Arany lelet bukkant elő egy sírból a Kárpát-medence legnagyobb avar kori (6-8. század) temetőjében, Zamárdiban. Az érme valószínűleg annak az aranyadónak volt a része, amit Bizánc fizetett a béke fejében az avar kagánnak - írták a szakértők.

A napokban szakemberek a legnagyobb közösségi oldalon arról számoltak be, hogy idén is folytatódott Zamárdiban a "Rétiföldek avar kori régészeti ásatás", ahol 43 avar kori sírból (i.sz. 600-630) kerültek elő értékes régészeti leletek.

Találtak bronz lemezekkel díszített favödröket, aranyozott bronz övdíszt és kerámia edényeket is, de mindezek közül a legérdekesebb a „nemzet aranya".

A bejegyzés szerint Dr. Balogh Csilla ásatásvezető mellett Dr. Kustár Ágnes, Dr. Rendes Katalin, Dr. Suskovics Csilla antropológusok, valamint Dr. Erdősi László régész is csatlakozott a szakmai stábhoz Zamárdiban. Azt írták, hogy

a pénzérem, egy 616-625 között vert, Bizánc valamelyik verdéjében készült, arany, könnyű solidus. Heraclius és Heraclius Constantinus arany pénze volt, a két oldalán az uralkodók láthatók."

Az arany lelet egy 35-45 évesen meghalt férfi mellett volt a sírban. Különlegessége, hogy a pereméről kisebb darabokat levágtak, amiből talán az érme tulajdonosa az asszonyának készíttetett ékszert – írja a likebalaton.hu.

Címlapkép: Facebook/Metzker Krisztina