Megnyílt Magyarország első modernista luxusvillája a látogatók előtt

Napozóterasz a tetőn, harmonikaajtókkal leválasztható télikert, fehérre meszelt falak, rengeteg napfény, friss levegő és nyitottság – nagyjából így írható le egy haladó szellemű család modernista luxusvillája a két világháború között.

Ennek az építészeti stílusnak egy szép példáját nézhetjük meg mostantól az erzsébetvárosi Bajza utca 10. szám alatt, ahol megújulva várja a látogatókat a Walter Rózsi-villa. A frissen felújított épület és kiállítótér azért is nagyon izgalmas, mert ez az első modernista villa Magyarországon, amely nyitva áll a nyilvánosság előtt. Az összes többi – mint például a II. kerületi Napraforgó utcában lévő Bauhaus-házak – mind magánkézben vannak, így csak kívülről nézhetjük meg őket.

Télikert, tágas erkély és tetőtéri napozóterasz biztosították a kapcsolatot a természettelForrás: Travelo

Pedig egy modernista villa nagyon is olyan, aminek minden emeletét be kell járnunk, kívül is és belül is, hogy megérezzük mennyire igyekszik a tenyerén hordozni a lakóit. Helyet kell foglalnunk a szalonjában, hogy megtapasztaljuk a beáramló napfényt, ki kell mennünk az erkélyére (minden szobának van kijárata!), hogy érezzük a nyitottságát, fel kell mennünk a napozóteraszára, ahová még a vizet is felvezették egy szabadtéri csap formájában, hogy érezzük a luxusát.

A korszakban a Nap sugarainak fertőtlenítő, a friss levegőnek gyógyító hatást tulajdonítottak, ezért került sok modernista épület, ahogy a Walter Rózsi-villa tetejére is a fürdőszobához hasonló higiéniai funkciót ellátó napozóterasz. Nem hiányozhattak a korszakban divatos harmonikaajtók sem, amelyekkel pillanatok alatt egybe lehetett nyitni például a télikertet a szalonnal, ha egy nagyobb társaság érkezett vendégségbe.

Az utcai homlokzat részleteForrás: Hack Robert

A villa 1936-ben épült Walter Rózsi operaénekes és családja számára, Fischer József építész és felesége, Pécsi Eszter statikus mérnök tervei alapján, aki nem mellesleg az első női mérnök volt a magyar történelemben.

A tervezők egy modern gondolkodású nagypolgári család igényeihez igazították az épületet: a földszintre kerültek azok a helyiségek, amelyeket igyekeztek elrejteni a vendégek szeme elől, mint például a konyha, a kamra és a házmester lakása. Az első emeleten a vendégek fogadására szánt napfényes szalon kapott helyett, a másodikon pedig a privát szféra terei – a hálószoba, a dolgozó- és gyerekszoba, a gardróbok és a fürdőszobák. A villában étellift is működött, amely a földszinti konyhát az első emeleten lévő ebédlővel és a második emeleten lévő reggelizővel kötötte össze.

A Walter Rózsi-villa részlete a kert felőlForrás: Wachsler Eva

Az épületet 1949-ben államosították, majd a következő hatvan évben a Belügyminisztérium kórháza használta. Felújítása és kiállítóhellyé alakítása a Magyar Művészeti Akadémia finanszírozásában valósult meg 2020 és 2022 között Kokas László építész tervei alapján.

A villa az 1968 óta létező Magyar Építészeti Múzeum és Műemlékvédelmi Dokumentációs Központ (MÉM MDK) első önálló kiállítótere is egyben, ezért reklámozzák úgy az intézmény honlapján, hogy a "Walter Rózsi-villa a magyar építészet új otthona".

Az eredeti lépcsőkorlátot építették vissza a felújítás soránForrás: Hack Robert

A villa belső tereiben nem a család bútoraival fogunk találkozni, az eredeti enteriőröket archív fotókról ismerhetjük meg a falakon. Ehelyett a modernista otthon alapvető elveivel ismerkedhetünk meg a Színtér és Lakótér. Modern lakóházak Magyarországon (1928-1945) című kiállításon.

"Az új otthon most van kialakulóban. Egyelőre a praktikusság harcol benne az esztétikával" – olvashatjuk az 1931-ben megjelent újságból vett idézetet az első teremben, amely jól összegzi a díszes, de sokszor egészségtelen levegőjűnek és fénytelennek tartott historizáló épületek ellenpontjaként megjelenő modernista elveket. A villa tereihez a modernizmus egy-egy hívószavát társították a kurátorok, Magyaróvári Fanni Izabella és Sebestyén Ágnes Anna.

Az emeleti hálószobában a komfortról alkotott modernista elvekkel ismerkedhetünkForrás: Hack Robert

Így például a vendégek fogadására is alkalmas, a télikerttel egybenyitható szalonban megrendezett kiállítás a nyitottság fogalmát járja körül. "Ez volt a társasági élet, a nyilvánosság színtere; a nyitottságé a közönség, a társadalom felé, ugyanakkor a kert felé is. A modernizmusban ez a fajta nyitottság nagyon fontos volt; nagyméretű teraszokkal, erkélyekkel, ablakokkal, harmonikaajtókkal, tolóablakokkal igyekeztek felnyitni a teret a természet, a kert felé, és ezzel nagyon élővé tudott válni ez az épület abban az időszakban" – magyarázta Sebestyén a megnyitó alkalmából rendezett sajtóbemutatón.

Tovább haladva a felső szintre a fürdőszobában az építészek korabeli higiéniáról alkotott elképzeléseivel ismerkedhetünk. Kiderül például, hogy a korszakban progresszívnek számító linóleum és a csővázas szék egyes kritikusok szemében a kórházak hangulatát idézte, de a modern építészek számára a higiénia esztétikáját jelentette. A gyerekszobában szóba kerül az is, hogy milyen az ideális gyerekbútor a haladó szellemű tervező szerint: nem érezteti a gyermekkel a kicsinységét, hanem a gyerek méreteiből indul ki, nem szorít merev rendszerbe, hanem szabad mozgást enged. A hálószobában a komfortról alkotott modernista elvekkel ismerkedhetünk.

A gyerekszobában berendezett kiállításon korabeli gyerekbútorokat láthatunkForrás: Hack Robert

A korszakban a közízlés a modern bútorok praktikusságánál többre értékelte a díszes neobarokk világát, így a modernista villákban is előfordult, hogy antik bútorokkal rendezték be a szobákat. Nem volt ez másképp a Walter Rózsi-villa esetében sem, mint ahogy az archív fotókról kiderül. A kurátorok azonban a korszak haladóbb szellemű bútorain keresztül mutatják be a korabeli építészet és design alapelveit, így találkozhatunk például csővázas székkel, átalakítható munkaállomással, korabeli kenyérpirítóval, és egy valódi, fából készült zenegéppel is. A mennyezeti lámpák szintén a két viágháború közötti modernizmus példái.

Bár az emeleteken megrendezett kiállítás csak egy évig lesz látható, az épület földszintjén egy állandó kiállítás is helyet kapott. Kovács Dániel Fasori Históriák című kiállítása a villa közvetlen és tágabb környezetének alakulását mutatja be az 1800-as évektől egészen napjainkig, sorra véve a legfontosabb eseményeket és épületeket.

A Walter Rózsi-villa nem csak kiállítótér, hanem rendezvénytér isForrás: Hack Róbert

Fontos tudni, hogy a helyszínen nincs jegyértékesítés, a belépőket a jegy.hu oldalon tudjuk megvásárolni. A Walter Rózsi-villa nem csak kiállítótér, hanem rendezvénytér is, ahol például nagyapáink korának építőjátékait próbálhatják ki a gyerekek egy a modernizmus jegyében szervezett kézműves foglalkozáson. A villáról és a programjairól bővebben itt tájékozódhatsz.

Szóljon hozzá
0 hozzászólás
Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek