Váratlan leletre bukkantak a Déri Múzeum régészei

A késő bronzkori települések kutatása már 2011 óta folyik hazánkban. A 2020 szeptemberében indult projekt fő célja pedig az volt, hogy felderítsék az i. e. 1300-1100 közötti időszakban a mai Dél-Alföld (Békés és Csongrád-Csanád megyék) területén létrejött különböző méretű, sáncokkal és árkokkal erődített települések szerkezetét, és megpróbálják rekonstruálni a késő bronzkori közösségek társadalmi és gazdasági életét. Az ásatások során azonban most emberi maradványokat is sikerült feltárniuk a debreceni Déri Múzeum régészeinek.

A Déri Múzeum régészcsapataForrás: derimuzeum.hu

Az idei terepmunka július 11-től négy héten át folyt Medgyesegyházán. A kitűzött cél a védmű szerkezetének feltárása és alapos dokumentálása volt. A központi rész erődítése egy kisebb és egy nagyobb árok, ill. a közöttük található, döngölt földből készült sánc és fa cölöpökből álló paliszád lehetett. 

Az árkok és a közöttük található, agyaggal tapasztott, egykori cölöp önmagában is jelentős felfedezés, de a belső árokban előkerült fiatal nő temetkezése minden várakozást felülmúlt.

A 12 éve futó projekt során a régészeknek még nem volt móduk emberi maradványokat feltárni egyik településen sem. A medgyesegyházi erődítés árkában meglelt, Helénának elnevezett, feltehetőleg fiatal nő holttestét lepelbe csavarhatták az árokba helyezés előtt.

Déri Múzeum, Debrecen, ásatás, leletForrás: derimuzeum.hu

Erre utalhat, hogy mindkét karja szorosan a mellkasán feküdt, lábai szorosan egymás mellett, erősen behajlítva kerültek elő. Heléna maradványai számos adattal szolgálnak majd a korszakról, pl. a csontjaiból radiokarbon méréssel megállapítják, hogy mikor élt; a fogaiból vett mintákból megtudhatják, hogy helyi vagy máshonnan betelepült-e, esetleg hogy élete során milyen jellegű táplálékot fogyasztott. írja a Déri Múzeum a weboldalán.

 

 

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek