Nyolc ország kéri a lipicai-lótenyésztés felvételét az UNESCO listára

    Horvátország, Szlovénia, Ausztria, Magyarország, Bosznia-Hercegovina, Olaszország, Szlovákia és Románia közösen kérte a lipicai lovak tenyésztésének felvételét az UNESCO szellemi kulturális örökség listájára - adta hírül az MTI.

    dengmo/pixabay

    A lipicai ménest 1580-ban alapították, az akkori Habsburg Birodalom területén II. Károly főherceg a Trieszt közelében található Lipiken, a mai szlovéniai Lipicán hozott létre tenyésztő telepet. A nemes fehér lovak világhírüket annak köszönhetik, hogy a Habsburg császári udvarban nagy számban alkalmazták őket.

    A lipicai lovakat Ausztriában, Szlovéniában, Horvátországban, Bosznia-Hercegovinában, Magyarországon, Szlovákiában, Olaszországban és Romániában is tenyésztik.

    A végleges döntést a listára vételről az UNESCO Világörökség Bizottsága éves kongresszusán, 2021 decemberében hozza meg - közölte a szlovén kormány, amely a nyolc ország nevében a héten nyújtotta be a pályázatot az UNESCO párizsi titkárságán.

    A lipicai lovak hagyományos tenyésztése Baranyában, Szlavóniában és Szerémségben része a horvát kulturális örökségnek, és 2017 elején bekerült a Horvát Köztársaság Kulturális Javak Nyilvántartásába is.

    A lipicai ménes Szlovéniábanfdora / Travelo.hu

    A nemzetközi kezdeményezés a közös UNESCO-jelölési lehetőségről 2017 végén indult, horvátországi lebonyolítója a kulturális minisztérium volt.

    Szlovénia még 2015-ben jelezte, hogy a Lipicai Méntelep (Kobilarna Lipica) pályázni fog a világörökségi státuszra, majd 2019 májusában Szlovénia és Ausztria közös indítványról állapodott meg.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!