Ez „a vizes élőhelyek Rolls-Royce-a“ - Interjú Centaurival a világnap alkalmából

51 évvel ezelőtt a vízimadarak pusztulásáért aggódó 18 ország képviselői az iráni Ramsar városában, a Kaszpi-tenger partján ezen a napon írták alá a vizes élőhelyek védelméről szóló nemzetközi egyezményt, mely a természetvédelmi államközi megállapodások legrégebbike. Erre az időpontra emlékezve jelölték ki február 2-át a Vizes Élőhelyek Világnapjává. Centauri írót, ökológust kérdeztük a vizes élőhelyek mibenlétéről és jelentőségéről.

Centaurit a legtöbben talán a regényeiről ismerik, de az írással párhuzamosan jelentős ökológiai munkát is végez, melynek részét képezi a saját birtokán lépésről lépésre zajló élőhely-rekonstrukció. Szakterülete a madártan, így sokat tudott mesélni nekünk arról, miért is fontosak a vizes élőhelyek.

Centauri a ludaivalForrás: Centauri

Mik azok a vizes élőhelyek? Minden víz, tó, folyó idetartozik?

„Bizonyos szempontból persze. Ahol akár egyetlen egysejtű is van, az élőhely, de vizes élőhely alatt általában azokat a helyeket értik, amelyek még valamiféle természetközeli állapotot megőriztek, és magasabb ökológiai értéket képviselnek – ezek zömmel ma már védett területek".

Mit jelent az, hogy kimagasló ökológiai értéket képvisel egy terület?

„Egy élőhely minőségét két alapparaméterrel elég jól meg lehet mérni, ezek a denzitás (mennyiség) és a diverzitás (sokszínűség). Vagyis ökológiai szempontból az az értékesebb terület, ahol sok fajból sok egyed van. De a gyakorlatban ezt úgy kell elképzelni, mintha a denzitás és a diverzitás egy szorzat lenne, mert észak felé kevesebb faj él nagyobb tömegben, délen sok faj él kisebb tömegben. Ettől még egy északi terület is értékes".

Kis kárókatonák és sirály a BalatonnálForrás: Centauri

„Sokszor számolnak azzal is, amikor egy vizes élőhelyet minősítenek, hogy az ott előforduló madárfajok a világállományhoz mérten hány százalékot képviselnek. Ugyanakkor külön paraméter az is, hogy az adott területen élő, átvonuló vagy telelő fajok között mennyi a veszélyeztetett. (Extrém esetben elképzelhetünk olyan élőhelyet, ahol a denzitás és a diverzitás nem olyan nagy, viszont egy kihalófélben lévő faj, például a vékonycsőrű póling néhány példánya rendszeresen előfordul, ez esetben szintén értékes élőhellyel van dolgunk.)"

Magyarországon hol találunk ilyen jelentős vizes élőhelyeket?

„Hogyha ránézünk a magyarországi vizes élőhelyekre, kimagasló a Hortobágy, amit sokan pusztaságként képzelnek el, de valójában az egy kombinált élőhely, ahol a vizeknek óriási szerepük van, beleértve az időszakos vizeket is. Ott például tetten érhető az első két paraméter, miután a legtöbb madárfajt a Hortobágyon észlelték - hogyha a kisebb térségeket nézzük. Mondhatjuk, hogy a Hortobágy a vizes élőhelyek Rolls-Royce-a".

Nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek Magyarországon
Magyarország 1979-ben csatlakozott a Ramsari Egyezményhez, és napjainkig 29 vizes élőhelyet jelölt a nemzetközi jelentőségű vizes élőhelyek jegyzékére, mintegy 260 667 hektár kiterjedéssel, ami az ország területének 2,8 százaléka. Ezek közé tartozik többek között a Hortobágy, a kardoskúti Fehértó, a Fertő és Gemenc, a Kis-Balaton és a Balaton, a tatai Öreg-tó, a Bodrogzug, a Rétszilasi-tavak és a Biharugrai Tájvédelmi Körzet. Bővebb információk az egyezményről és a területekről a ramsar.hu oldalon találhatók.

„De jó példa a Balaton is, ahol ugyan nincs olyan fajgazdagság, viszont ősztől tavaszig akkora mennyiségben fordulnak elő egyes fajok (például récék), ami már nemzetközi összehasonlításban is jelentős. Itt egyébként az ökológiai érték időlegesen is változik, ezért élvez csak időszakos védettséget október 1-től április 30-ig."

Hattyúk és récék a BalatonnálForrás: Centauri

A vizes élőhelyek kiemelkednek a többi élőhelytípus közül?

„A vizes élőhelyek azért váltak ennyire fontossá, mert ezek voltak 150 évvel ezelőtt a legveszélyeztetettebbek. Ezek vesztették a legtöbb területet a lecsapolásoknak, folyószabályozásoknak köszönhetően, ezért a vizes élőhelyekhez kötődő fajok jutottak nagyon sanyarú helyzetbe. Ezek közé tartozott például a nagy kócsag is, ami a magyar természetvédelem címerállata, (rajta van az ötforintoson is). A 20. század elején mindössze öt pár volt belőle Magyarországon. De a vízhez kötődő fajok többsége mélyrepülésbe került ebben az időszakban. Ez az egyik oka annak, hogy hagyományosan is hosszú idő óta a vizes élőhelyekre fókuszálunk".

„Ennek köszönhetően egy ideje már más az irány: inkább élőhely-rekonstrukciós területek jönnek létre. Az élőhelyeknek inkább már visszaadják a vizet, semmint elvennék. Ezt azért tehetjük meg sokfelé, mert számos területet teljesen feleslegesen csapoltak le, ugyanis nem kapták meg, amit cserébe vártak. Többnyire abban reménykedtek, hogy majd gabonát termelnek ezeken a területeken, de a lecsapolt mocsarak, lápok, árterek helyén általában nincsen olyan talaj, ami erre alkalmas lenne. Tehát csináltak valamit, ami aztán nem lett jó semmire".

Rácsnál elakadt béka egy patakon, a BükkbenForrás: Centauri

„A rekonstrukcióknak hála ma már a vízimadarak is sokkal jobb helyzetben vannak, mint akár 50 éve. Az öt pár nagykócsagból mára eljutottunk odáig, hogy az egyik leggyakrabban látott gémféle lett. Fantasztikus élőhelyeket találunk például a Fertő tavon, az Alföldön is sok helyen, például Mórahalom mellett a Nagyszéksós-tó elképesztően lenyűgöző: egy pici helyreállított szikes tó, az ember orra előtt ott vezetgeti a gólyatöcs a fiókáit".

„Azt sem szabad ugyanakkor elfelejteni, hogy a vizes élőhely mindig határos egy másik élőhelytípussal, ami nagyon jó kombináció. A vizes élőhelyek tehát azért is olyan gazdagok, mert megvannak a vízhez kötődő fajaik, és nem vízhez kötődő fajokat is találunk a közelükben. Sok olyan hely van, ahol barátposzátát és széncinegét látok, de nagykócsagot nem; viszont kevés olyan, ahol a barátposzáta és a széncinege mellett ott van a nagy kócsag is".

A címlapképen a Hortobágyi Nemzeti Park látható, forrás: Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóság / Facebook.com

Ide menjünk, ha jobban megismernénk a vizek világát

A Vizes Élőhelyek Világnapjáról a legtöbb nemzeti park különböző programokkal emlékezik meg. A Balaton-felvidéki Nemzeti Park vízvizsgálatot tart a Kis-Balaton területén, az Egyesített övcsatorna mentén, ahol az érdeklődők a vizek parányi lakóival ismerkedhetnek meg február 5-én, szombaton 10 órától. A Duna-Dráva Nemzeti Parkban a Duna és a Dráva jellegzetes élővilága mutatkozik be. A programon főszerep jut a természetvédelemnek, hiszen a tiszta víz kiemelkedően fontos az élőlények és az egész ökoszisztéma szempontjából, ezért kémiai vízminőségvizsgálattal zárul a foglalkozás.


A Kiskunsági Nemzeti Park február 5-én 9 órától gyalogtúrát szervez Izsákról indulva a Kolon-tóhoz, több kilátópontot érintve. A résztvevők az Aqua Colun tanösvényen megfigyelhetik a téli tájat, a telelő madarakat, és megismerkedhetnek a Kolon-tó tájtörténetével, természeti értékeivel és azok védelmével. A Fertő-Hanság Nemzeti Parkban február 5-én 8:30-tól téli kirándulást tehetünk Hany Istók birodalmában, a túra során hallhatunk Hany Istókról és a lápi lidércekről, megtekinthetjük a híres csíkos-égererdőt és a tőzegbányászat révén kialakult Király-tavat, és megfigyelhetjük az osli-hanyi vizes élőhely-rekonstrukció madárvilágát.

Szóljon hozzá
0 hozzászólás
Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek