Egy késő középkori feltárás, amire Győrön kívül még a régészek sem számítottak

Középkori veremházat tártak fel Győrságon a temető mellett, miközben folyt egy ikerház építése. A leletek a Rómer Flóris Művészeti és Történeti Múzeum régészeit is meglepték, mivel késő középkori, kora újkori leletek viszonylag ritkán kerülnek elő Győrön kívül.

Mostanában egyre többször kerülnek elő római kori és középkori leletek, kincsek és építmények, melyekről a sajtónak is beszámolnak az illetékes intézmények. Legutóbb egy római kori hajórocsban találtak nem mindennnapi értékeket, előtte pedig egy borz (!) ásott ki ókori kincseket a föld alól. Sőt nemrég hatalmas mennyiségű békacsontvázra bukkantak Angliában.

Forrás: Rómer múzeum / Kisalföld.hu

Pár napja pedig egy győrsági építkezéshez hívtak szakembereket, ahol a földréteg több érdekességet rejtett, mint a helyszínre kiérkező régészek gondolták volna. Az egyik legérdekesebb lelet az a három sírgödör volt, amelyben a középső csontváz minden bizonnyal egy férfié.

Két tárást pedig most próbálják azonosítani, mivel a három temetkezés nem egyszerre került a sírgödörbe. A sírokban fekvő csontvázakon korabeli viselet maradványait, körülöttük gombokat és ruhakapcsokat is találtak a múzeum szakemberei.

Középkori maradványok - A kép illusztrációForrás: DeStefano / Shutterstock.com

A késő középkori, kora újkori településrészletet egy valamivel több mint száz négyzetméteres területen tárták fel. Viszonylag ritkán fogható meg ez a korszak a városon kívül - nyilatkozta a Kisalföld.hu-nak Ujvári Ferenc, a múzeum régésze és a feltárás vezetője.

A feltárás során gödrök, árkok és egy földbe mélyített épület, úgynevezett veremház került napvilágra.

Ehhez kemence is csatlakozott, és tapasztott padló maradványait is meg lehetett benne figyelni. A szakemberek szorgos munkával megtisztították a földtől a kemence maradványát, amely tapasztott platnival, a platni alatt kerámiatöredékekből kirakott hőtartó réteggel rendelkezett.

A szakember kifejtette, hogy egy ilyen, általa konzervatívnak nevezett, az őskortól ismert épülettípus előkerülése ebben a korszakban meglepő, hiszen ekkor, a 16–17. században már fejlettebb lakáskultúráról beszélhetünk. Elképzelhető, hogy nem lakóház, hanem műhely vagy melléképület funkciót tölthetett be. A lemélyedő rész körülbelül nyolc négyzetméteres kiterjedésű, aljában a tetőszerkezetet tartó cölöplyukakkal, illetve a kemence szájánál egy nagyobb gödörrel. 

A cikk további részeit megtaláljátok a Kisalfold.hu oldalán.

Szóljon hozzá
0 hozzászólás
Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek