Idén már a 10. alkalommal rendezik meg a Gyulai Végvári Napokat, ahol 15 hagyományőrző csoport közreműködésével elevenítik majd fel a gyulai vár 1566-os ostromának valós eseményeit. Az egykori történéseket élőben Csikány Tamás ezredes, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tudományos rektorhelyettese kommentálja - olvasható a Gyulakult.hu oldalon, ahol a részletes program is elérhető.

A Gyulai Végvári Napokon megelevenedik a török kori Gyula. Július utolsó hétvégéjén (július 29-31. között) megismerhetjük a végvári vitézek életét, akik csatajeleneteken keresztül felidézik a kor harci szellemét. Elmesélik a várnak és környékének történetét, hősies védőik legendáit, bemutatják a védők és az ostromlók mindennapjait. Benézhetünk a Várkertben táborozó hagyományőrző egyesületek sátraiba, testközelből ismerhetjük meg, hogyan öltöztek, mit ettek, hogyan szórakoztak közel ötszáz éve.

A hétvége legérdekesebb, leglátványosabb része az a hadijáték, ami az ostromsorozat momentumait eleveníti fel.  A hadijáték során a filmekben is használatos pirotechnikai speciális effekteket, fényeffekteket és fütyülő csöveket használnak. A robbanásoknál pedig lisztet és virágföldet is bevetnek, hogy még látványosabb legyen az egész.

Esténként pedig dönthetünk: a hazai könnyűzenei élet fellépőit hallgatjuk a vár egyik oldalán, vagy a hagyományőrzőkkel mulatozunk az erőd túlsó felén.

A programok - a várban és a Várfürdőben megrendezett események kivételével - díjtalanul látogathatók. A 16. században a gyulai erődítmény Eger és Szigetvár mellett a három legjelentősebb végvár egyike volt. Kerecsényi László és mintegy 2-2,5 ezer várvédője hősi tettet hajtott végre azzal, hogy a nagyjából tizenötszörös túlerővel szemben a magyar hadtörténetben páratlanul hosszú ideig, 63 napon át tartotta a gyulai várat. (Dobónak és katonáinak 38 napig kellett kitartania Egerben, Zrínyi pedig 34 nap után tört ki embereivel Szigetvárról.)