Ezek azok az országok, amelyek már valóban tettek a környezetvédelemért

A Nemzetközi Klímaváltozás napján egy rendhagyó környezetvédelmi témájú posztot osztunk meg most veletek. Ebben az írásban néhány ország környezetvédelmi törekvéseit, pontosabban környezetvédelmi törvényeit veszi szemügyre az Eredet blog írója. A cikk a Reblog.hu a Föld napja alkalmából kiírt pályázatának nyertese. 

Az első nagy, modern környezetvédelmi törvényt 1863-ban hozták Nagy-Britanniában. Mondhatjuk tehát, hogy az ipari forradalom, az ipar fellendülése hozta magával a környezetvédelem, mint fogalom és tevékenység létrejöttét. A korai környezetvédelmi mozgalom részeként Angliában létrejött egy „Vissza a természetbe" mozgalom, és az Egyesült Államokban is történtek hasonló jellegű megmozdulások.

Ebből az időből Henry David Thoreau volt a legfontosabb személy a mozgalomra akár később is gyakorolt hatások közül, aki „Walden" címet viselő művében a saját, vissza a természethez kísérletének tapasztalatairól írt és sikeresen lobbizott a Yosemite Nemzeti Park létrehozásáért és részt vett a Sierra Club megalakításában.

Thoreau híres idézete a Walden Pond-i kunyhója közelébenForrás: Alex from Ithaca, NY, Wikipedia

A 20. században a környezetvédelmi mozgalom tovább növekedett, de igazán az 1960-as évek hozták meg a környezettudatosság és környezetvédelmi mozgalmak előtérbe kerülését. A hatvanas években jöttek létre olyan fontos környezetvédő civil szervezetek, mint a Greenpeace, a WWF vagy a Friends of the Earth, hogy csak a nagyobbakat említsem. Azóta a környezetvédelem erőteljes társadalmi mozgalommá vált, mely képes a közpolitikai viták és döntések befolyásolására, csakúgy mint az egyéni cselekedetek átformálására.

Az El Capitan sziklatömbje a Yosemite Nemzeti ParkbanForrás: King of Hearts/Wikipedia

A környezeti problémákkal kapcsolatos túlzott tétlenség világszerte komoly probléma, de vannak országok, amelyeknek sikerült környezetvédelmi törvényeket elfogadniuk a szennyezés és a természeti világot hátrányosan érintő egyéb problémák mérséklésére. Ezek olyan törvények, amelyek tényleg hatásosak is, ráadásul a betartásukat is folyamatosan ellenőrzik, így nagy bajba kerülhet, aki nem követi az adott ország környezetvédelmi szabályait. A teljesség igénye nélkül szemezgetünk néhány ország igazán szigorú környezetvédelmi törvényeiből.

Palau halászatot tiltó törvénye

Palau egy kis csendes-óceáni sziget, de a világ legnagyobb horgászatmentes övezetével rendelkezik. 500 000 négyzetkilométeren a védett vizek az ország tengeri jogainak 80%-át teszik ki. Ez olyan áldozat, amelyet nem sok kormány lenne hajlandó felvállalni. Palau vizeinek mindössze 20%-a nyitott a hazai horgászatra a köztársaság élelmezési szükségleteinek kielégítése érdekében. Palau szigorú halászati tilalma nem csak a helyi halászok számára előnyös.

A Palauhoz tartozó kis szigetekForrás: LuxTonnerre/commons.wikimedia.org

Ez egy olyan tengeri menedék, ahol a világ különböző részeiről érkező halak szaporodhatnak és növekedhetnek. Palau ilyen jellegű törekvéseiről korábbi cikkünkben mi is beszámoltunk. A szentély biztosítja, hogy a tengeri erőforrások a halászok káros beavatkozása nélkül helyreálljanak. Egyébként hatékony karbonsemlegesítőként is szolgál.

Tiltott műanyagok

Sok város és ország már betiltotta a műanyagok használatát. Hamburgban például részleges korlátozás vonatkozik a nem újrahasznosítható kávépárnák használatára. Indiában, Új-Delhiben átfogó műanyagtilalom van érvényben, de sajnos az ország többi részén láthatóan nehéz követni a példát. A műanyagok elleni háború azonban számos afrikai országban, valamint Ázsia és Európa egyes részein optimista jövőképet mutat: Kenyában 2017 augusztusától kezdődően teljesen betiltották a műanyagok használatát. Azok, akik megsértik ezt a műanyagellenes jogszabályt, akár 4 év börtönbüntetést és 40 000 dolláros pénzbírságot is kaphatnak.

Rengeteg műanyag és szemét sodródik ki a tengerekbőlForrás: Shutterstock/ Larina Marina

Ruanda viszont műanyagmentes országnak vallhatja magát, miután 2008-ban törvényt vezetett be, amely betiltotta a műanyag zacskók és csomagolások használatát. A határállomásokra való belépéskor a járműveket átvizsgálják, hogy nincs-e benne műanyag zacskó vagy csomagolóanyag.

A törvény megsértői akár 6 hónap börtönbüntetést is kaphatnak. 

Mielőtt betiltotta volna a műanyagokat, Marokkó egykor a második legnagyobb műanyagfogyasztó volt a világon (első az USA). Az északnyugat-afrikai ország 2016 júliusában betiltotta a műanyagok gyártását, importját, exportját, forgalmazását és felhasználását. A törvény végrehajtása azóta 743 600 ellenőrzéshez, több mint 7 500 tonna műanyag lefoglalásához és megsemmisítéséhez, valamint több mint 750 bírósági ítélethez vezetett, amelyek több mint 520 000 dollár bírság kiszabásához vezettek.

Marokkó Amizmiz településén sem ütközhetünk már gyakran műanyag használati tárgyakbaForrás: Flickr.com

Franciaország 2015-ben betiltotta az egyszer használatos műanyag poharakat, tányérokat és evőeszközöket. 2019-ben az ország olyan szankciórendszert vezet be, amely hatékonyan emelné a nem újrahasznosított műanyag csomagolást használó áruk árát. Az ország célja, hogy 2025-re kizárólag újrahasznosított műanyagot használjon fel.

Tajvan a műanyagok elleni háborúban is az élen jár. 2018 februárjában az ország betiltotta a műanyag zacskók, edények, poharak és szívószálak használatát. A cél az, hogy 2030-ra teljeskörűen betiltsák a műanyagokat. A törvénysértésen elkövetőket 1800 és 9000 dollár közötti pénzbírsággal sújtják.

A cikk teljes verziója további érdekességekkel ide kattintva érhető el!

Szóljon hozzá
0 hozzászólás
Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

Utazzon!
Ezek is érdekelhetnek