A régészek hosszú ideje sejtették, hogy az ókori egyiptomiak valamilyen közeli vízi úton szállíthatták a piramisok építőanyagaként használt óriási kőtömböket. De egészen mostanáig senki sem tudta biztosan, ha létezett is, hol volt pontosan ez a folyó, milyen volt az alakja, mérete, és mennyire volt közel az építkezéshez.
Még a mai napig tartogat meglepetést az Ókori Egyiptom világa. Tavaly írtunk arról, hogy az ókori világ hét csodája közül a legrégebbi, a legnagyobb és egyben az egyetlen fennmaradt csoda, a gízai Kheopsz-piramisban 4500 év után a főbejárat mögött egy eddig rejtett folyosót felfedezett fel egy nemzetközi kutatócsoport.
Most újabb felfedezés tartja izgalomban a kutatókat. Az a kérdés ugyanis, hogy egyéb eszköz híján, valóban vízi úton szállították-e a hatalmas kőtömböket a piramisok megépítéséhez, most úgy tűnik, megfejtődni látszik. Az egyiptomi Eman Ghoneim professzor, a Nature folyóiratban megjelent új tanulmány egyik szerzője ugyanis friss fejleményekkel állt elő. Egy, a piramisok építésének rejtélyét kutató amerikai kutatócsoport tagja szerint, ugyanis a Nílus egy mára teljesen eltűnt, ősi mellékága mentén épülhettek fel az ókori egyiptomi piramisok, köztük a híres gízai piramis is, több mint négyezer éve. A folyót pedig most megtalálták, vagyis pontosabban mondva a helyét.
A wilmingtoni Észak-Karolinai Egyetem kutatócsoportja műholdas radarfelvételek, történelmi térképek, geofizikai vizsgálatok és üledékfúrással vett minták elemzése révén találta meg és térképezte fel az egykori folyót, amelyet egy óriási szárazság apasztott el és homokviharok temettek be több ezer éve - számolt be róla pénteken a BBC News.
A Nílus Ahramat elnevezésű mellékágát amerikai, egyiptomi és ausztrál kutatókból álló csoport fedezte fel. Suzanne Onstine, a tanulmány másik szerzője hangsúlyozta: a folyóág felfedezése és az adatok, amelyek azt mutatják, hogy volt egy vízi útvonal, amelyen nehéz kőtömböket, eszközöket, embereket és mást lehetett szállítani, magyarázattal szolgálnak arra, hogyan építhették az ősi piramisokat.
A kutatók adatai szerint az Ahramat folyó (ami arabul piramist jelent) mintegy 64 kilométer hosszú, legalább 25 méter mély és 200-700 méter széles lehetett. E mellett a mellékág mellett épült fel 31 piramis 4700-3700 évvel ezelőtt.
Az eltűnt folyóág felfedezése magyarázattal szolgál arra is, hogy miért épültek olyan sűrűn egymás mellé Gíza és List között a piramisok, holott ez a régió ma már a barátságtalan Szaharai sivatagban fekszik.
A tanulmány szerint a folyó piramisokhoz való közelsége arra utal, hogy az építkezések idején még használni tudták szállításra.
Onstine magyarázata szerint az ókori egyiptomiak tehát az emberi erő helyett valóban a folyó erejét használták a nehéz kövek szállítására, ami jóval kevesebb erőfeszítést igényelt.
(Forrás: MTI)