Frissen indított rovatunkban olyan kevéssé ismert helyeket szeretnénk bemutatni, ahova ritkán jut el az átlag turista. Igyekszünk rendkívüli, különleges, néha akár bizarr látnivalókkal is előrukkolni. Az első részben egy olyan nem mindennapi, kígyó formájú szállodát mutattunk be, amelynek gyomrában lehet éjszakázni. Ezúttal pedig ijesztő lényeket ábrázoló, mohával benőtt szobrokkal teli misztikus kertbe kalauzolunk el titeket.
Rómától mintegy 92 km-re északra, a csendes, körülbelül 1700 lakosú település, Bomarzo mellett található a Sacro Bosco (Szent Erdő) park. A 16. században épült kert megálmodója, Pier Francesco Orsini katonai vezető, a művészetek patrónusa és Bomarzo hercege is volt, aki teljesen felrúgta az olasz reneszánsz kertek hagyományait.
Orsini herceg díszes szökőkutak, takaros sövények és a bonyolultan faragott római istenek és istennők helyett groteszk lényekkel töltötte meg a kertjét, melyet Pirro Ligorio építésszel terveztetett meg.
A közel 500 éves park mintegy 3 hektáron terül el egy erdőben, ahol különböző méretű ijesztő külsejű mitológiai lények, állatok, és olyan furcsa épületek között sétálhatunk, amelyeknél szándékosan figyelmen kívül hagyták a perspektívát vagy az esztétika szabályait, hogy összezavarják a látogatókat.
Miután Orsini elhunyt, a Sacro Boscót sorsára hagyták, amely teljesen ki volt téve az időjárás elemeinek. A moha benőtte a szörnyeket ábrázoló szobrokat, és ettől még kísértetiesebb lett az egész kert. Az emberek csak néhány évszázaddal később kezdték újra meglátogatni a helyet, miután Salvador Dalí művész meglátogatta a kertet, akit megihlették Orsini nagy, mohával borított lényei, így 1948-ban rövidfilmet készített is róla, a szörnyekről pedig egy 1964-ben készült festményében is megemlékezett.
Groteszk szobrok gyűjteménye
Ahogy átlépjük a közel 500 éves kőboltozatot, az erdő „küszöbét", elnyel minket a csend. Sok szörny most békésen pihen kertben, ahol hátborzongató vonásaik a turistákat is meglepik. A szobrok bazaltból készültek, amely anyag a környéken hatalmas mennyiségben elérhető. A művek között sokat rejtélyes és titokzatos feliratok fémjeleznek, amelyek csak kis mértékben maradtak fenn.
A kert elején a látogató két Szfinx előtt találja magát, amelyek megjelenése az oroszlántestű nő klasszikus modelljét és az egyiptomi modellt is követi, hiszen mindketten szárnyatlanok. A két lény szimbolikusan őrzi a parkot, és az talapzaton üdvözlő feliratok fogadják a látogatókat. Tovább haladva bukkan fel a Park első igazi szörnye, a Próteuszként (a görög mitológiában egy tengeri isten) vagy Glaucusként (sárkány) azonosított hatalmas, tátott szájú szörny feje, amely úgy tűnik, közvetlenül a Föld belsejéből emelkedik ki.
Egy fenséges elefánt egy nagy tornyot cipel a hátán, és egy római légióst tart az ormányában, mintha össze akarná zúzni. Úgy gondolják, ez Hannibál elefántokkal vívott pun háborújára utal.
Herkules és Cacus, a három fejű, tüzet okádó istent ábrázoló mű a park legnagyobb szobra, amely a két óriás küzdelmét ábrázolja. Körülöttük néhány harcos-alak volt látható, amelyeket az idő elkoptatott.
A park leghíresebb alakja és szimbóluma minden bizonnyal az Ogre, egy nagy, tátott szájú kőarc, melynek ajkáról az "Ogni Pensiero Vola", azaz „Minden Gondolat Elszáll" felirat olvasható. A szoboróriásba néhány lépcsőn keresztül be lehet jutni ahol padok és egy asztal található. A helyiség belső kialakításának köszönhetően a hangok visszaverődnek a falakról, ami ijesztő hatású visszhangot kelt.
Cerberus, az alvilágot őrző háromfejű kutya sem hiányozhat a parkból, ahogy Echidna a félig szűzleány, félig kígyó sem, akit két kígyófarokkal ábrázolnak. Fúria (A bosszú három istennője közül az egyik), akit egy sárkányfarkú és szárnyas nőként jelenítettek meg, szintén helyet kapott.
A parkban sétálva találkozhatunk kevésbé ijesztő, ám mégis furcsa módon ábrázolt lényekkel is, például egy hatalmas teknőssel, melynek páncéljából szörnyszerű szobor emelkedik ki, de bálna, pegazussal díszített szökőkút, nimfák, Neptunus isten szobra is feltűnik utunk során.
A mai ember ingerküszöbe már teljesen más, mint 500 évvel ezelőtt, amikor a park épült. Akkoriban biztosan sokakat kirázott a hided, amikor ide vezette őket a sors. Az más kérdés, hogy az éj leple alatt feltehetően mi sem sétálgatnánk örömmel ebben az amúgy szép környezetben lévő kertben.
Nem tudni pontosan. Orsini járatos volt a klasszikus irodalomban, így egyesek úgy tartják, hogy a szörnyetegeket az ókori legendák ihlették. Mások azzal érvelnek, hogy Orsini azért építette a Sacro Boscót, hogy ellensúlyozza barátja, Cristoforo Madruzzo kertjét. Madruzzo kertje a közeli Soriano di Ciminóban minden jót és világosat képviselt a világon, míg az Orsini kertje, sötét és ellentmondásos. A harmadik nézet azonban az, hogy a kísérteties lények Orsini személyes démonait képviselik, akik élete tragédiáiból születtek. Orsini több évet töltött hadifogságban Németországban, egy 1553-as hadjáratot követően. Parancsnoka és közeli barátja, Orazio Farnese ugyanabban a csatában vesztette életét, amely Orsini elfogásához vezetett, és a börtönből való szabadulása után röviddel Orsini szeretett felesége, Giulia Farnese elhunyt. A nyolcszögletű Örökkévalóság Temploma, amely a kert tetején áll, elhunyt hitvesének emlékműve.
(Forrás:bbc.com, wikipedia.com)