Vidam Perevertilov, szállítóhajó-mérnök még február 16-án zuhant a vízbe Új-Zéland és a Pitcairn-szigetek között. A tengerész, aki hajnali 4 órakor a Csendes-óceán habjait szelő szállítóhajóról esett a vízbe, több mint 14 órát töltött egy régi halászbójába kapaszkodva, mielőtt megmentették. Egyedül az óceán közepén, mentőmellény nélkül úgy döntött, hogy a láthatáron lévő fekete folt felé úszik, ez a döntés pedig végül megmentette az életét.

Majdnem egy teljes napig tartott, mire Vidam Perevertilovot, a Silver Supporter fedélzetén dolgozó mérnököt visszahúzták a hajóra. Később elmondta a fiának, hogy miután befejezte az éjszakai műszakot a gépházban, szédülés fogta el, ezért kisétált a fedélzetre, hogy friss levegőt szívjon, mielőtt megtörtént volna a baj.

„Nem emlékszik, hogy a vízbe esett. Lehet, hogy elájult" – mondta Perevetilov fia. Viszont arra már emlékezett, hogy amikor magához tért, látta, hogy a hatalmas monstrum, amin addig utazott, elhajózik a sötétbe. Az óceán közepén az 52 éves Perevertilov hajnalban olyan döntést hozott, amely végső soron megmentette az életét. Látott egy fekete foltot a láthatáron, és bár nem tudta, mi az, felé úszott. Hatalmas túlélési ösztönnel küzdött, hogy a felszínen maradjon az elhagyott halászbójába kapaszkodva, míg végre 18 óra körül megtalálták. 

A legénység hat órán keresztül nem vette észre, hogy a férfi eltünt. A fedélzeten tartózkodó személyzet megállapította, hogy Perevertilov hajnali 4-kor még a fedélzeten tartózkodott, mert akkor jelentést írt a naplóba. Amikor lezuhant, a Silver Supporter körülbelül 400 tengeri mérföldre volt Francia Polinézia legdélebbi szigeteitől. A hajó vészhívást küldött, és a francia haditengerészet repülőgépei csatlakoztak a kereséshez Polinéziából, míg Franciaország meteorológiai szolgálata a szelet és áramlatot vizsgálta a valószínűsíthető sodródási helyek meghatározása érdekében. Végül Perevertilov hajóján dolgozó egyik kollégája hallotta meg a halk hangot, és látta meg az óceán hullámaiban felemelt kezet. Perevertilovot kimerülten, de sértetlenül húzták ki a vízből.

Laura Clarke, az új-zélandi brit nagykövet, aki a Pitcairn-szigetek kormányzójaként is szolgál, elmondta: "Mindannyian a legrosszabbtól féltünk, tekintve a Csendes-óceán puszta kiterjedését és erős áramlatait" – mondta. Perevetilov fia, Marat elmondta, hogy édesapja nem tartotta meg emlékként az elhagyott halászbóját, inkább a tengeren hagyta, hátha így megmentheti egy másik ember életét is – írja a The Guardian.