 1825-ben kezdődött el, alapítása pedig József nádor nevéhez fűződik. Sajnos a területen álló nádori klasszicista kastély a többi épülettel együtt idővel elpusztult, elhordták a köveiket. Csupán a timpanonos főhomlokzata maradt meg a kastélynak, de abban legalább még ma is gyönyörködhetünk. Ez azután is itt maradt, hogy 1870-ben a kert jelentősen megújult, a már korábban is említett Jámbor Vilmos főkertész irányításával.

Az arborétum jelenlegi területe 40 hektár és olyan látványosságokat véd, mint az ország legszebb hóvirágmezője, a 24 törzsű óriástuja, a zuhatagos bükk, a héttörzsű török mogyoró, és az ország legidősebb, 170 éves libanoni cédrusa.

Szentiván-éj környékén pedig egyedi természeti jelenség veszi itt kezdetét, mégpedig a szentjánosbogár tánc. A kislámpásként világító bogarak rajzásakor vezetett sétákra jelentkezhetünk, miközben gyakorolhatjuk az éjszakai fényképezést is.

Egy kastély kertjében megbújó arborétum Vépen

Szombathelytől nem messze találjuk Vép kisvárosát, amely 1984 és 1990 között még falu volt, de már akkor is féltve őrizte a vidék egyik legbecsesebb műemlékét, a vépi Erdődy-kastélyt és annak parkját. A lankás dombok között megbújó parkot a 17–18. századtól barokk, romantikus, majd tájképi jellegű kertként művelték.

Az Erdődy-kastély a levegőbőlForrás: Civertan / Wikipedia.org / CC BY-SA 4.0

A második világháború alatt azonban a kert és a kastély is komoly károkat szenvedett, és egy ideig úgy tűnt, semmi sem mentheti meg az enyészettől. De végül az egész terület műemlékvédelem és természetvédelem alá került, és fokozatosan helyreállították. Ma a vépi arborétumban egészen különleges tölgy- és fenyőgyűjteményt találunk.

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek