Járjon azon az úton, amelyről Kerouac regényében olvashatott!

    Jack Kerouac, a beatnemzedék megalapítója 1951 áprilisában, három hét alatt, kávéval és Benzedrinnel feltunningolva írta meg legismertebb művét, az önéletrajzi ihletésű Útont. Az általa kifejlesztett spontán írástechnikával csak írta, ami jött, és ahogy jött. Sok-sok méternyi papírt ragasztott össze csak azért, hogy az írást ne kelljen megszakítani azzal, hogy rendre újabb lapot fűz az írógépbe. Egyesek szerint csak legenda ez a három hetes, már-már eszelős alkotási roham, mert valójában Kerouac évekig dolgozgatott a regényen, és ez a három hét csak a kézirat véglegesítéséről szólt.

    Jack Kerouac portréja 1956-bólForrás: Tom Palumbo / Wikipedia

    Több kiadó is elutasította a művet, végül a Viking Press fogadta el, ám változtatásokat kért. Az eredeti szövegben például a szereplők a saját nevükön szerepeltek, ahogy a szerző is, de meg kellett változtatni azokat – így lett Kerouacból Sal Paradise, és országos cimborájából, Neil Cassidy-ből Dean Moriarty. A könyv végül 1957-ben jelent meg, és a beatkorszak egyik alapvetésévé vált.

    Sok száz oldalt ölelne fel a regény helyszíneinek bemutatása, hiszen a szöveg útinaplóként sorolja a településeket, amelyeken a szereplők áthaladnak; ráadásul, mivel önéletrajzi jellegű műről van szó, Sal Paradise és Kerouac szétválaszthatatlanok, így a szerző életének meghatározó helyei közül csak néhány fontosabbat említünk az alábbiakban.

    New York City

    Kerouac New York City-ben élt, amikor találkozott Neal Cassidy-vel, akivel aztán rengeteget utaztak.
    Többször is keresztül furikáztak az Egyesült Államokon, és az utazások élményeiből született meg végül az Úton a West 20th Street 454. szám alatti lakásban.

    Törzsvendég volt a The White Horse Tavernben (Hudson Street 597), New York második legrégebbi kocsmájában: 1880 óta oltják itt szomjukat az emberek. Kezdetben egyszerűen csak The Horse-nak nevezték, és a Hudson partján dolgozó dokkmunkások múlatták itt szabadidejüket, majd az 1950-es évek elején írók és művészek törzshelye lett. Dylan Thomas, Bob Dylan, Hunter S. Thompson továbbá költők, zenészek, művészek hörpölték itt az italukat.

    The White Horse Tavern 1961-benForrás: Phyllis Twachtman / Wikipedia

    Greenwich Village-ben, a 7th Avenue 178-ban találjuk a Village Vanguard nevű nagy múltú jazz klubot. A tulajdonos, Max Gordon nem csupán a folk- és jazz-zenészeknek kívánt inspiráló környezetet teremteni, hanem művészeknek és költőknek is.

    Ha Kerouacról és New Yorkról van szó, az olyan kötelező, bevett látnivalók mellett, mint az Empire State Building, a Times Square vagy a Central Park, javallott ellátogatni a Szent Patrik katedrálisba is a 5th Avenue-n, ami szintén kedvelt helye volt.

    Szent Patrik katedrálisForrás: MoTabChoir01 / Wikipedia

    Chicago

    Kerouacot lenyűgözte Chicago, mert úgy érezte, hogy egészen sajátos arculata és hangulata van; nem olyan, mint egy északi város, de nyugatinak sem gondolta – valahol a kettő elegye, és közben egyik sem. Noha Chicago a blues fellegvára volt, a dzsesszkedvelő Kerouac a bebop (a dzsessz-zene egyik stílusa – a szerk.), no meg a kocsmák miatt érdeklődött iránta.

    Cassidy-vel a város Loop nevezetű negyedében múlatták az idejüket, ami egy rendkívül nyüzsgő kerület volt: az Útonban így írta le: "Villamosok jajdultak, rikkancsok rontottak, nők billegtek át az úton, sült hús és sör szaga terjengett, neonok kacsingattak". (Bartos Tibor fordítása)

    Willis TowerForrás: Daniel Schwen / Wikipedia

    Mára mindez sajnos elveszett, a Loop Chicago hatalmas, modern üzleti negyedévé vált. És ha már itt járunk, érdemes betérni a Green Mill nevű bárba egy jó italra és jazzmuzsikára, megnézni Amerika második legmagasabb felhőkarcolóját, az antennával együtt 527 méter magas Willis Towert, vagyis az egykori Sears Towert (a legmagasabb a World Trade Center helyére épült One World Trade Center a maga 541 méterével), illetve az Art Institute of Chicago-t, ahol olyan művészek képei vannak kiálítva, mint Claude Manet, Auguste Renoir, Paul Cézanne és Vincent Van Gogh.

    Denver, a beatkorszak fontos helyszíne

    Kerouac itt, vagyis Colorado állam fővárosában segített Cassidy-nek, hogy megkeressék rég nem látott apját. Denver Five Points negyedének jazzklubjaiban is sokat időztek - ugyan a város befolyásos alakjai közül sokan éltek itt, és ma is a helyi üzleti élet egyik meghatározó színtere, a több mint ötven kocsmában és klubban olyan legendák zenéltek, mint Billie Hollyday, Duke Ellington, Miles David, Nat King Cole, Count Basie és Dizy Gillespie.

    A faji szegregáció idején a Five Points egy részében tömörült a fekete közösség, és ugyan ma már nem élnek itt olyan sokan, kultúrájuk olyannyira meghatározta a környéket, hogy két intézetet is ennek megőrzésére és bemutatására szenteltek. Ezek a Black American West Museum and Heritage Center és a Blair-Caldwell African American Research Library, de a kerületben az afro-amerikai közösség több temploma is megtalálható.

    Black American West Museum and Heritage CenterForrás: bawmhc.org

    A Five Pointsban rendezik meg minden év június tizenkilencedikéjén a Juneteenth-t, azaz a Szabadság napját 1865. június 19. emlékére, amikor a polgárháború befejeződésével Texasban is eltörölték a rabszolgaságot.

    San Francisco, a beatmozgalom központja

    San Francisco a korszak szerelmeseinek és az alkotók rajongóinak afféle zarándokhelye. Kerouac (és a korszak nagyjai) rendszeresen látogatta a North Beach negyedben található City Lights könyvesboltot, és sokat ivott a Vesuvio Saloonban – a Columbus sugárúton egy kis utca választja el ezt a két helyet, amelyet az íróról neveztek el.

    Jack Kerouacról elnevezett kis utca a Vesuvioval, és a képen nem látható, de az utca végében található könyvesbolttalForrás: Beyond My Ken / Wikipedia

    A beatnemzedékhez kapcsolódó óriási gyűjteményt őriz a 2003-ban alapított Beat Museum (Broadway 540), közöttük kéziratokat, leveleket és az alkotók személyes tárgyait is. Vezetett túrákat is szerveznek, amelyek során végigvezetik az érdeklődőket a legendás helyszíneken, bemutatják magát a korszakot, legnagyobb alkotóit és azok filozófiáját, szó esik a beatmozgalommal szorosan összefüggő jazz-ről, illetve elmondják, hogy a beatköltők és írok művei hatására hogyan sarjadt ki a hatvanas években a hippimozgalom, és egyáltalán, a beatnek milyen hatása van a mai világunkra.

    A cikk elkészítésében ez a forrásanyag volt a segítségünkre.

    Címlapfotó: The White Horse Tavern – Brian Logan Photography / Shutterstock

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!