Ott jártunk! Krakkó hangulata magával ragadó, íme a legérdekesebb helyek

Tóth Fruzsina, a Life.hu felelős szerkesztője Lengyelország második legnépesebb városában, Krakkóban járt, és mindent megnézett, kipróbált, amit csak lehetett. Úti beszámolójából adunk most ízelítőt.

A városközpontban található a Tauron Aréna, a Jagelló Egyetem botanikus kertje, a vasútállomás és nem utolsó sorban a Kazimierz kerület, ami rengeteg turistát vonz Krakkóba – egyrészt a történelmi jelentősége miatt, másrészt azért, amilyen különleges hangulattal rendelkezik.

Az Ariel zsidó étterem a Szeroka utcábanForrás: Jongleur100/Wikipedia

A Kazimierz Krakkó történelmi zsidó negyede, ami kifejezetten divatos, és tele van élettel, színekkel, kreativitással. Napjainkban számos indie galériának, fura boltnak és vintage üzletnek ad otthont, nem beszélve az egymást érő romkocsmákról és koktélbárokról, ahol fiatalok és idősek együtt szórakoznak.

Azért is érdemes ellátogatni ebbe a kerületbe, mert az UNESCO világörökség részévé nyilvánították, ráadásul a világklasszikus Schindler listája számos jelenetét forgatták ott, illetve több zsinagóga vár arra, hogy felfedezzük őket.

Sikátorok és régi épületek a Kazimierz kerületbenForrás: NurPhoto via AFP/Andrea Savorani Neri

Ha egy kicsit távolabb merészkedünk, a Krakkói Állatkert, illetve Nowa Huta legyenek a vezényszavaink, ugyanis ezt a két látnivalót szintén a must have kategóriába sorolnám. Nowa Huta (jelentése Új Kohó) Krakkó legnagyobb és legnépesebb városrésze. Ezt a kb. 225 000 fős munkásvárost 1949-ben egy acélmű létesítése miatt hozták létre, majd 1951-ben Krakkóhoz csatolták, ám az összecsatolás ellenére az ott élők Krakkó többi részétől elkülönülő identitással rendelkeztek.

Nowa Huta madártávlatbólForrás: Piotr Tomaszewski/Wikipedia

Nagyon híressé vált a Tadeusz Sendzimir Acélművek épülete, amely a kommunista uralom idején a Vlagyimir Lenin Acélművek nevet viselte. A nevet 1990-ben, a kommunizmus összeomlását követően megváltoztatták, azóta a gyár a Tadeusz Sendzimir nevét viseli, aki tudós és mérnök volt.

Az üzem fénykorában – az 1970-es években – mintegy 40 000 embert foglalkoztatott, és évente csaknem 7 millió tonna acélt állított elő.

Az egykori Lenin Acélművek egy részeForrás: Zygmunt Put Zetpe0202/Wikipedia

Nowa Hutába látogatva érdemes ellátogatni az Acélművek Adminisztratív Központjába, ahol gyakorlatilag az utolsó szögig minden a kommunista kor szellemét idézi. Sőt, nemcsak idézi, hanem valóban onnan származik, ugyanis az épületben mindent az eredeti állapotában őriztek meg, így igen hátborzongató, de egyben nagyon érdekes utazásra invitálja az arra tévedő turistákat.

Ha már szocialista építészetről írtunk, nos, a korszak jellegzetes járműve is felbukkant Nowa Huta utcájánForrás: Hemis via AFP/GARDEL Bertrand

2004. december 30-án Nowa Huta jelentős részét műemlékké nyilvánították. Főleg olyan, az 1950-es években épült épületek kaptak védettséget, amelyek a korabeli szocialista építészet jellemzőit viselik magukon.

A teljes cikket, amelyben egy szuper szállásról is olvashattok a Life.hu oldalán, ide kattintva találjátok meg. 

Szóljon hozzá
0 hozzászólás
Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek