Keresse meg Rumcájsz, a jószívű haramia kalandjainak helyszíneit!

    A magyar nézők elsősorban az 1967 és 1984 között készült, 39 részes csehszlovák rajzfilmből ismerhetik Rumcájsz karakterét, de eredetileg a jószívű haramia kalandjai könyvben jelentek meg, Radek Pilař fantasztikus rajzaival. Václav Čtvrtek több mint ötven könyvet írt, zömmel meséket és ifjúsági regényeket, de neki köszönhetjük többek között az itthon is népszerű Moha és Páfrány történeteit. Most azonban abban a városba csábítjuk olvasóinkat, ahol a piroskalapos cipészmester kalandjai játszódtak.

    Rumcájsz suszterként éli mindennapjait az észak-csehországi Jičinben, míg egy nap össze nem különbözik a város polgármesterével, aki elűzi őt otthonából. Rumcájsz feleségével, Mankával és kisfiúkkal, Csibészkével az erdőben találnak menedéket, és a címszereplő afféle cseh Robin Hoodként szegényeket segítő haramiának áll.

    Keressék meg a mesében látott óratornyos kaput!

    A tizenhatezres lakosságú Jičin Prágától észak-keletre mintegy nyolcvan kilométerre található, az úgynevezett Cseh Paradicsomban. A Mnichovo Hradiste, Zelezny Brod és Sobotka települések, illetve Jičin által határolt, természeti és történelmi kincsekben bővelkedő területet, északon a Jizerské és az Óriás-hegység, nyugaton pedig a Jizera-folyó fogja közre. A tizenkilencedik században Sedmihorky fürdőhely lakói nevezték paradicsominak ezt a területet.

    Jičin nagy múltra tekint vissza, bár nevét először csak 1293-ban említették, az első szláv telepesek már a hatodik században megérkeztek ide. A város a tizenhetedik században élte fénykorát, amikor Albrecht von Wallenstein osztrák generális olasz építészeket hívott Jičinbe, akik aztán Morvaország első barokk városképét alakították ki. A főtér (Valdštejnovo náměstí) ma is barokk épületekkel, hangulatos árkádsorral és a Szent Jakab templommal büszkélkedik, de itt található egy reneszánsz eredetű barokk kastély is, ahol ma múzeum és képtár működik. Érdemes felkeresni a téren található információs irodát, ahol a hasznos dolgok és térképek mellett rumcájszos emléktárgyakat is vásárolhatunk. (Forrás: Pizolit.hu)

    A Waldstein tér és a legendás óratoronyForrás: David Paloch / Wikipedia

    A tér emblematikus látnivalója azonban kétségkívül a Rumcájsz történeteiben is megjelenő óratornyos kapu, ami egykor városkapu volt. A Valdická Brána 1568 és 1578 között épült, míg a késő barokk stílusú legfelső szintet 1768-ban toldották hozzá. A torony 52 méter magas, és 156 lépcsőt kell megmásznunk ahhoz, hogy gyönyörködhessünk a város és a környező tájak látképében.

    A torony áprilistól szeptemberig látogatható, általában tíz és tizennyolc óra között (érdemes előre megnézni a nyitvatartást, mert valamikor már délután négykor bezárnak), a belépő díj harminc, illetve kedvezményesen húsz korona.

    De található egy másik torony, illetve tornyocska is a városban. A nyolc méter magas Milohlídka Jičin északi határában található. Ennek hatvan lépcsőfokát azonban ingyen mászhatjuk meg.

    Milohlídka toronyForrás: Benutzer:Hejkal / Wikipedia

    Lépjen be Rumcájsz műhelyébe!

    A Valdická Brána szomszédságában (Pod Koštofránkem 102) található egy kis fehér falú, sok ablakos házikó, ahova feltétlenül el kell látogatni, ha szereti Rumcájsz meséjét. Úgy rendezték be, mintha az erdei élet előtt ott lakott volna a jó suszter: megtekinthetjük a műhelyét, sőt, a mesterség különböző kellékei között ott állnak „életnagyságban" a mese főszereplői.

    Megnézhetjük Manka gyógynövényekkel teli kertjét, de van itt játszószoba és kávézó, az elmaradhatatlan ajándékbolttal. A Valdická toronyhoz hasonlóan áprilistól szeptemberig tart nyitva, és a nyitvatartási idő is változik. Belépődíj huszonöt, illetve tizenöt korona.

    Rumcajsova sevcovna, vagyis a Rumcájsz múzeumForrás: Jicin.org

    Minden év őszén Jičin igazi mesevárossá változik. A több napos fesztivál megnyitóján színes parádéval kísérve adják át a meseváros kulcsát. A Valdštejn téren felállítanak egy kis kastélyt, ami középkori életképeket és a kézműves mesterségek kulisszatitkait mutatja be, vásárral, zsonglőrökkel és interaktív, ismeretterjesztő foglalkozásokkal. Ilyenkor számos látványos gyerekprogrammal is készülnek a szervezők, workshopokkal, játszóházakkal és bábelőadásokkal, de a felnőttek sem unatkoznak, hiszen enni és inni lehet, méghozzá sokat, esténként pedig a hangulatos világításban úszó helyszíneken koncerteken lehet szórakozni, és kötelező elem a tűzijáték is.

    A Porladó-sziklák között lakott Rumcájsz

    A Rejtekadó erdő, ahol Rumcájsz és családja élt, a valóságban nem létezik – azaz más néven létezik. Jičintől nyugatra csodálatos, mesebeli alakú homokkősziklák magasodnak, amelyeknek már neve is úgy hangzik, mintha egy mesében járnánk: Porladó-sziklák (Prachovské skály).

    Az oszlop- és szoborszerű sziklák látványos csoportja igen kedvelt túrázó- és mászóhely, amit mi sem jelez jobban, minthogy a három négyzetkilométeres területen összesen tizenöt kilométernyi turistaösvény kanyarog a völgyekben és hasadékokban is, néhol a kőbe vájt lépcsősorokkal.

    A homokkősziklák mind különleges alakúak, ezért is van szinte mindegyiknek saját neve – pl. olyan, mint a Támaszkodó-torony vagy a Hegyi-imádság. A Vyhlídka Křížkovského nevű kilátóról pedig remekül látszik a kettős bazaltkúpra épült egykori rablótanya, Trosky várának romjai.

    Prachovské skály sziklatornyaiForrás: Magnus Mertens / Wikipedia

    Rumcájsz meséjében egy óriás tanyázik a sziklák között, ami a látványosságokat fürkészve már-már magától értetődő. Hol máshol laknának az óriások, ha nem itt? A jószívű zsiványnak még egy kis barlangot is berendeztek errefelé, az íróról, Václav Čtvrtekről pedig egy, a Přivýšina-csúcson található kilátót neveztek el, ahonnan egészen a Prachovi-sziklákig ellátni. (Forrás: Csámborgó

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!