Ezeket a kerteket keressék fel júliusban, ha zen hangulatban hűsölnének!

    Most, hogy újra szabadon kirándulhatunk és utazhatunk, sok olyan helyet is felfedezhetünk, amiket a karantén időszaka alatt online kiszemeltünk. Nekünk ilyenek voltak a japánkertek. Az alábbiakban néhány, általunk bejárt hazai és szomszédos zen hangulatú, lelket nyugtató oázist listáztunk, hátha meghozzuk olvasóink kedvét is egy júliusi kertlátogatáshoz.

    Az első, ahova eljutottunk, az a zuglói Japánkert volt, mely a VM KASZK – Varga Márton Kertészeti és Földmérési Szakképző Iskola udvarának hátsó részében található. Érdekessége pedig az, hogy ez volt az ország első ilyen jellegű látványossága.

    A zuglói japánkert Torii kapuja; a plaketten az áll: "Isten hozott"Forrás: Fillinger / Travelo.hu

    Az iskola kapuján is olvasható, hogy a kertet 1930-ban meglátogatta a japán császári család egyik tagja. Takamatsu hercegnek annyira megtetszett a magyar japánkert, hogy hazatérte után növényeket küldött a magyar intézmény számára.

    A történet szerint több mint hat, ma is a kertben növekedő virág és növényfaj ezeknek a császári ajándékoknak a leszármazottja. De a kert különleges hangulatát nemcsak a növények, hanem a kövek és az olyan műtárgyak, mint a kőlámpások, a hidak, a padok és a pavilonok is meghatározzák.

    Ilyen finomságokat is lehet vinni a parkba, és nem csak a zuglóibaForrás: Kisgyörgy Éva

    Két hete látogattunk el ebbe a kertbe, és még bento dobozokkal is készültünk, amelyekbe a japán szokás szerint került sárga (tojás), zöld (uborka vagy spenót), piros (koktélparadicsom), fehér (a rizs) és fekete (szárított algalap) színű étel is. Így áll össze náluk egy tápanyagokban gazdag, egészséges ételdoboz.

    Ennél színesebb első látogatást kívánni sem lehetett volnaForrás: Fillinger / Travelo.hu

    A kert egyébként teljes pompájában várja a látogatókat hétfőtől péntekig 8 és 20 óra között, szombaton és vasárnap pedig 8-tól 16 óráig. A felnőtt belépő 500 forint, a gyerek jegy pedig 300 forintba kerül. De ha reggel bemegyünk, akár estig is elolvasgathatunk vagy beszélgethetünk a fák alatt és a hidacskák mellett.

    A másik japánkert, amit felkerestünk, Szentendrén található. Ide vagy busszal tudunk eljutni a HÉV végállomásától, vagy egy kellemes 20-25 perces sétával végig a Dunakorzón. Minket sikeresen elkapott az eső, amikor arra jártunk, így fotózni nem tudtunk, de azért körbesétáltunk az esőcseppektől csillogó kertben, amit 2016-ban adtak át. A kertet az a Dani Zoltán japánkert-építő és egyben a Japánkert Magyarország Egyesület elnöke álmodta meg, aki szinte az összes hazai japánkert tervezője is egyben. A festők városának kertjét például egy „háromdimenziós festményként" látta maga előtt.

    Szentendrei japánkertForrás: Japánkert Magyarország / Facebook.com

    A kert nem nagy, de minden benne van, ami egy eredeti japánkertben megtalálható. Apró bambuszkerítések, kőhidak, csobogók, kőlámpások, és nyugodt, eldugott, fák alatti pihenőhelyek. A Czóbel parkból nyíló kert folyamatosan és ingyenesen látogatható.

    Az ELTE Fűvészkertjébe is szabadon mehetünk, ahol kert a kertben elképzés rendezettségét láthatjuk, és a shinto vagy torii kapun átlépve juthatunk be Budapest egyik legszebb japánkertjébe. Az élő sövénnyel elkerített terület egy egészen más dimenziót jelöl: egy picike területnyi Japánt, ahol évről évre átélhetjük például a cseresznyevirágzásban gyönyörködés, vagyis a hanami családi- és baráti ünnepét.

    A bambuszliget előterébenForrás: ELTE Füvészkert / Facebook.com

    De ha éppen nincs ünnep vagy program a Fűvészkertben, akkor is érdemes kijönni, mert a kapun túl egy másik világban érezhetjük magunkat. Bambuszliget és koi halas tavak látványa tárulhat a szemünk elé – egy csipetnyi nyugalom, ahova nem hallatszik el a város zaja.

    Japán a Travelón
    Kíváncsi arra, hogy turistaként mit nem szabad kihagyni Japánban? Nézze meg a tízes listánkat itt! És arra, hogy mire kell ügyelni az eltérő illemszabályok miatt? Olvassa el itt! Nem szereti a szusit? Ezeket a különlegességeket attól még érdemes megkóstolnia! De vannak cikkeink a legmeglepőbb japán szokásokról, sőt, még arról is, hogy ezek közül a korábban megkérdezett olvasóink miket vennének át szívesen. Azt pedig, hogy miért kellene ismeretlenekre lövöldözni a kezünkkel Oszakában járva, vagy, hogy hol szerezzük be a szuvenírt, ha nem szeretnénk sokat költeni, már az Oszakai Egyetem magyarul tanuló japán diákjaitól tudtuk meg.

    Bécsi japánkertek sorozata

    Ahogy itthon, úgy Ausztriában is több japánkertet találunk, melyek közül néhány azért jött létre, mert Bécs városának bizonyos részei testvérkerületi barátságban vannak más japán városrészekkel.

    Forrás: Pixabay.com

    Egy ilyen együttműködésnek az eredményeképpen jött létre például a Tora-San Park is, ugyanis Floridsdorf, ahol a park található, 20 éve testvérkerülete Katsushikának, mely Tokió 21. kerülete. A kert nem túl nagy, de a japán kertrendezésnek megfelelően alakították ki. A nevét pedig egy népszerű japán filmsorozat karakteréről Tora-sanról kapta, aki a filmjeiben sorra járja Japán legérdekesebb vidékeit.

    A Setagaya Park maga az esztétikum. A törzslátogatók szerint ebben a parkban meg lehet érezni azt a kisugárzást, amit Japánban érezhetne az ember egy ehhez hasonló kertben. Vízesések, tipikus növényfajták, sziklaformációk és egyedi kőlámpások teszik ellenállhatatlanná a kertet. Cseresznyevirágzás idején mindenképpen érdemes meglátogatni

    A Schönbrunni kastélynak is van egy kicsi, eldugott japánkertje, amely hosszú ideig elvadultan bújt meg az egyébként legkeresettebb bécsi látványosság kastélyparkjában. Egészen addig, míg a 90-es évek végén egy japán kertépítész segítségével fel nem ébresztették álmából. Ma már a nyugalom szigete, ahol erőt és kitartást meríthetünk mindennapjainkhoz.

    Szlovéniában is a „kert a kertben" a módi

    A Mozirski gaj egy kifejezetten nagy kert, tele virágokkal, különleges fákkal és családi élményekkel. A lényege, hogy sok, különböző apróbb, tematikus kertből adódik össze. Találunk köztük népi lakóházakkal „betelepített" falut, tündérvárost, vízimalmos álomszigetet, kőkertet és japánkertet is.

    Ennek a japánkertnek a kialakítása is a 7. században kialakult japán kertépítészeti elképzeléseken alapult. A kertépítők, ahogy régen is, igyekeztek a természet tiszteletét belefoglalni a kertbe, figyelni a környezet és az ember kapcsolatára.

    Szlovénia elvarázsolt JapánkertjeForrás: Tomo Jesenicnik / Mozirski gaj / Facebook.com

    Ahogy a legtöbb ilyen típusú kertben, úgy itt is, minden látogató számára más történetet mesél el és jelent a japánkerten keresztülvezető ösvény. Az irányváltoztatások döntéseket és új gondolatokat szimbolizálnak. Ahogy a pirosra festett, kis patakon átívelő gyaloghíd is. Színének határozott jelentése van. Azt a tüzet jelképezi, ami elégeti a régi gondolkodási mintákat, hogy átérve a túlpartra, újak, tisztábbak születhessenek. A Mozirski gaj kertet áprilistól október végéig látogathatjuk meg, reggel 9-től 19 óráig. A felnőtt belépő 6 euró, a gyerekek részére pedig 5 eurót kell fizetni.

    Szóljon hozzá
    0 hozzászólás
    Elsőként értesülne legfrissebb híreinkről és induló nyereményjátékainkról? Regisztráljon és iratkozzon fel hírlevelünkre! Ha tetszett a cikk, akkor kattintson a tetszik gombra vagy kövessen minket Facebook és Instagram oldalunkon!

    Utazzon!
    Az oldalról ajánljuk!