Egyre több vadló jelenik meg a csernobili atomerőmű körüli lezárt zónában

    Harmincöt éve, 1986. április 26-án történt a világ legsúlyosabb nukleáris katasztrófája, mostanra azonban elmondhatjuk, hogy Csernobil térségét fokozatosan visszafoglalja a természet. A növény- és állatvilág beköltözött az elhagyatott toronyházakba, elfoglalta a hivatalokat, üzleteket, és bár az ukrán hatóságok szerint a régió még legalább 24 ezer évig alkalmatlan lesz az emberi élet számára, újabban vadlovak találtak maguknak otthont a csernobili atomerőmű körüli lezárt zónában – írja a France24.com az AFP hírügynökség videója alapján.

    A katasztrófa óta ez a terület a jávorszarvasok és a farkasok menedékévé vált, nemrég azonban a csernobili természetvédelmi terület munkatársai a napjaink legvadabbjaként emlegetett, Ázsiában őshonos, veszélyeztett státuszú Przsevalszkij-lovakat telepítették be.

    Ez a lófajta Nyikolaj Przsevalszkij orosz tábornokról kapta a nevét, aki 1881-ben elsőként írta le az állatot a természettudomány számára, miután egy expedíció során rátalált a létezéséről szóló beszámolók alapján. A huszadik század közepére a túlvadászat következtében jelentősen megcsappant a faj egyedszáma, végül a kutatóknak Kína, Mongólia és Oroszország egyes régióiba sikerült visszatelepíteniük.

    Przsevalszkij-lovak a csernobili vörös zónábanForrás: AFP/Sergei Supinsky

    De nem ez ez első alkalom, hogy lovakat telepítenek a térségbe. Például 1998-ban, egy másik program keretében 30 lovat engedtek be a csernobili övezetbe a régióban őshonos, de 1909 óta kihalt ló, a tarpán eurázsiai vadló helyettesítésére. Az ukrajnai kísérletet viszonylag gyorsan leállították, de a lovak ott maradtak, jelenleg mintegy 150 példányuk él a lezárt zónában, és további 60 a fehérorosz határ közelében.

    Az Ázsiában őshonos, veszélyeztetett faj meglepő módon szaporodni is képes a sugárzással legsúlyosabban terhelt övezetbenForrás: AFP/Sergei Supinsky

    "Paradox módon ez egy egyedülálló lehetőség a biológiai sokféleség megőrzésére" – utalt Denis Visnyevszkij, a csernobili természetvédelmi terület tudományos vezetője arra, hogy mégicsak egy katasztrófa sújtotta helyszínen tesznek kísérletet a biodiverzitás megőrzésére. Sergiy Zhyla, a Csernobil Bioszféra Rezervátum vezető kutatója ugyanakkor hozzátette, hogy megfelelő körülmények között ez a vadló-populáció akár 300-500 példányszámúra is nőhet. A Przsevalszkij-ló védelmén dolgozó prágai állatkert kutató munkatársai szerint pedig a teljes egyedszám a 2700-at is elérheti. 

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Ezek is érdekelhetnek